Sors, szabad akarat, mágia a középkori asztrológiában | Nicholas Campion

“Az emberekről elmondható, hogy a csillagok még akaratlagos cselekedeteikben is szinte kényszerítik őket, romlott vonzalmaik és tudatlanságuk révén.” Jerome Cardanus

A részlet Nicholas Campion A History of Western Astrology (A nyugati asztrológia története) II kötetének egyik, a XIII századi asztrológiával foglalkozó fejezetéből származik (13 század: Praxis és problémák). Az enciklopedikus műveltségű asztrológus-történész azt a kérdést feszegeti, mennyire léteztek tévedhetetlen előrejelzések a középkori asztrológiában (eme irányzatok egyes modern képviselői szerint kizárólag ilyenek voltak), hogyan viszonyult egymáshoz a sors és a szabad akarat, mennyire és mi módon volt alakítható a sors. A téma természetéből adódóan végleges, fekete-fehér, általánosan érvényes válaszokat itt sem találunk, „csak” asztrológiatörténeti adatokat és továbbgondolásra érdemes szempontokat. Ezért tarottam fontosnak lefordítását, néhány megjegyzéssel kiegészítve. Persze sokkal jobb lenne, ha mindkét kötet elérhető lenne magyarul is. A natális asztrológiával, horarival, talizmánkészítéssel kapcsolatos meglátások egy része asztrológiában jártasak számára ismert, de számukra is lehetnek újdonságok, főleg ha csak magyarul tájékozódnak.

“Sors, szabad akarat, mágia a középkori asztrológiában | Nicholas Campion” bővebben

Amulettek, talizmánok, szigillumok 1. rész

„ A babona az élet költeménye” – zárta le Goethe a felvilágosodás kora óta (kb. XVIII. szd ) egyre elkeseredettebbé váló vitát. Bár Ész Istennő és a 2×2 mindig 4 mindenhatóságában hívők és a talizmángyűjtők, lekopogók, kártyavetők közötti ellentétek jóformán egy idősek az emberiséggel, a kérdés sokkal bonyolultabb mint elsőre tűnik.

“Amulettek, talizmánok, szigillumok 1. rész” bővebben