Sors, szabad akarat, mágia a középkori asztrológiában | Nicholas Campion

“Az emberekről elmondható, hogy a csillagok még akaratlagos cselekedeteikben is szinte kényszerítik őket, romlott vonzalmaik és tudatlanságuk révén.” Jerome Cardanus

A részlet Nicholas Campion A History of Western Astrology (A nyugati asztrológia története) II kötetének egyik, a XIII századi asztrológiával foglalkozó fejezetéből származik (13 század: Praxis és problémák). Az enciklopedikus műveltségű asztrológus-történész azt a kérdést feszegeti, mennyire léteztek tévedhetetlen előrejelzések a középkori asztrológiában (eme irányzatok egyes modern képviselői szerint kizárólag ilyenek voltak), hogyan viszonyult egymáshoz a sors és a szabad akarat, mennyire és mi módon volt alakítható a sors. A téma természetéből adódóan végleges, fekete-fehér, általánosan érvényes válaszokat itt sem találunk, „csak” asztrológiatörténeti adatokat és továbbgondolásra érdemes szempontokat. Ezért tarottam fontosnak lefordítását, néhány megjegyzéssel kiegészítve. Persze sokkal jobb lenne, ha mindkét kötet elérhető lenne magyarul is. A natális asztrológiával, horarival, talizmánkészítéssel kapcsolatos meglátások egy része asztrológiában jártasak számára ismert, de számukra is lehetnek újdonságok, főleg ha csak magyarul tájékozódnak.

“Sors, szabad akarat, mágia a középkori asztrológiában | Nicholas Campion” bővebben

Az Oroszlán | Liz Greene

“Azt hiszem egyetlen asztrológus sem vitatja, hogy ez a fajta tüzes szenvedély jellemző az Oroszlánra. De az Oroszlán – ahogy Jung sugallja- a folyamat egy állomása; és ez az a folyamat vagy mintázat, amely az Oroszlán sorsának a „szférájába” vezet minket. Mint azoknak az Oroszlánoknak az élettörténetéből láttam, akikkel dolgoztam, úgy tűnik, itt alkímiai munkát kell végezni. Az Oroszlánnak nem szabad ebben a vadállati formában maradnia, hanem utat kell engednie valami másnak. A mintázat egyik zavaró aspektusának tűnik, hogy az Oroszlánt gyakran úgy kezelik, ahogy Jung leírja, a „dzsungeljárók körültekintésével” vagy „az állatidomár módszereivel”, ostorral és ösztökével. Ez fájdalmas folyamat az Oroszlán számára, akinek gyermeki lelkét mélységesen sértik embertársai túlzásaira adott reakciói. Ő a „legjobbat akarta”, de úgy tűnik, a többiek valahogy nem értékelik. Gyakoribb, hogy dühbe gurulnak miatta. Ha maga az Oroszlán még csak nem is kapiskálja a folyamat jelentőségét, az élet hajlamos igen durván megtanítani arra, hogy egy oroszlán nem rohangálhat bizonyos következmények nélkül bömbölve az emberek között.Kreatívabb megélési formában maga az Oroszlán dönt úgy szabad akarattal, hogy aláveti magát a próbának “ Liz Greene : The Astrology of Fate

“Az Oroszlán | Liz Greene” bővebben

Jupiter és Szaturnusz – 3 rész | Liz Greene

Amikor az öreg királyt megfőzik….A Jupiter – Szaturnusz együttállás alkímiai analógiái

E konjunkciók kezdetén a lehetőségek a föld alól szárba szökkenő búza módjára tűnnek fel. Azt a benyomást keltik, mintha majd minden magától elrendeződne, aztán nem történik semmi, vagy nem úgy alakulnak, ahogy az egyén szerint alakulniuk kellett volna. Vagy a vártnál sokkal hosszabb időt vesznek igénybe. A kivárásra való képesség tehát fontos témának tűnik, és a várakozás fájdalmas, hiszen a Jupiter annyira türelmetlen planéta ! Amikor pedig összepakolod a Szaturnusszal, még türelmetlenebb lesz, így az illető éppen abban a pillanatban érzi a legsürgetőbb késztetéseket, amikor meg kellene próbálnia nyugodtan kivárni. A várakozás problematikája az alkímia egyik témája. Liz Greene Jupiter és Szaturnusz című előadásának III. része.

