A négy elem az asztrológiában

A négy elem, a tíz bolygó, a tizenkét jegy, tizenkét ház és a fényszögek képezik az asztrológiai gondolkodásmód alapjait. Ezek összetett, de némi gyakorlattal még jól áttekinthető rendszert alkotnak. Az őselemek látszólag kissé elvont felosztása nagyobb gyakorlati jelentőséggel bírt, mint gondolnánk. A nyugati kultúrkörben pl. jó 2000 éven keresztül, a XVIII. századig ezek a tanítások képezték minden tudományos tan alapját, sőt a mai napig is működőképes valóságmodellnek bizonyulnak. Elemi összetételünk ismerete pl. egészséges étrendünk összeállítása, az alkatunknak megfelelő testgyakorlatok kiválasztása esetén sem közömbös, de az élet bármilyen területén is hasznát vehetjük.

Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan, receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek…

A rendszer révén árnyalt képet kaphatunk élőlényekről és élettelen tárgyakról, konkrét és elvont dolgokról, különböző jelenségekről vagy folyamatokról. Az asztrológiai szemlélet szerint a világegyetem a négy őselemből épül fel, pszichológiai értelemben pedig ezek tudatunk négy, a teljessé váláshoz egyformán fontos aspektusaiként értelmezendők (gondolkodás, érzés, intuíció, érzékelés). Mint már az előző részekben is hangsúlyoztuk, az asztrológiában a bolygók nem azonosak a fizikai égitestekkel. Szimbolikusan tárgyalandók, különböző őselveket jelölnek, a fizikai, érzelmi, lelki jelenségeket, folyamatokat, pedig semmiképp sem idézik elő, csupán jelzik őket. Megnyilvánulási módjukat a tizenkét jegy színezi át, a házak azokat az életterületeket mutatják, amelyeken kifejtik hatásukat, a fényszögek pedig egymással való jótékony vagy ártalmas, modernebb kifejezéssel harmonikus vagy erőpróbáló kölcsönhatásaikról adnak felvilágosítást.


A négy elem

 

A négy elem allegóriája, id. Jan Brueghel, kb.1615

Az ókorban széles körben azt tartották, hogy a négy elem modellje révén átfogó képet kaphatunk földi valóságunkról. Empedoklész (i. e 483 – 423), görög költő-filozófus szerint valamennyi dolog négyes gyökerét a négy őselem, a tűz, a víz, a levegő és a föld alkotja. Hasonlók nézeteket vallott időszámításunk kezdetén Alexandriai Philon is:„Ahogy minden szó betűkből áll, úgy minden teremtett dolog a négy elemből”.

Empedoklész tanításait Arisztotelész (i. e. 384 – 322) fejlesztette tovább. Ő a négy elemet tartotta a formák legegyszerűbb megnyilvánulási módjainak és négy alapvető sajátosságot társított hozzájuk: a folyékonyságot vagy nedvességet, a szárazságot, forróságot és a melegséget. A négy elem mindegyike jellemezhető két – két, fentebbi tulajdonsággal. A tűz forró és száraz, a levegőforró és folyékony, a víz hideg és nedves, a föld hideg és száraz. Ezeken felül az elemeket egy- egy uralkodó tulajdonság is jellemzi, amely megkülönbözteti őket a másik háromtól. Így a földhöz elsősorban a szárazságot, a vízhez a hidegséget, a tűzhöz a forróságot, a levegőhöz pedig a folyékonyságot társították.

Az őselemek lehetnek pozitívak, férfiasak, aktívak, azaz a kínai természetfilozófia szerint jang minőségűek, mint a tűz és a levegő. Ezzel szemben a víz és a föld negatívak, nőiesek, passzívak, azaz, a taoizmus fogalomrendszeréből kölcsönözve, jin jellegűek.

Amint az a természetben is megfigyelhető, az ellentétes elemek taszítják, sőt meg is semmisíthetik egymást: a forró tűz a hideg vizet, a száraz föld a folyékony levegőt. Nehezen összebékíthető ellentétpárokat képez a tűz és a föld, ill. a víz és a levegő is. Ezzel szemben a rokon elemek nem csak vonzzák egymást, hanem harmonikusan is hatnak egymásra: a levegő táplálja a tüzet, amaz felmelegíti a levegőt, a víz átnedvesíti a földet, míg az mederbe tereli energiáit.

