Eredetileg arról akartam posztolni, hogy a WOB-on ismét nagyon baráti áron érhető el Nicholas Campion The Great Year című könyve. De ennek kapcsán más témák is adták magukat. Mondjuk az összehasonlításoké.
Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad. |
Romániában például, ahol 1989-ben, a Ceusescu -rendszer bukását követően még egyetlenegy asztrológiakönyv sem volt, ma Nicholas Campionnak, és másik két, igen jelentős kortárs asztrológusnak, Chris Brennan-nek és Benjamin N. Dykesnek is sorra jelennek meg a könyvei, előadásokra hívják őket. Magyarországon sokat mondok, ha 10-20 kolléga ismeri őket. Ahogy más, régebbi és modernebb, fajsúlyos szerzőt sem, pl Robert Handet, J.Lee Lehmant, Dorian Gieseler Greenbaumot, Deborah Houldinget, Demetra George-ot, James Herschel Holdent, André Barbault, régebbiek közül Charles E.O Carter, Reinhold és Elzbeth Ebertin, Sepharial, Vivian E. Robsont – hogy csak a viszonylag közelmúltig menjünk vissza, a teljesség igénye nélkül.
(A Nicholas Campionnal nagyjából egyidős David Icke könyvei bezzeg tucatszámra jelennek meg magyarul. Erre a kilencvenes évek közepétől napjainkig folyamatosan összejön a pénz. Önmagáért beszél, hogy a gyíkemberek szülőatyja, egy félművelt exsportoló, aki a zárt osztály lakóinak is becsületére váló összeesküvéselméleteket terjeszt nagyipari mennyiségben, Magyarországon népszerűbb, mint egy több diplomás történész -antropológus. David Icke ugyan nem asztrológus, de sajnos a hazai asztrológusok egy rétege -tisztelet a kivételeknek- sokkal jobban ismeri, és szajkózza is a gondolatait, mint a Campionét vagy a többi felsorolt szerzőét… )
Romániában ’89 előtt szinte az életeddel játszottál, ha komolyabban érdeklődtél az asztrológia, vagy más ezoterikus diszciplínák iránt. Lecsuktak, de legalábbis kegyetlenül meghurcoltak az ilyen jellegű könyvek birtoklásáért. A szekuritate házkutatást tartott, elkobozta és elégette a tiltott könyveket; az érdekesebbet/értékesebbeket nyilván megtartották maguknak. Magyarországon is nehezen lehetett hozzájuk jutni, birtoklásukat, vagy az ezotériával való foglalkozást az ötvenes, talán még a hatvanas években is ugyanolyan drákói szigorral üldözték a hatóságok, mint Romániában. A nyolcvanas években azonban már ilyen fokú retorziók nem voltak; szabadabban áramlott a levegő, és vele, ilyen vagy olyan módon Nyugatról is szivároghatak be könyvek.
(Update: Értesüléseimnek látszólag ellentmond Veszprémy Márton Az asztrológusok és az állambiztonság. Asztrológiai élet az 1945 utáni Magyarországon című tanulmánya.
„az állambiztonsági szervek nem kifejezetten az asztrológusokat figyelték, hanem mindenfajta csoportosulást, mert azokat egytől egyig veszélyesnek tartották. Az 1980-as évek előtt az asztrológusok kizárólag politikai ügyeik kapcsán kerültek az állambiztonság látókörébe. A hatósági vizsgálatok során az asztrológia vagy a lefoglalt horoszkópok semmilyen szerepet nem játszottak. Az asztrológia, mint megvetendő, vagy egyenesen illegális tevékenység csak a „puha diktatúra” utolsó évtizedében, az 1980-as években jelent meg”.
Figyelmesen olvasva azonban ez látszólagos ellentmondás. Dubrovszky László valóban áldozat volt, Hoffman Egon már nem annyira, a László Andráséhoz hasonló eszmerendszerek képviselői pedig bárhol retorzióval néztek volna szembe. Viselt dolgaikhoz képest a rendszer nagyon is kesztyűs kézzel bánt velük; kellemetlenségeik nem az asztrológia, hanem az ideológiai elkötelezettségeik miatt voltak. A ’80-as évek ben meglehet, zaklatták az asztrológusokat, de korántsem olyan szinten és következményekkel, mint Ceausescu Romániájában)
A rendszerváltás után el is indult az asztrológiakönyvek fordítása, az elkerülhetetlen ezogagyi mellett igényes szakmunkák is megjelentek, többféle műfajban. Mára viszont ez a folyamat nemcsak megrekedt, hanem az a kevéske maradék minőségi magyar nyelvű asztrológiakönyv is eltűnt a forgalomból, amelyet még 1989-2001 között, szórványosabban kb 2010-ig sikerült lefordítani. És amikor kaphatók, irreális áron érhetők el. (Fordítók megfizetéséről – szerzői jogdíjak kifizetéséről, amelyek nélkül az ilyen projektek elképzelhetetlenek, már régóta nem is beszélek.)
