Csak tudnám, miért nem tudom abbahagyni az evést !

Súlyproblémák a horoszkóp tükrében

Mára már nem kell a dietetikusok, pszichológusok felvilágosítsanak róla, annyira közhelyszerű, hogy a súlyproblémák hátterében gyakran lelki okok állnak. Kevésbé vagyunk tisztában azonban azzal, mi minden miatt feszülnek rajtunk újra kedvenc nyári holmiink, vagy épp ellenkezőleg: miért nem bírunk egy dekát sem magunkra szedni.

Nyílt titok, hogy a fogyókúrák többsége, időtartamuktól, típusuktól függetlenül teljesen felesleges. Végül többnyire nemcsak a kínkeservesen leadott kilók hízódnak vissza, de még némi plusz súllyal is sikerül gyarapodni. Ennek ellenére legalább akkora igény van az újabb meg újabb csodareceptekre, mint amilyen mohón tömjük magunkba a különböző nassolni valókat: sósat vagy édeset, készen kaphatót vagy házi készítésűt, kinek- kinek a gusztusa szerint.

 A vélemény fontos. A Tiéd is az. Mielőtt azonban hozzászólnál a Facebook-oldalon közzétett posztokhoz, kérlek tanulmányozd át gondosan a kommentelési etikettről szóló bejegyzést. Ezzel megelőzheted azt a mindkettőnk számára igen kellemetlen helyzetet, hogy hozzászólásod töröljem, vagy le kelljen tiltsalak az oldalról. Köszönöm.

Bár tagadhatatlan tény, hogy egyes, népszerű élelmiszerek alkalmasabbak másoknál arra, hogy felesleges kilóinkat gyarapítsák, és táplálkozási szokásaink is hagynak némi kívánnivalót maguk után – az annyit szidott súlyfölösleg egy sokkal összetettebb problémacsoport tünete, amelyen nem lehet hosszú távon változtatni holmi kis diétával. A tünetek ugyanis tények, és így makacs dolgok. Ha megpróbáljuk őket eltüntetni, újra meg újra, esetleg más formában és más helyen jelentkeznek mindaddig, amíg a probléma hátterében álló okokra nem sikerült valódi megoldást találni. Mi sem bizonyítja jobban, mint a folyamatos visszahízás, hogy az annyira vágyott pillesúly elérése önmagában még nem megoldás. Mi több: ha ez válik egyetlen törekvésünkké, akár a valóság elhárítás újabb eszköze is lehet.

Mára már nem kell a dietetikusok, pszichológusok felvilágosítsanak róla, annyira közhelyszerű, hogy a súlyproblémák hátterében gyakran lelki okok állnak. Kevésbé vagyunk tisztában azonban azzal, mi minden miatt feszülnek rajtunk újra kedvenc nyári holmiink, vagy épp ellenkezőleg: miért nem bírunk egy dekát sem magunkra szedni.

Édes szerelem

A férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út – mondogatták nagyanyáink, akik tudtak valamit az evés és a szerelem kapcsolatáról.”Úgy szereti, hogy majd megeszi” – járja a régi szólás, és csakugyan, van, amikor úgy érezzük, szívünk választottja befal, már azt se tudjuk kik voltunk mielőtt egymásra találtunk volna. Ha válaszképp kissé eltávolodunk, hogy ismét ráleljünk önmagunkra, elképzelhető, hogy újra meg újra arra megyünk haza: kifosztotta a hűtőszekrényt. Ha emiatt már bele sem fér a nadrágjába és még szüntelen zsémbelésével is zaklat, végül elválunk ágytól és asztaltól, ő pedig kereshet más cukorfalatot magának. Persze, könnyen elképzelhető, hogy a szakítás megpróbáltatásai közepette mi is felszedünk pár kilót, ám ha újra rálelünk az igazira, örömmel tapasztaljuk: nincs jobb zsírégető a szerelemnél. Való igaz – ilyenkor még a randevúk előtti vacsora sem árt meg alakunknak.

