Milyen típusú eseményeket jelezhet egy nap-vagy holdfogyatkozás (eklipsz) és pontosan mikor következnek ezek be ?
A korábbi bejegyzésekben már volt szó arról, hogy jóllehet a new ages „asztrológia” pozitívan ítéli meg a nap és holdfogyatkozásokat, egyetlen hiteles tradicionális irányzat sem vár sok jót tőlük. A nagyvilág eseményeit taglaló mundán asztrológiában a napfogyatkozások az eklipsz által érintett államokat, azok vezetőit, a kormányaikat, minisztereiket, prominens személyiségeiket érintik. A mundán asztrológia szerint az eklipszek hatásai azokban az országokban érzékelhetők elsősorban, ahonnan láthatók, ill. a fogyatkozás jelével összefüggésbe hozhatók. Nagy változások jelzéséhez egy “egyszerű” nap- vagy holdfogyatkozás önmagában nem elég, hanem más külső bolygók (pl. Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Plútó) kölcsönhatása is szükséges. Bár az ezzel foglalkozó irodalom nagyon terjedelmes, a régi tudás részben feledésbe merült, ezért viszonylag kevés asztrológus tud megbízható mundán- elemzéseket készíteni.
| Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek… |
Lady Di és az eklipszek
Hogy milyen típusú sorsfordulatokat hozhat királyi családok tagjai és más állami vezetők, prominens közéleti szereplők életében egy – egy eklipsz Diana hercegnő (1961. július 1) életeseményei a legjobb példák. Lady Di egy napfogyatkozás után két nappal (1981 július 29-én) kötött házasságot Károly herceggel. ( Az eklipszek idején kötött házasságok karmikusan súlyosan terhelt mivoltával a Sorsfordulók hírnökei című bejegyzés foglalkozott.) Elsőszülött fia, Vilmos herceg szintén napfogyatkozáskor született, 1982. június 21 -én. Károly és Diana válását 1992 december 9-én, egy holdfogyatkozás napján mondták ki hivatalosan. Diana hercegnőt 1997 augusztus 31-én, egy nappal a szeptember 1- napfogyatkozás előtt érte halálos baleset.
Az asztrológus pontosan tudja, mit hoz a múlt ? 🙂
Utólag pontosan be lehet azonosítani, miért pont ott és akkor történt valami, ahol és amikor történt, de a konkrét, esemény-szintű előrejelzésekkel a mundán és a natális (azaz a személyi horoszkópot vizsgáló) asztrológia területén egyaránt csínján kell bánni. Az egész asztrológián végigvonuló paradoxon, hogy az események, az időszak minősége ugyan pontosan jellemezhető, de hogy éppen milyen formában és egész pontosan mikor, milyen valóságszinten fognak bekövetkezni, nehezebben. Sem a natális sem a mundán asztrológia nem képes mindig napra, órára lebontott prognózisokkal előrukkolni. Időnként valóban egész pontosan akkor jelentkeznek az események, amikorra jelezték őket, de időnként napokat, heteket sőt akár hónapokat is csúszhatnak. Erről számos igényes publikáció érhető el, én C. O. Carter Az asztrológia hét nagy problémája (The Seven Great Problems of Astrology, blogon elérhető részlet itt), Liz Greene : The Horoscope in Manifestation (A megnyilvánuló horoszkóp, blogon elérhető részlet itt) című könyvek átböngészését ajánlom . Az esetek nagy részében később rájövünk, hogy a szóba jöhető sok analógia közül, miért éppen az történt személyes szinten vagy a nagyvilágban ami történt, de előrejelzéskor kicsit valamennyien „vakok” vagyunk. Volt tanárom, dr. Janák Lajos azt szokta mondani tréfásan, hogy az asztrológus pontosan meg tudja állapítani, mit hoz …a múlt, de a prognózisok készítésekor már nem ennyire biztos a találat.