Van viszont helyettük kb olyan valóságos alapokon nyugvó “ősmagyar” asztrológia, mint a dákoromán kontinuitás meséje volt anno Ceausescu Romániájában, szíriuszi eredetvonal, meg asztrozófia, meg horoszkópállítás, meg Symbolon-kártyákkal való b@szakodás, meg karmikus asztrológia, meg olyan „pszichológiai asztrológia”, amelynek köze nincs sem a pszichológiához sem az asztrológiához, és még sorolhatnám mi minden. (Ne rám haragudj, kisbogaram, ha szembesítelek azzal, hogy ha ilyesmikbe ruháztál asztrológia-tanulás ürügyén, bóvlira költötted a pénzed. Talán lelked mélyén már magadtól is rájöttél. Sebaj, ha használható tudást nem is, tapasztalatot legalább szereztél. Mindnyájunknak voltak vargabetűi…) Mindez a hiteles feltárómunkán alapuló asztrológiatörténet, latinból, görögből, arabból, héberből lefordított antik/ középkori szövegek, vagy akár a későbbi korok, régebbi és modernebb irányzatok prominens képviselőinek a munkái helyett. Amelyekből Romániában évről-évre szélesedik a választék, az árak bőven megfizethetők. Természetesen ezogagyiból sincs hiány, ahogy a világ más részein sem, de aki akar, minőségi munkákhoz is hozzáférhet. Sokkal könnyebben és olcsóbban, mint Magyarországon.
Belinkeltem a The Astrology Podcast román asztrológusokkal készített videóját szemléltetendő, honnan hova lehetett eljutni a ’89 óta eltelt évek alatt, a magyarországinál sokkal rosszabb kiindulási feltételek közül. (Jajjj, már megint az a rusnya angol, ugye-ugye??? Az interjúalanyok egyébként románul beszélnek; ilyenkor jössz rá, hogy milyen jó, hogy nemcsak az angolt, hanem a szomszéd nyelvét is érted – már persze ha egészen hétköznapi nyelvtanulásba, és nem mondjuk valami szuperképességet ígérő csodatanfolyásba invesztáltál. Mondjuk olyanba, ami megtanít néhány hét alatt horoszkópot “elemezni”…Symbolon-kártyával, vagy fingra gombot varrni, esetleg a kettőt egyszerre.) És hogy mi hol tartunk az ígéretes startot követően? A következtetés elég kézenfekvő, még ha a notórius valóságelhárítóknak nem is annyira. És az összehasonlítás nem csak az asztrológiakönyveket, hanem más kulturális termékeket, és még sok egyebet illetően is lehangoló.
Még szomorúbb, hogy azt tapasztalom, Magyarországon már igény sincs, vagy legalábbis csak egy nagyon szűk réteg részéről van – a színvonalas szakmunkákra. A könyvek elérhetőségéről szóló posztok sokkal kevesebben érdeklődőt vonzanak, mint a popcorn-szerűen fogyasztható tartalmak. És, ami a legsajnálatosabb, pont azok nem érdeklődnek irántuk, akiknek kellene. Azért mégis meg-megosztok ilyesmiket is, mert vannak szerencsére olyan olvasók is, akik azért látogatják oldalamat, mert érdemben akarnak tájékozódni, nyitottak a minőségi önképzési lehetőségekre, különös tekintettel a nem kimondottan olcsó külföldi szakirodalom valamivel kedvezőbb árú elérési lehetőségeire. (Hogy az oldal parazitái lepattannak az ilyen típusú posztok hatására, járulékos haszon. Számukra ugyanis semmi nem érdekes, ami valami plusz jártasságot -pl nyelvtudást-, anyagi befektetést-még ha minimálisat is, szellemi erőfeszítést -ugyebár egy könyvet el is kell olvasni – feltételez. Tehát valamivel több macerával jár, összetettebb készségek szükségesek hozzá a copy+paste funkció használatánál, vagy az olvasottak összefoglalásánál és a saját platformjaikon saját szerzeményekként való feltüntetésénél.)
Félreértéseket elkerülendő: mivel nem Héraklész vagyok, hanem csak egy öregecske, 150 cm magas nőszemély, nem hinném, hogy az én feladatom lenne Augiász istállóját kipucolni, vagy hogy egymagamban kellene ilyen projekteknek nekifutnom. Nálam sokkal alkalmasabbaknak sem sikerült. Csupán arra kívánom felhívni a figyelmet, mennyire tele van. És nem minőségi asztrológiakönyvekkel…
Kép: Héraklész ötödik munkája: Augiász istállóinak kitakarítása
Kapcsolódó
Más oldalakról
Veszprémy Márton Az asztrológusok és az állambiztonság. Asztrológiai élet az 1945 utáni Magyarországon
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!