De nemcsak szerelmi bánatunkban növeszthetünk magunknak úszógumit.

A probléma tulajdonképpen gyerekkorunkban kezdődött, amikor a mamánk kezünkbe nyomott egy nyalókát, hogy abbahagyjuk végre az üvöltözést. Isten látja a lelkét, nem akart semmi rosszat, bár legszívesebben lekevert volna egy nyaklevest. Ehelyett azonban magának is vásárolt egy fagyit, de odahaza már szigorúan édesítővel itta a tejszínhabos kávét, mert ügyelt a vonalaira.

Persze nem kell mindenért a szüleinket okolni, de sok esetben hazulról hozott szokásaink a ludasak abban, hogy jóformán azt se tudjuk, valóban éhesek vagyunk-e, amikor bekapunk valamit, vagy csak szomorúak, félünk, legszívesebben sohanapjára halasztanánk az ügyet, szeretetre, védelemre vágyunk. Netán csupán azért majszolunk kedvenc aranyhörcsögünket megszégyenítő tempóban, mert titokban azt szeretnénk, ha nagyobb teret foglalnánk el életünkben (bár a terjeszkedést, kiterjedést nem feltétlenül átmérőnk növelésével óhajtottuk elérni).



Valódi éhség vagy szimbolikus éhség ?

 

A nagy zabálás (részlet)

Ha nem tudjuk azonnal eldönteni, valóban az éhhalál szélén állunk-e vagy csak a fentebbi okok valamelyike miatt cirkálunk újra a hűtő körül (nem vicc, különösen krónikus esetekben meglehetősen nehéz különbséget tennünk a valódi, élettani okokra visszavezethető és a lelki indíttatású, ún. szimbolikus éhség között), bizonyos támpontok segítségével a kettő viszonylag jól megkülönböztethető egymástól.

A valódi éhség fokozatosan, az előző étkezést követő 3-4 órán belül jelentkezik. Kezdetben apró, később egyre erősödő jelekkel figyelmeztet (gyomorkorgás, üres pocak szindróma) : ideje felkészülnünk a soron következő, nyugis falatozásra. Megtörténhet persze, hogy pontosan a nagyi vargabélesére támad gusztusunk, de általában beérjük azzal, ami a közeli étterem étlapján/ hűtőnkben/uzsonnás dobozunkban, stb. található. Csupán addig eszünk, amíg még egy icipici férne ugyan, de minek, hiszen ki nem állhatjuk, amikor dobként feszül a hasunk. Aztán, újabb 3-4 órán keresztül, hacsak nem étteremben dolgozunk, még gondolatban sem foglalkozunk az étkezéssel.

Egész más a helyzet, amikor csak hisszük, hogy éhesek vagyunk. Ezekben az esetekben a farkaséhség látszólag minden előzmény nélkül, hirtelen tör ránk. Úgy érezzük, menten elájulunk, vagy legalábbis órákon belül elpusztulunk, ha nem tolunk azonnal az arcunkba valamit. Persze csak épp egy falat csokit, sütit, jégkrémet, esetleg szendvicset akartunk, aztán döbbenten vesszük észre – vagyis inkább ezt akarjuk a legutolsó sorban észrevenni, hogy immár a hűtő egész tartalmát elpusztítottuk. Gyomrunk dobként feszül, de csak ideig-óráig érezzük magunkat jóllakottnak vagy elégedettnek. Ennek ellenére tovább majszolunk, ám hiába várjuk, hogy túlcsorduljon a szívünk, csak a gyomrunk fordul fel.

Ilyenkor általában nem érjük be bármivel, hanem bizonyos típusú ételek vonzóbbak számunkra másoknál. Első sorban az édességekre gondolok itt, a csokoládéra, jégkrémekre, különböző cukortartalmú ételekre, de ugyanennyire gyakoriak a különféle, olajban sült nassolnivalók, pl. chips-fajták, esetleg tejszínes, krémes, sajtos finomságok, sűrű öntetek, tésztafélék, péksütemények.