Az 1999 augusztus 11-i teljes napfogyatkozás tanulságai
E tekintetben nagyon tanulságosak az 1999 augusztus 11-i, Magyarországról is látható teljes napfogyatkozással kapcsolatos előrejelzések. Mivel történelmünk folyamán ez a napfogyatkozás volt bolygónk legtöbb helyéről látható, és éppen az ezredforduló előestéjén került rá sor, hatalmas érdeklődést keltett. Természetesen a nagyvilág asztrológusai is felfigyeltek rá, számos vele kapcsolatos publikáció látott napvilágot, Magyarországon, a Sindbad kiadó gondozásában is jelent meg róla könyv. ( Az Apokalipszis keresztje ? című válogatás dr Balogh Endre, Bán Tamás, Frankné Jordán Eszter, Jakab Zoltán Csaba, Mireisz László, Szatmári Zoltán, Szendrei Jutka, dr Szepesi János, Trentai Gábor asztrológusok írásait tartalmazza.)
Az eklipsszel és emblematikus formációjával, egy, az Oroszlánban levő fővilágosítók, a Skorpió Mars, Bika Szaturnusz, Vízöntő Uránusz között kialakult fix nagy kereszttel még egy Nostradamus-négysorost is kapcsolatba hoztak:
„1999 év hetedik hónapjában/ az égből a rettegés királya fog érkezni./ A nagy angouléme-i királyt fel fogja ébreszteni,/azután a Mars boldogan fog uralkodni” (Az Apokalipszis keresztje, 73 old)
Mi történt ?
A 1999 (magy , ang) , 2000 (magy , ang ) 2001 (magy , ang ) , 2002 (magy , ang ), 2003 ( magy , ang )-eseményeinek felidézésében a Wikipédia ill a Historical Events címú oldal segíthet. (A napfogyatkozás teljes időtartama 2 óra 47′ 13mp volt -ld eklipszek időkulcsait a Sorsfordulók hírnökeiben)
Amit e krónikák átböngészése nélkül is elmondhatunk: voltak természeti katasztrófák, beleértve az eklipszek környékén szokásos földrengéseket is, voltak jelentős fegyveres konfliktusok – a 2001 szeptember 11-i terrortámadás pl önmagában véve is mérföldkő, fontos politikai, társadalmi történésekről is tudunk ; világháborúra vagy más, globális összeomlásra azonban nem került sor.
A lezárások és átalakulások más, finomabb szinteken mentek végbe, de ettől még nem veszítettek jelentőségükből. Az egy évvel később, a Bika jegyében bekövetkezett Jupiter – Szaturnusz nagy konjunkciónak szintén korszakváltó jelentősége volt; az időszak eklipszei ezzel együtt értékelendők. Ez a korszakváltás azonban, ismétlem, nem egyik napról a másikra zajlott, hanem folyamatként.
Az Apokalipszis keresztjét azóta történtek perpektívájából érdemes újraolvasni. A benne levő írások minősége változó, én Bán Tamás, Mireisz László, dr Szepesi János, Trentai Gábor meglátásait találtam leghasznosabbnak. A könyv antikváriumokban még időnként kapható; összességében véve nagyon érdekes és tanulságos. A prognózis lehetőségeit és korlátait és azt illetően is, mennyire befolyásolják az asztrológust reményei, félelmei, az éppen divatos konteók, kollektív hangulat ítéletei megalkotásában. Ez még abban az esetben is igaz, ha tárgyi tudása biztos alapokon áll. Ahogy lenni szokott, a folyamatok, tendenciák jellegét ezúttal is pontosabban sikerült meghatározni, mint magukat a konkrét eseményeket. A józanabb álláspontok képviselői persze a fizikai értelemben vett apokalipszis elmaradására is “figyelmeztettek” 🙂
Mireisz László gondolatai nem csupán az 1999-es napfogyatkozás, hanem valamennyi, ún nehezen kezelhető hatás kezelését illetően is megszívlelendők. Akár a horoszkóp állandó formációiról, akár ideiglenesekről legyen szó :
“De ennek az elvnek az alapján jelenthetjük ki azt is, hogy a napfogyatkozást kísérő konstelláció által jelzett nagyfokú energia- felfokozódás (és ez mondható el általában a ‘ természet erőivel ‘ kapcsolatban), ‘kezelhető’ és ‘kézben tartható’ folyamat marad azok számára, akik önnön belső tudati (szellemi, lelki, érzeti, gondolati, akarati, élettani) folyamataikat fegyelmezik, és akik az önfegyelmezés eszközeinek (összeszedettség, légzésszabályozás, életvitel, gyakorlás, táplálkozás, stb) segítségével megakadályozzák az adott túlsúlyos energia ártóként való megnyilatkozását.
