A pszichoterror természetrajza – 4.

A munkahelyi pszichoterror

Ebben a részben a pszichoterrornak egy speciális, a munkahelyeken zajló változatáról lesz szó. A lélektani hadviselésnek ez a műfaja sokakat érint: szinte nincs is olyan munkavállaló, aki ne találkozott volna vele. Jóllehet az előző részek megállapításai is találók az ilyen interakciókra és szereplőire, ez a cikk bizonyos, kimondottan a munkahelyi pszichoterrorra jellemző sajátosságokkal foglalkozik. Érintett témák: Mi a munkahelyi pszichoterror?, Miért akarnak az emberek más embereket kicsinálni?, A munkahelyi pszichoterror ismertetőjegyei, A kicsinálás tipikus forgatókönyve, A fúrást kiváltó helyzetek és események, stb,

Mi a (munkahelyi) pszichoterror?

A munkahelyipszichoterror (bullying) folyamatos, ellenséges magatartásforma. Eszköztárába tartozik az illetéktelenektől származó vagy igazságtalan kritika, szőrszálhasogatás, hibakeresés, kiközösítés, elszigetelés, kirekesztő és megkülönböztetett bánásmód, kiabálás, megalázás, túlzott ellenőrzés, elárasztás írásos vagy szóbeli fegyelmikkel, figyelmeztetésekkel és sok egyéb. A munkahelyi pszichoterror elsősorban a rossz teljesítményt boncolgató, kiforgatott vagy kitalált állításokra koncentrál.

Miért akarnak az emberek más embereket kicsinálni?

A fúrás célja a hozzá nem értés eltitkolása. A pszichoterrornak semmi köze a vezetéshez. A jó főnökök irányítanak, a rosszak pszichoterrort alkalmaznak. A management menedzsel, a pszichoterror azonban nem vezetés. Így tehát mindazok, akik a pszichoterror eszköztárához folyamodnak, egyértelmű bizonyítékát adják alkalmatlanságuknak. A pszichoterror alkalmazásának mértéke egyenes arányban növekszik a hozzáértés hiányával. Az intrikusok és piszkálódók másokra vetítik ki saját alkalmatlanságukat, hogy:

a) elkerüljék a tulajdon alkalmatlanságukkal való szembesülést és tegyenek valamit ellene

b.) hogy elkerüljék a viselkedésükért és annak másokra gyakorolt hatása miatti felelősségre vonást

c.) hogy csökkentsék attól való félelmüket, hogy szembe kelljen nézzenek vele, kik is valójában: nevezetesen gyenge, alkalmatlan és gyakran/ nem ritkán inkompetens személyek

d.) hogy eltereljék a figyelmet saját alkalmatlanságukról: egy bizonytalan, rosszul vezetett munkahelyen ez az a mód, ahogy megtartják pozíciójukat az alkalmatlan, inkompetens és agresszív alkalmazottak.

A pszichoterror (bullying) szakszerűtlen, rendkívül rossz hatásfokú munkamódszer, amely kiábrándulást, demoralizálódást, a motiváció és a rokonszenv elvesztését, elidegenedést eredményez. Apszichoterrort alkalmazók diszfunkcionális, nem kielégítően működő szervezeteket vezetnek. Ezeken a helyeken nagy a fluktuáció, magas a betegszabadságok aránya is, míg a morális szint, produktivitás, nyereség alacsony. Az ilyen cég csak látszólag prosperál; az ilyen szervezet rossz befektetés. A kivetítés és a tagadás a pszichoterrort alkalmazó személy ismérve.

A pszichoterror (bullying) a zaklatás, diszkrimináció, előítélet, bántalmazás, üldöztetés, konfliktus és erőszak valamennyi formájának a mélyén fellelhető. Ha a pszichoterror konkrét tárgyra irányul (pl. faji vagy nemi), akkor faji előítélet, zaklatás vagy szexuális diszkrimináció vagy valami hasonló formájában fejeződik ki. Amikor a pszichoterrornak nincs fókusza (vagy a bántalmazó tudatában van, hogy a nemi vagy faji diszkriminációt bünteti a törvény) piszkálódás formájában nyilvánul meg. Ez alkalom arra, hogy megértsük valamennyi, elítélendő magatartás mélyén rejtőző mintát: meggyőződésem, hogy a pszichoterror napjaink egyik legnagyobb társadalmi problémája.