“Jupiter és Szaturnusz – 3 rész | Liz Greene” bővebben

A Skorpió | Liz Greene

The Astrology of Fate / A sors asztrológiája című könyvében Liz Greene a sors és szabad akarat dilemmáját boncolgatja. Az olvasó nem fog egyértelmű és megnyugtató választ kapni, viszont egy nem csak asztrológiai ismeretekben, hanem kultúrtörténeti, történelmi, pszichológiai adalékokban gazdag élménnyel gyarapszik. A könyv jegyekről és uralkodó bolygóikról szóló fejezetei nem karakterológiai jellemzések, hanem az adott archetípusok domináns témáit és problematikáit járják körül mitológia, pszichológia, alkímia, egyetemes kultúrtörténet összefüggéseiben. Ebben a részben a Skorpió  archetípusának bizonyos problémás oldalait  tárgyalja a szerző.  Más műveiben a jegy pozitívabb analógiáival, szimbólumaival és sajátosságaival is behatóan foglalkozik, de az itt írtakban is  sok igazság van.
“A Skorpió | Liz Greene” bővebben

Az Ikrek | Liz Greene

The Astrology of Fate / A végzet asztrológiája című művében Liz Greene többek között a sors és szabad akarat dilemmáját boncolgatja.  A könyv jegyekről és uralkodó bolygóikról szóló fejezetei nem karakterológiai jellemzések, hanem az adott archetípusok domináns témáit és problematikáit járják körül mitológia, pszichológia, alkímia, egyetemes kultúrtörténet összefüggéseiben. Ebben a részben az Ikrek és Hermész/Mercurius archetípusát tárgyalja a szerző.

“Az Ikrek | Liz Greene” bővebben

A négy elem az asztrológiában

A négy elem, a tíz bolygó, a tizenkét jegy, tizenkét ház és a fényszögek képezik az asztrológiai gondolkodásmód alapjait. Ezek összetett, de némi gyakorlattal még jól áttekinthető rendszert alkotnak. Az őselemek látszólag kissé elvont felosztása nagyobb gyakorlati jelentőséggel bírt, mint gondolnánk. A nyugati kultúrkörben pl. jó 2000 éven keresztül, a XVIII. századig ezek a tanítások képezték minden tudományos tan alapját, sőt a mai napig is működőképes valóságmodellnek bizonyulnak. Elemi összetételünk ismerete pl. egészséges étrendünk összeállítása, az alkatunknak megfelelő testgyakorlatok kiválasztása esetén sem közömbös, de az élet bármilyen területén is hasznát vehetjük.

“A négy elem az asztrológiában” bővebben

A föld elem és a szellemi utak

Regeneráció, stabilitás – feltételes módban

Ha sárba esel, ne mondd, hogy bárcsak a Tádzs Mahal padlójáról kelnék fel. Ehelyett, ha sárba estél, újra a sárba kell letenned a kezedet és a sárból felkelned. Sárba esve nem tudsz márványpadlóról felkelni.” (Svámi Véda Baharti: A hatha jóga filozófiája)

A föld elemet, legalábbis az európai kultúrkörben nem szokás kapcsolatba hozni a spiritualitással. Az anyaghoz kapcsolódó társítások, pl. a tehetetlenség, nehézkesség, lassúság, teher, fizikai munka sok mindennek nevezhetők, csak fennköltnek nem – és előítéleteink szerint semmi közük a szellemhez. A valóságban a kép sokkal árnyaltabb…

“A föld elem és a szellemi utak” bővebben