Falás rohamainknak első pillantásra nincs semmiféle ritmusuk. Lehet, naponta csak egy alkalommal kerítünk sort rájuk, de akkor aztán reggeltől estig tartanak, máskor meg látszólag véletlenszerűen. Alaposabban megfigyelve magunkat azonban rájöhetünk: ez többnyire valamilyen megmérettetés előtt (pl. vizsga, munkainterjú), tartós stresszhelyzetben (pl. vizsgaidőszak) történik, ill. megkísérelhetünk megédesíteni ily módon olyan krónikus szitukat is, melyekhez egyébként igen savanyú képet vágnánk (puskaporos otthoni/ munkahelyi légkör, se veled-se nélküled kapcsolat, stb).



Az vagy, amit megeszel

 

 Az ellenállhatatlan falatok sok mindent elárulnak arról a problémacsokorról, ami miatt úgy érezzük: a sárga földig kell leennünk magunkat.

A kásák, pudingok, krémek, tésztafélék kedvelői az életben is a könnyen emészthető, problémamentes dolgokat falják. Nemcsak fizikai értelemben vonakodnak a rágástól, de ha egy mód van rá, mindenfajta kemény munkát igyekszenek elkerülni, és gyakran még sok évvel 18.születésnapjukat követően is folyamatosan kiskorúsítják magukat.

Abban még természetesen nincs semmi rossz, ha valaki néhány kocka csokoládéval édesíti meg napjait. Ha azonban a kis kockák estére egész táblákká állnak össze, illetve ha a második tálca túrós pite után sem érzi késznek magát, hogy sort kerítsen arra a bizonyos szükségszerű, de nem – szeretem telefonra, már el lehet gondolkozni azon, nem óhajtja-e titokban, hogy  az életben édesen, aranyosan, konfrontációmentesen menjenek a dolgok, és még a legparányibb kényelmetlenséget is személyes sértésnek érez, ami kizökkentheti játszóházából.

A folyton különböző magvakat rágcsálók épp az ellenkező pólust képviselik. Nemcsak a magvas kérdések érdeklik őket, de értékelni is csupán azokat a dolgokat tudják, amik miatt keményen meg kell küzdeniük. A kihívások kedvelésével önmagában még semmi gond, de emiatt hajlamosak lehetnek tulajdon jó lehetőségeik mellett is elmenni amennyiben úgy érzik, túl könnyen kapták őket, ill. olyan emberekhez vonzódni, akiktől sem elég szeretetben sem megbecsülésben nem részesülnek.

A notórius fűszerezők talán életüket találják túlságosan sótlannak. Valószínűleg nem csak anyagcseréjüket tehermentesítené, hanem általános közérzetükön is sokat javítana, ha a konyhaasztalon kívül keresnék az élet savát-borsát. Persze, az is elképzelhető, hogy egyébként is szélsőséges típusok, a langyos megoldásokat semmilyen életterületen nem szívlelik.

Bár kétségtelen, hogy a teljes értékű, azaz megfelelő rostot tartalmazó, vegyszermentes körülmények között termelt, kémiai behatásoktól megkímélt élelmiszerek egészségesebbek hagyományos társaiknál, a reformtáplálkozás ill. a más szempontokból egészséges vegetariánus étrend is utalhat lelki problémára.

Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy valaki azért él -az egyébként sem egészségügyi sem morális, spirituális okokból NEM JAVALLOTT – hurka és steak – diétán, mert egyszerűen az ízlik neki, egyébként meg köszöni szépen, teljesen jól érzi magát, mentes a lelki problémáktól és ő sem válik ezek forrásává szűkebb vagy tágabb környezete számára. A fanatikus növényevők azonban gyakran étrendjükkel is elárulják: hátuk közepére sem kívánják földi problémáikat. Minden igyekezettel azon vannak, hogy mielőbb fénylényekké, megvilágosult mesterekké váljanak, vagy más divatos kategóriába emelkedjenek, ami reményeik szerint feljogosítja majd őket arra, hogy kivonják magukat a hétköznapi élet, egyszerű, de már-már bornírtan valóságos kötelezettségei alól. Nemegyszer rettegnek kimutatni valóságos vágyaikat, indulataikat, spiritualitásuk pedig nagyjából annyira valóságos, mint amennyire párizsi a szójapárizsi.