A pszichoterror…

A bántalmazás egy formája- és a szűk látókörű, rövid távban gondolkodó munkaadók gyakran nagyon messze mennek el annak érdekében, hogy célpontjaikat csendben tartsák: fenyegetéshez vagy fegyelmikhez folyamodnak, elbocsátják vagy hallgatásra kényszerítik őket .A pszichoterror alkalmazói legjobban attól rettegnek, hogy fény derül hiányosságaikra és nyilvánosság előtt vonják majd felelősségre őket azért, amit tettek, illetve annak következményei miatt. Ez teljesen logikus, ha belegondolunk, hogy a pszichoterror, a fúrás célja az alkalmatlanság elrejtése, és hogy azok az emberek, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak azért, hogy véka alá rejtsék alkalmatlanságukat, gyakran nem értenek ahhoz, amit csinálnak.




A vállalati pszichoterror

esetén a munkáltató büntetlenül zsarnokoskodik alkalmazottai felett, hiszen tisztában van azzal, hogy a törvény nem elég hatékony, kevés a munkahely, stb. Néhány példa:

    • rendszeresen arra kényszeríti a munkavállalókat, hogy heti 60/70/80 órát dolgozzanak, azoknak pedig, akik szembeszegülnek az intézkedéssel, pokollá teszi életét vagy elbocsátja őket.
    • Nagy Britanniában pl. a vállalati pszichoterror egyik megnyilvánulásaként értékelik azt, ha a munkáltató mindenkit elbocsát , akinek úgy tűnik, hogy idegösszeomlása van, hiszen olcsóbb megtéríteni a jogszerűtlen/igazságtalan elbocsátás kapcsán felmerülő munkaügyi per költségeit semmint szembenézni a munkahelyi stressz okozta tartós egészségkárosodás vádjával (egy John Walker nevű Egyesült Királyságbeli munkavállaló pl. 175 ezer fontot nyert egy ilyen eljárás során)
    • szankcionálja a különféle hiányzásokat, hogy elvegye az alkalmazottak kedvét attól, hogy kivegyék éves szabadságukat vagy pedig beteg szabadságra menjenek, amihez pedig egyébként törvény- adta joguk van.
    • rendszeresen szimatol, kémkedik alkalmazottai után, figyeli őket, pl. belehallgat telefonbeszélgetéseikbe, olvassa emailjeiket, az alkalmazottak háta mögött felveszi a kapcsolatot azok ügyfeleivel, manipulatív kérdéseket tesz fel nekik, titkos videofelvételeket készít (esetleg készíttet más alkalmazottakkal), személyzetis főnököket vagy magánnyomozókat küld a betegszabadságon levő alkalmazottak otthonába, kihallgatással/kikérdezéssel fenyegetve alkalmazottait amint azok visszatérnek otthonukba.
    • Gyengének és alkalmatlannak titulálja a stressztől szenvedő alkalmazottakat, miközben agresszíven söpri szőnyeg alá, nem vesz tudomást a stressz okáról (rossz vezetés és pszichoterror)
    • (Előléptetést ígérve vagy fegyelmi eljárásokkal fenyegetve) arra “bátorítja” alkalmazottait, hogy panaszokat koholjanak kollégáik ellen
    • az alkalmazottakat arra “bátorítják”, hogy adják fel a teljes munkaidős, állandó státust a rövidebb távú, meghatározott időre szóló szerződésekért, annak pedig, aki nem megy bele,tiltakozik, ellenáll, pokollá teszik az életét.