Az őselemek azonban csak részben jelentenek olyan konkrétumokat, mint amilyen formában a természetben találkozhatunk velük (pl. a víz elem esetében folyó, tó, tenger, tűz elemnél a tábortűz, villám, levegő elem esetén a szél, föld elemnél a talaj, amin állunk, stb). Valójában ezek a fogalmak sokkal tágabb, elvontabb szinten értelmezendők, hiszen az asztrológiai gondolkodásmód még nem vont éles határokat a testi, fizikai, a lelki és a szellemi jelenségek között.



Az örök négyesség

A négyes szám egyébként a világ valamennyi kultúrájában kiemelkedő szerepet játszik: perzsáknál, káldeusoknál, indiaiaknál, trákoknál, egyiptomiaknál, stb és személyiségünk struktúrájára is jellemző. A mandalák – ezek a többnyire kör alakú, négy mezőre osztott meditációs festmények pl. nem csupán a hindu és buddhista kultúrából ismeretesek, hanem a világ minden táján megtalálhatók, sőt olyan gyerekek és felnőttek álmaiban is gyakran felbukkannak, akik még sohasem hallottak létezésükről. A négy égtáj, négy évszak számunkra is egészen hétköznapi analógiáknak számítanak

Díványban: Az asztrológia alapjai – minden négy elemből áll, 2010 május

Az elemek gyakorlati jelentősége

Az őselemek látszólag kissé elvont felosztása nagyobb gyakorlati jelentőséggel bírt, mint gondolnánk. A nyugati kultúrkörben pl. jó 2000 éven keresztül, a XVIII. századig ezek a tanítások képezték minden tudományos tan alapját, sőt a mai napig is működőképes valóságmodellnek bizonyulnak.

A négy elem és az egészség

Empedoklész és későbbi követői (pl. Platon) az őselemek megfelelő keveredési arányában látták a jó egészség, a lelki egyensúly, az optimális szellemi teljesítmény alapfeltételét. (Hasonlóképpen vélekedik egyébként a hagyományos kínai és indiai gyógyászat). Hippokrátész (i. e. 460- 377) aki nem csupán az ókori és középkori orvostudományban játszott kiemelkedő szerepet, hanem a mai orvosi etika alapjait is ő teremtette meg, tovább fejlesztette ezt a tant. A homeopátia pl. szinte változatlanul megőrizte a négy testnedv koncepcióját. Ebből fejlődött ki aztán a négy temperamentum leírása, ami úgy a későbbi nyugati pszichológia, mint az asztrológia számára használható modellt jelentett.

Mint a későbbiekben részletesebben tárgyalni fogjuk, minden bolygó és jegy hozzárendelhető az őselemek egyikéhez, akár csak a négy testnedv és a nekik megfelelő négy temperamentum:

A tűz elem

Planéták: a Nap, a Mars, Jupiter

Jegyek: Kos, Oroszlán, Nyilas
Testnedv: sárga epe
Temperamentum: kolerikus

A levegő elem

Planéták: a Merkúr, Uránusz

Jegyek: Ikrek, Mérleg, Vízöntő
Testnedv: vér
Temperamentum: szangvinikus

Víz elem

Planéták: a Hold, Neptunusz, egyes asztrológiai iskolák szerint a Plútó

Jegyek: Rák, Skorpió, Halak
Testnedv: nyálka
Temperamentum: flegmatikus

Föld elem

Planéták: a Vénusz, Szaturnusz

Jegyek: Bika, Szűz, Bak
Testnedv: fekete epe
Temperamentum: melankolikus



A négy elem az alkímiában

 

Arisztotelész tanításai szerint a fentebb felsorolt sajátosságok megváltoztatásával az egyik elemet át lehet alakítani a másikká. Persze ilyenkor csak a külső forma megváltoztatásáról van szó, hiszen az univerzum alapját képező ősanyag természete állandó és megmásíthatatlan.

Ezt a gondolatmenetet vették át az alkimisták is, akik szerint a tűz, föld, víz, levegő elemek különböző arányú keverékéből álló fémeket is át lehet alakítani egymásba. Ily módon akár a legértéktelenebbnek tartott ólomból is lehetségesnek tartották, hogy előállítsák a fémek legértékesebbikét, az aranyat, amelyet az elemek természetes keverékének a harmóniája tett oly becsessé számukra. Hasonló eljárással jutottak – legalábbis elméletileg – a Bölcsek Kövéhez is, melyet szintén értéktelen vagy egészen hétköznapi nyersanyagokból állítottak elő.