A példákat még hosszan lehetne sorolni, de a megoldás első lépése már így is kézenfekvő. Mielőtt újabb diétába kezdenénk, érdemes lenne beazonosítani, a fentebbi típusok melyik csoportjába tartozunk, nagyjából milyen igényeket támasztunk az élettel szemben, mi módon szoktuk megkerülni problémáinkat, ill. melyek is valójában azok a problémák, amelyek elől elmenekülünk. (Felderítésük általában nem igényel pszichoterápiát sem más költséges, kacifántos külső segítséget. Néhány őszinte óra is megteszi, önmagunk társaságában…).Ezek után talán már nem is oly módon akarunk megszabadulni felesleges kilóinktól, hogy az evés mint tünet ellen harcolunk, hanem ráébredve valódi szükségleteinkre, vágyainkra, álmainkra, nyeldeklés helyett  ezeket igyekszünk megvalósítani



Súlyunknál maradva

 

Első lépésként érdemes pl. kideríteni, valóban túlsúlyosak vagyunk-e, vagy csak annak érezzük magunkat, mert testalkatunk nem felel meg az épp divatos szépségideálnak, vagy valamilyen lelki problémával küszködünk és azért látjuk dagadtnak magunkat akkor is, amikor már zongorázni lehet bordáinkon. (Az ilyen esetekben érdemes lenne eltűnődnünk azon, miért is szeretnénk eltűnni a világból, levegővé válni. Egyszersmind azt is fontolóra vehetjük: valóban szeretteink szíve csücskei vagyunk-e, vagy miközben elhitetjük magunkkal, minden a legnagyobb rendben, annyira szenvedünk a szeretet hiánytól, hogy a szó szoros értelmében elsorvadunk.)

Ha józan paraszti eszünk nem segít eldönteni, lassú vagy gyors-e az anyagcserénk (legjobb barátnőnk pl. ötösével falja a hamburgereket, de meg sem látszik rajta, bennünket pedig már a víz is hizlal), szakember tanácsát is kikérhetjük. (Ilyen kérdések megválaszolásában az asztrológiai tanácsadás is hasznos kiegészítő információkat nyújthat, hiszen köztudott, hogy vannak kimondottan hízásra hajlamos jegyek és olyanok is, amelyeknek az állandó súlyvesztés okoz problémát. A képlet bizonyos bolygóállásai, a bolygók közötti fényszögek szintén fontos kiindulópontokat adhatnak.)

Szervezetünk salaktalanításában,  anyagcsere folyamataink „optimalizálásában” szinte nélkülözhetetlenek a böjtkúrák. Ezek alatt az 1 hét – 10 nap – két hetes időszakok alatt nem nulla kalóriás diétát értek, hanem gyógyteák, zöldség-és gyümölcslevek fogyasztására alapozott, gondosan összeállított kúrákat. Időtartamuk alatt valóban nem fogyasztunk szilárd táplálékot, de nem azért, hogy ilyen drasztikus módszerekkel legyünk rekord idő alatt nádszál karcsúak, hanem hogy tehermentesítsük testünket-lelkünket. (Akiket bővebben érdekel a téma olvassa el Rüdiger Dahlke : A tudatos böjtölés kézikönyve, Böjtölj az egészségedért, Súlyproblémák című írásait, ill. a Böjtölés élvezettel c. wellness kiadványt. Makk egészségesek –és CSAKIS ŐK – egyedül is nyugodtan kipróbálhatják az 1- 3 napos kúrákat, hosszabb lélegzetű vállalkozásoknál azonban mindenképp kérjék ki egy böjtorvos, témában saját tapasztalatokkal rendelkező wellness szakember, természet gyógyász, életvezetési tanácsadó  tanácsát).