A munkahelyi pszichoterror ismertetőjegyei

Amennyiben az alábbi jelenségek gyakoriak, arra következtethetünk, hogy a munkahely vezetőségében egy sorozatos piszkálódó is van:

  • az alkalmazottak nagy fluktuációja
  • betegszabadságok
  • idegösszeroppanások
  • magas halálozási arány
  • betegnyugdíj
  • korai nyugdíjazás
  • gyakori fegyelmi eljárások
  • panaszok
  • felfüggesztések
  • elbocsátások
  • a személyzet titkosszolgálati eszközökkel való figyelése
  • bírósági eljárások, melyeket a vezetőség kezdeményez az alkalmazottak ellen




Az emberek, akik munkahelyi pszichoterror áldozataivá válnak, úgy érzik, hogy :

  • Folyamatosan bírálják őket, destruktív kritika alanyaivá váltak (akkor is, ha ezt eufemisztikusan építő jellegű bírálatnak álcázzák, amiről persze szó sincs), semmibe veszik, kigúnyolják, nem méltányolják magyarázataikat, arra való törekvéseiket, hogy bizonyítsanak
  • Folyamatosan becsmérelik őket, különösen mások előtt, ürügyek és látszat-kifogások merülnek fel az illető teljesítményével vagy munkamoráljával kapcsolatban. Persze ezek a fenntartások nélkülözik a megfogható, tényszerű szempontokat, hiszen kizárólag a zaklató nem megalapozott véleményét tükrözik, arra szolgálnak, hogy ez ellenőrzést gyakoroljon, nem pedig arra, hogy teljesítményre ösztönözzenek.
  • Elszigetelik és kihagyják őket mindenből (ez sebezhetővé teszi az embereket, akiket így könnyebb ellenőrizni és leigázni)
  • Kipécézik őket és másként bánnak velük, mint a többiekkel (pl. mindenki másnak hosszú ebédszünet jár, de ha ők érkeznek egy perccel később, máris fegyelmit kapnak)
  • lekicsinyelik, lefokozzák, kifigurázzák őket, lekezelően atyáskodnak fölöttük, becsmérlő megjegyzéseket tesznek rájuk.
  • Sértegetések, személyeskedés, udvariatlan szidalmazás célpontjai
  • Nemkívánatos szexuális közeledés célpontjai
  • Fenyegetik, lehurrogják, megalázzák őket, különösen mások előtt
  • Otromba tréfák, csipkelődés célpontjai, melyeknek az a céljuk, hogy zavarba hozzák és megalázzák őket.
  • Elzárják őket a munkájuk végzéséhez, céljaik eléréséhez szükséges információktól és ismeretektől
  • nem látják el őket forrásokkal/eszközökkel, miközben a többiek gyakran többet kapnak a szükségesnél
  • Főnökük /vezetőjük nem támogatja őket, azért irányítás nélkül, dezorientáltan kell tevékenykedniük
  • Vagy túlterhelik őket munkával ( ami teljesen lefoglalja őket s így nincs idejük kivédeni az öv alatti támadásokat, egyszersmind megnehezíti céljaik elérését is), vagy pedig minden munkát elvesznek tőlük (vagy nem a képzettségüknek megfelelő, alantas munkakörökbe teszik őket: pl. fénymásolás, űrlapok kitöltése, kávéfőzés)
  • Felelősségük megnövekszik, miközben hatáskörük csökken
  • Plagizálják, ellopják, lemásolják a munkájukat, majd a zaklató sajátjaként tünteti fel áldozata munkáját ( a felettesei előtt)
  • Csendben gyilkolják őket : a zaklatójuk nem kommunikál velük és elkerüli a szemkontaktust (ez minden esetben bántalmazásra utaló jel), az utasításokat gyakran csak emailen, öntapadós címkéken, postai értesítés formájában kapja.
  • Túlzottan ellenőrzik, figyelik, felülvizsgálják a munkájukat, nyomon követik őket, szaglásznak utánuk.
  • Koholt vádak alanyaivá válnak, a panaszok közönségesek, olykor egyenesen bizarrok: “furcsán nézett rám”. Ezek a kifogások gyakran kísértetiesen hasonlítanak egymásra, ami azonos forrásra utal.
  • Elbocsátással fenyegetve túlórázásra kényszerítenek őket, amelyeket gyakran nem is tartanak nyilván
  • Amennyiben felmondanának, ezt csak elfogadhatatlan és teljesen felesleges további feltételek mellett tehetik meg, esetenként a korábbi beleegyezést is felülbírálva. Ez különösen akkor fordul elő, ha az illető közben a pszichoterror (bullying) miatt is eljárást indított.
  • Közvetlenül a hét vége előtt vagy ünnepnapokon (pl. péntek délután 4 után vagy Karácsony este) kellemetlen vagy fenyegető telefonhívásokat kapnak (behívják őket dolgozni, megbízásokat sóznak a nyakukba), megfélemlítő emlékeztetőkkel, vagy szóbeli értesítés nélküli maileket, jegyzeteket
  • Nincs világos munkaköri leírásuk, vagy a meglévő túlságosan terjengős és ködös: a bántalmazó munkáltató gyakran teszi szándékosan körvonalazatlanná, átláthatatlanná az alkalmazott szerepkörét.
  • Nem hivatalos értekezletekre hívják be őket, melyek utóbb fegyelmi meghallgatásoknak bizonyulnak
  • Nem képviseli őket senki a meghallgatásokon/értekezleteken, mert ezt további fegyelmi eljárásokkal fenyegetve kifejezetten megtiltják. A bántamazó gyakran kimondottan visszaél hatalmi pozíciójával, hogy kizárhasson valamennyi olyan képviselőt, akinek hatáskörébe tartozik, hogy a pszichoterror témájával foglalkozzon.
  • Növelik bennük a bűntudatot, hogy úgy érezzék, minden az ő hibájukból történt.
  • Jogtalan/nem igazolható és igazságtalan megrovásban részesítik őket, élőszóban vagy írásban.
  • Igazságtalan fegyelmikben részesülnek, jelentéktelen, mondvacsinált vagy hamis vádak miatt. Gyakran egy hónapokkal vagy évekkel azelőtt, jelentéktelen incidenst/mulasztást használnak ürügyül ahhoz, hogy elbocsássák vagy kártérítésre kényszerítsék őket.
  • Megfosztják őket a kenyérkeresethez való joguktól, beleértve azt is, hogy rossz vagy félrevezető referenciákkal megakadályozzák, hogy új munkahelyet találjanak.