Nem kell tehát, hogy az ember ‘áldozati állatként’ tekintsen a benne zajló és az öt körülvevő folyamatokra. Nem kell passzívan szemlélnie a káros és ártó folyamatokat, a szélsőséges felfokozódásokat, lehet ezek ellen tennie.” (Az Apokalipszis keresztje ? /94 old)
| A mundánasztrológiai posztok rendszerint megosztó jellegű tartalmak, ezért már az elején szükségesnek látom tisztázni az alábbiakat. A leírtak a saját véleményemet tükrözik, amit jogom van képviselni. Különösen egy, a tulajdonomat képező és általam finanszírozott oldalon. Természetesen neked is jogod van a saját véleményedet kifejteni. A saját térfeleden. Ahova én nem megyek észt osztani, még akkor sem, ha nagyon nem értek veled egyet. Ahogy az ablakod alá sem piszkítanék azért, mert épp ott jött rám a hasmenés. 🙂 Világkép-értelmezésbeli vitáknak egyébként alapból nem látom értelmét. Nem is szoktam ilyesmikbe belebonyolódni. Az oldalamon felbukkanó tendenciákat azonban csírájában kezelem, mert seperc alatt hajlamosak kommentháborúkká eszkalálódni. Erre se nekem nincs szükségem, sem tényleges célközönségemnek, a normális olvasóknak. Tehát : amint észreveszem, a hozzászóló jelentésével és letiltásával „jutalmazom” az efféle sziporkákat. Ugye már leesett, nemkívánatos kommentelő édesbogaram, aki fontoskodásodon kívül semmit nem teszel az oldalért, hogy ezzel nem a Te szólásszabadságodat korlátozom. Ha nem tetszenek a kiposztolt tartalmak, tudok egy szuper megoldást: abbahagyod az oldalam követését 🙂 |
Néhány általános szabály azonban fogódzókat adhat:
Jelzésértékű események
Van, amikor az eklipsznek a hatása azonnal érzékelhető, más esetekben heteket, hónapokat is késhet. A korábbi, eklipszekről szóló cikkekben már volt szó arról, hogy általában, 2 -3 héttel a fogyatkozás előtt vagy után megfigyelhető néhány “jelzés értékű” esemény, amelyekből következtethetünk az időszak hangulatára. Egy másik asztrológiai szabály szerint minél több tényező mutat valamilyen esemény irányába, az annál valószínűbben következik be.
Egy napfogyatkozás hosszabb időn keresztül van befolyással az egyén és a nagyvilág eseményeire mint egy holdfogyatkozás. (A napfogyatkozás hatása annyi éven keresztül, ahány órán át tart. Holdfogyatkozásnál az egy óra = 1 hónap időkulcs alkalmazandó). Azonban, mint Az eklipszek titkos utóélete című, 2011 novemberében írt bejegyzésemben szó van róla, hogy még ha tudjuk is milyen területeket érint és milyen jellegű történéseket hozhat egy hold-vagy napfogyatkozás, konkrétan, esemény – szinten nagyon nehéz előrejelezni, pontosan hol és milyen formában fognak ezek bekövetkezni. (Ebben a cikkben 2011 néhány sokkoló történését, a fukushimai katasztrófát, az arab tavasz eseményeit és Breivik ámokfutását hoztam fel példának)
Az eklipszek utóélete
A nap -és holdfogyatkozásoknak más fajta “utóéletük” is van. Az eklipszek “nyomot égetnek” a képletbe. Az eklipsz fokát érintő, későbbi bolygótranzitok tehát nagyon fontosak (a 2017 augusztus 21-i napfogyatkozás pl. az Oroszlán 29 fokán jött létre. A Merkúr és a Mars szeptember 5-én jutott el ide. E tranzitoknak esemény-szinten is megvoltak a következményei. Bővebben: Tűz és víz – a 2017 augusztusi eklipszek hozadékai ). A Nap – Hold együttállás vagy oppozíció helye mellett azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy milyen fokon állt a többi bolygó az eklipszképletben. Ezek a pontok a jövőben is nagyon érzékenyen reagálnak majd az egyes hatásokra.