Köztudott, hogy az alkimisták sok kémiai kísérletet is végeztek. A nagy tévedések, olykor nyilvánvaló szélhámoskodás mellett komoly felfedezések is kapcsolatba hozhatók tevékenységükkel: pl. a Kínában egyébként már rég óta ismert porcelán, vagy a puskapor felfedezése. Vállalkozásuk sokkal nagyobb horderejű volt holmi laboratóriumi kotyvasztgatásnál: a fentebb leírt folyamatok a megváltás útját jelentették számukra, a kevésbé nemes fémek nemes fémmé alakítása pedig mindmáig a lelki – szellemi fejlődés metaforája. Ebben az értelemben rehabilitálta C.G. Jung is tanítványaival ezt a szintén ősi hagyományt.

Elemi igényeink a hétköznapokban

 

Az elemi felosztás nagyon sok információt ad a jellemről, adottságokról, illetve alapvető szükségleteinkről is. A magyar nyelv nem véletlenül beszél elemi igényekről: ha ugyanis ezek nem elégülnek ki, nem csak személyiségünk sérül, hanem testileg is megbetegedhetünk (Ilyenek pl. a tüzes típusok számára a nagy célok, eszmék, amiért lelkesedhetnek, a levegőnek a tér, szabadság, kötetlenség, a víznek az érzelmi intenzitás, lelki képekkel való szoros kapcsolat, a földnek a stabilitás, biztonság, a társ fizikai közelsége, stb.)

Egymást taszító elemi összetételű emberek fékezően, szélsőséges esetekben akár a szó fizikai értelmében is betegítő hatással lehetnek egymásra – még akár szülő – gyerek viszonyban is. Ennek az ellenkezője is igaz: ha elemi összetétele harmonizál a miénkével, olyasvalaki társaságában is feltöltődhetünk, akit aznap láttunk életünkben először. A képletek összehasonlításakor (szinasztria) tehát már az elemek szerinti hovatartozás is sokat elárul két ember összeférhetőségéről. (Bővebben: Illik hozzám a párom?)



Spontán regeneráció

Bármekkora terhelésnek vagyunk is kitéve, energiatartalékainkat legspontánabbul úgy pótolhatjuk, hogy kapcsolatba kerülünk azzal a természeti elemmel, amelyekbe Napunk, Holdunk és Ascendensünk tartozik, illetve annak megfelelő tevékenységbe kezdünk. (Bővebben: Növeljük állóképességünket ! )


  • A csupa aktivitás, inspiráció tűz jegyek
    (Kos, Oroszlán, Nyilas) pl. rakjanak tábortüzet és gyönyörködjenek a lángokban, kiránduljanak a napsütésben, sportoljanak vagy végezzenek más, kimerítő fizikai munkát – pl. ássák fel kertjüket.
  • A gyakorlatias, érzéki benyomásokra fogékony föld jegyek (Bika, Szűz, Bak), már attól is jobban fogják érezni magukat, ha leheverednek a zöldellő mezőn. Ugyanilyen pozitív hatása lehet a kertészkedésnek vagy valamilyen kézügyességet igénylő hobbinak.
  • A levegős jegyek (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) gondolataik, eszméik valóságában élnek. Ezúttal azonban jobb lenne, ha elmozdulnának könyveik vagy számítógépük mellől, és inkább kocognának egyet vagy kipróbálnának valamilyen szabadtéri labdajátékot.
  • A víz eleműek (Rák, Skorpió, Halak) érzelmeikben, intuícióikban, fantáziájukban élnek. Feszültségeiket legkönnyebben úszással tudják kioldani magukból, de már egy vízparti séta is sokat javíthat közérzetükön. A festés, zenélés, versírás ugyanilyen jó hatással lehet rájuk.

Mint a későbbi írásokból látni fogjuk, elemi összetételünk ismerete egészséges étrendünk összeállítása, az alkatunknak megfelelő testgyakorlatok kiválasztása esetén sem közömbös, de az élet bármilyen területén is hasznát vehetjük.

Díványban : Mi is elemekkel működünk, 2010 május



 

Kapcsolódó:

Illik hozzám a párom ?

Növeljük állóképességünket !

A föld elem és a szellemi utak

A tűz elem és az agresszió

A levegő elem és az agresszió

A víz elem és az agresszió

A föld elem és az agresszió

 

Könyvajánló

Hajo Banzhaf: A négy elem az asztrológia és a Tarot tükrében
Stephen Arroyo: Asztrológia, pszichológia és a négy elem
Fritz Riemann: A szorongás alapformái

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!