A kicsinálás tipikus forgatókönyve:

  • a fentebbi kritériumoknak megfelelően kiválasztják a célpontot, majd hónapokon, talán éveken át zaklatják
  • a pszichoterror áldozata végül érvényesíti azt a jogát, hogy szembeszálljon a zaklatással, pl. panaszt nyújt be a személyzeti osztályon
  • a személyzetisek kérdőre vonják a heccmestert, aki azonban, Dr. Jekyll – Mr. Hyde-i természetének megfelelően következetesen hazudik, minden személyes varázsát latba veti, hogy meggyőzze őket az ellenkezőjéről ( A bájolgásnak itt az a szerepe, hogy megtévessze őket)
  • Mivel az állítások ellentmondanak egymásnak, nincsenek se szemtanúk sem bizonyítékok, a személyzetisek a régebbi alkalmazottnak hisznek: a rendszeres heccelődők remekelnek a csalásban és a felelősség alól való kibújásban.
  • A heccelődő halandzsázása annyira megtévesztheti a személyzetiseket, hogy azok az áldozattól szabadulnak meg. A kavarógépek remekül értenek ahhoz, hogy ellentéteket szítsanak azok között az emberek között, akik a velük kapcsolatos negatív információkból összerakhatnák a valós képet róluk.
  • 2 – 14 nappal az alany távozását követően új célpontot pécéznek ki és az egész kezdődik elölről. (A mobbingolás, vagyis a pszichoterror alkalmazása ugyanis kényszeres, rögeszmés jellegű magatartás, és úgy tűnik, hogy a sorozatos heccelődők nem tudnak meglenni egy olyan célpont nélkül, akikre kivetíthetik saját alkalmatlanságukat és inkompetenciájukat, hogy kudarcaikért őket okolhassák)
  • ha a munkáltatók rá is jönnek, hogy korábban talán nem a megfelelő személy pártját fogták, nem valószínű, hogy ezt be is ismerik majd, hiszen ez egyszersmind azt is jelentené, hogy az ügyben játszott saját felelősségüket is be kellene ismerniük
  • amennyiben jogi útra terelődik a dolog, a munkáltatók sokkal messzebb mennek annak érdekében, hogy elhallgattassák az áldozatokat: pl. peren kívüli megállapodást ajánlanak egy kisebb kártérítéssel, a munkaviszonyt pedig közös megegyezéssel szüntetik be.
  • a munkáltatók gyakran sokkal jobban tartanak a heccelődőtől, mint annak áldozatától, így minden elképzelést felülmúló dolgokra képesek, hogy elkerüljék a vele való konfrontációt (a leggyakoribb végeredmény a heccelődő előléptetése