Az eklipszképletekben esetleges hátráló (retrográd) bolygóinak a szerepe is jelentős, amelyek előbb- utóbb direktbe fordulnak és áthaladnak a korábbi fogyatkozások pontjain. E tekintetben főleg a hagyományosan kártékonynak tartott planéták fontosak, hiszen ezek az időpontok gyakran hoznak kedvezőtlen sorsfordulatokat
Az eklipszeknek azonban van egy nagyobb ciklusuk is, amelynek ismerete szintén fontos jelzéseket adhat, milyen jellegű eseményekkel áll összefüggésben az épp aktuális. A nap- és holdfogyatkozások létrejöttének ciklikusságát és e ciklusok szabályait még a babiloniak fedezték fel. A napfogyatkozások, un. szárosz-ciklusát, a Kr. sz. 8. sz-ban állapíthatták meg: eszerint a fogyatkozások sorrendje 18 éve 10 (vagy 11) nap és 8 órás szakaszokban ismétlődik. Egy szárosz ciklus 1244-1514 éven át tarthat. Ha kellő számú fogyatkozás időpontja ismert, akkor ebből több-kevesebb valószínűséggel előre jelezhető a ciklus ismeretében a bekövetkező nap- és holdfogyatkozások időpontja. A továbbiak részletezése az asztrológiában nem jártas olvasók számára unalmas lehet, így eltekintek tőle. Akiket érdekelnek a folyamat csillagászati vonatkozásai, a Fogyatkozások, fedések és átvonulások című cikkben tájékozódhat, Szabó Ádám oldalán.
Asztrológiai szempontból az a lényeg, hogy az azonos jegyekben létrejött eklipszek által jelzett események, témák között összefüggés van. (A 2017 augusztus 21-i, nagy, amerikai eklipsszel kapcsolatos folyamatokat illetően pl. az 1979. február 26, majd 1979 augusztus 22-i fogyatkozások lehetnek jelzésértékűek, l. Amerika teljes elsötétülése)
Az időzítés további kérdései
Mint fentebb mindvégig szó volt róla, azt, hogy valójában mennyi időn belül válik érzékelhetővé egy eklipsz befolyása, nagyon nehéz megállapítani. Az alábbi észrevételeket Dadhichi Toth az ausztráliai Astrology blog szerzője egyik, az augusztus 21-i teljes napfogyatkozás Amerikára gyakorolt hatását taglaló cikkében találtam. Dadhichi maga is a klasszikus asztrológia művelője, :
- Az Aszcendens közelébe eső eklipszek által jelzett történések kb. négy hónapon belül következnek be
- A Deszcendens környékén bekövetkező eklipszek hatása 8 – 12 hónapon belül jelentkezhet
- Az MC környékén bekövetkező eklipsz hatása 6 – 8 hónapon belül jelentkezhet
- Ha a fogyatkozás valahol „félúton” , az MC és a Deszcendens között jön létre, a hatás 7 -9 hónap múlva érzékelhető (az augusztus 21-i napfogyatkozás esetben pl. 2018 április – március)
Természetesen ezeket a szabályokat nem lehet automatikusan alkalmazni, hiszen, mint Dadhichi is figyelmeztet, még jó néhány tényezőt is figyelembe kell venni (az eklipsz- képletben érvényesülő többi fényszög, retrográd bolygók, állócsillagok, stb.)
A Skyskript oldalon elérhető Deborah Houlding -összefoglaló a tradicionális és a klasszikus asztrológia ( a kettő nem ugyanaz !) szabályainak alapján készült, a teljesség igénye nélkül. A blogomon már többször ajánlott Green, Raphael, Carter Mundane Astrology című kötete erről a témáról is nagyon hasznos anyagokat tartalmaz; Anthony Louis The Annotated Raphael’s Mundane Astrology című munkája enek egyik kötetét látta el kiegészítő jegyzetekkel, többek között a nap-és holdfogyatkozásokról szóló fejezeteket is. Derek Appleby, Maurice Mccann, Maurice Appleby, Derek Mccann Eclipses: The Powerpoints of Astrology. Természetesen más asztrológia-tankönyvek is részletesen foglalkoznak az eklipszekkel, hagyományosakat és moderneket is beleértve. Én ebben a tekintetben is inkább a hagyományosabb értelmezési módokra voksolnék.
Kapcsolódó:
Vízöntőkori újjászületés vagy tömeges elbutulás ?
Általános tudnivalók a nap-és holdfogyatkozásokról
Copyright secured by Digiprove © 2020A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!