Amennyiben a böjtölést túlságosan radikálisnak tartjuk, beiktathatunk egy-egy gyümölcs, zöldség vagy barnarizs – napot is, esetleg egy hét – 9 nap ilyen kúrát. Étrendünk tartalmazzon minél több friss, nyers zöldség- és gyümölcsfélét, teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut, tésztaféléket, magvakat, a zsíros, vörös húsok fogyasztása pedig megrögzött ragadozók számára is kerülendő. Az egyszerű, szénsav mentes ásványvíz sokkal alkalmasabb szomjunk oltására mint az agyon cukrozott üdítők, ráadásul kalóriatartalma is minimális.

Bármennyire éhesek vagyunk is érdemes alaposan megrágni az ételt. Táplálkozástudományi szakemberek általában falatonként 36 rágást javasolnak. Ha ez túlzásnak is tűnik, hagyjuk meg a nyeldeklést királypitonunknak a terráriumban. Mi rágjuk csak át magunkat alaposan ebédünkön, amivel nem csak gyomrunknak teszünk jót, de nagyjából fele akkora adag is elég a jóllakáshoz, mint egyébként – és így már arra sem hivatkozhatunk, ki a csodának van ideje a mai világban elszopogatni ebédszünetben egy óriás pizzát.

Végül, de nem utolsó sorban a gyakori, rendszeres mozgás nélkülözhetetlen a tartós súlycsökkenéshez. Mindegy, milyen testedzést választunk, csak örömmel csináljuk és izzadjunk le alaposan tőle. Persze, egy izgalmas sakkparti alatt is gyöngyözni kezdhet a homlokunk, én azonban itt most kissé intenzívebb fizikai erőkifejtésre gondoltam, pl. kocogásra, aerobic típusú gyakorlatokra, harcművészeti tanfolyamra, esetleg afro – vagy latin táncórákra. De a lassúbb tempók kedvelőinek sem kell elcsüggedniük: a hatha -, Iyengar- vagy vinyasza- jóga ászanái segítségével – persze ha napi 45 -60 percet szánunk rájuk – kb. egy év alatt helyreállíthatjuk anyagcsere folyamatainkat.

Teremtő képzeletünket pedig ez esetben is sikeresen hívhatjuk segítségül. Pl. úgy, hogy közvetlenül ébredéskor vagy este, lefekvés előtt, az ágyban vagy egy padlóra terített pokrócon fekve ellazulunk, lecsukjuk szemünket (csak el ne aludjunk közben), és háromszor elismételjük magunkban az alábbi szöveget. Közben igyekezzünk filmszerűen megjeleníteni belső mozivásznunkon az elhangzottakat:

„Csak akkor eszem, amikor valóban éhes vagyok. Csak  annyit eszem, amennyi valóban, biológiailag szükséges. Csak eszem, ami valóban használ. Pontosan, világosan érzem, érzékelem, felismerem, tudatában vagyok, mikor vagyok valóban éhes, mi a valóban elég és mi az, ami valóban használ. Egészségesen, normálisan, kiegyensúlyozottan, mértékkel, fegyelmezetten, tudatosan, valós szükségleteimnek megfelelően táplálkozom. Tartom súlyomat. XY (az elérni akart súly) kg vagyok.”




 

Asztro – diéta tematikus oldala

 Könyvajánló

 

Rüdiger Dahlke : Súlyproblémák

Rüdiger Dahlke :  Tudatos böjtölés

Dr. Doreen Virtue: Yo-yo diéta szindróma

Pedro Lazaro, Debbie Danowski : Miért nem tudom abbahagyni az evést? – Az ételfüggőség felismerése, megértése és legyőzése

 

 

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!