A kicsinálás (bullying) legnépszerűbb taktikái

A munkahelyi pszichoterrort alkalmazó személyek egyik kedvenc taktikája, amivel elkerülhetik, hogy rajtakapják és beazonosítsák őket, abban áll, hogy rendszeresen ismétlődő “átszervezésekre” kerítenek sort. Ezeknek többféle előnyük is van:

  • bárki létszám felettinek nyilvánítható, aki nem illik a képbe, így leépíthetik vagy átehlyezhetik
  • hasonló sors vár arra, aki valamilyen módon veszélyezteti az átszervezést
  • a munkaköri leírás megváltoztatható vagy átalakítható úgy, hogy a munkavállalónak kára származzon belőle
  • a pszichoterrort alkalmazó személy bármikor mondhatja, hogy a “hatékonyság növelése” érdekében kerített sort az átszervezésre, így aztán felettesei erős vezetőnek látják.

Ennek ellenére az ilyenfajta átszervezések semmiféle anyagi előnnyel nem járnak: az átszervezés előtt és az utána készült statisztikák nem mutatnak ki semmiféle bevétel- gyarapodást.




A pszichoterrort/ fúrást kiváltó szakmai események

(A 3. részben már szó volt arról, milyen lelkialkattal rendelkeznek a bullying áldozata, és milyen fajta viselkedés, élethelyzetek vonzzák a lélektani hadviselés e specialistáit. Az ott írtak munkahelyi viszonyokra is vonatkoztathatók, de van néhány speciális, kimondottan munkaközösségekre jellemző vonás is. )

A kicsinálás egy, az alábbiakhoz hasonló esemény után kezdődik:

  • az előző célpont távozik
  • egy átszervezést követően
  • új vezető került a céghez
  • teljesítményed akaratlanul is rávilágít, felhívja a figyelmét a heccelődő hiányosságaira, kettőtök teljesítményét összehasonlításakor ő kerül ki vesztesen. (Minél keményebben dolgozol azon, hogy rácáfolj a heccelődő veled szembeni vádaskodásaira, annál bizonytalanabbá, instabilabbá válik amaz.)
  • akaratlanul is az érdeklődés középpontjába kerültél, holott azelőtt a heccelődő állt reflektorfényben ( ez gyakran fordul elő nőnemű heccelődők esetén). A furkálódók nagy része ugyanis érzelmileg éretlen, így valósággal koldulják az elismerést
  • a kollégák egyértelműen kifejezik irántad érzett szeretetüket, tiszteletüket és bizalmukat
  • szembeszegülsz egy, a szabályokat, szabályozásokat, munkamenetet sértő, vagy törvénybe ütköző rendelkezéssel
  • kiállsz egy pszichoterror áldozatává vált kolléga mellett. Ez garantálja, hogy te leszel a következő célpont: a heccelődők időnként ejtik is korábbi áldozatukat és azonnal neked esnek
  • azonnal felhívod a figyelmet, amint inkompetenciát, a szekértelem hiányát, csalást, törvénysértést, a munkafolyamatok felborítását, az egészségi-és munkavédelmi szabályok megszegését tapasztalod, stb.
  • szakszervezeti feladatokat vállalsz
  • beteg vagy, megsérütél – akár kapcsolatban van ez a munkáddal, akár nem
  • ha valami módon fenyegeted (különösen ha akaratod ellenére) a régi felállást
  • ha teljesítményedért elismerésben részesülsz, pl. megnyersz egy díjat, kitüntetnek, a nyilvánosság előtt is elismernek
  • ha előléptetnek

 

Forrás:

http://bullyonline.org

 

Kapcsolódó:

 

A pszichoterror természetrajza 1. rész (meghatározás, hogyan zajlik)

A pszichoterror természetrajza 2. rész (a bántalmazó lelkialkata)

A pszichoterror természetrajza 3. rész (az áldozat lelkialkata, milyen viselkedés, élethelyzetek vonzzák a pszichoterrort, annak hatása az egészségre)

A teljes sorozat tematikus oldala

A pszichoterror természetrajza (sorozat)

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!