Mit árul el a Tarot?

Mi a Tarot ?  Miből áll egy kártyapakli?  Milyen típusú válaszokra számíthatunk a Tarot-tól? Hogyan egészíti ki egymást a Tarot és az asztrológia? Mi a különbség a két módszer között? Megtanulható-e a Tarot? Mennyire hatékonyak, ….hatékonyak-e egyáltalán a népszerű gyorstalpaló Tarot tanfolyamok? Vethetünk-e magunknak kártyát ? 

Részlet Tarot tanfolyamom anyagából

Mi a Tarot?

A Tarot kártyák egyre népszerűbbek mostanság, de bármennyi legenda övezi is, valójában nincsenek pontos információink keletkezésük körülményeiről, pontos idejéről. Kis képes, kártyaszerű jóseszközöket már az ókori Indiában is használtak, ahonnan állítólag, a cigányok közvetítésével került Európába. Egy másik, népszerű elmélet szerint a Tarot gyökrei Egyiptomban keresendők: Hermész Triszmegisztosz bölcsességei ilyen képes formában hagyományozódtak az utókorra. Ma ismert formájukban a Tarot kártyák a középkorban, a XIII.- XIV. században terjedtek el, a templomos lovagok közvetítésével Európában, amikor az alkimia, természeti mágia, asztrológia és más okkult tudományok is nagy népszerűségnek örvendtek. A későbbiekben az inkvizíció nemes egyszerűséggel az ördög bibliájának nevezte a Tarotot, ám ez mit sem csorbított tekintélyén. Önismereti és jóseszközként ma már nem csak kártyavetők és más boszorkánypalánták, hanem az alternatív módszerek iránt érdeklődő pszichológusok is használják.

A hagyományos Tarot pakli 78 lapból áll, a 22 lapos Nagy Arkánumból és az 58 lapos Kis Arkánumból. A latin eredetű szó eredetileg mély titkot jelent, a középkori alkimisták, akik meghonosították a kifejezést, a természet kifürkészhetetlen rejtélyeire vonatkoztatták. A Tarot is hasonló értelemben használja, az emberi lét, sorsunk titkaival hozva kapcsolatba.

A Nagy Arkánum

A 22 lapos Nagy Arkánum voltaképpen a Tarot szíve. A kártyalapok mindegyike olyan epizódokat, életképeket jelenít meg, melyeket életünk során valamennyien megtapasztalunk, hizsen a közös emberi sors, megélési, tapasztalási szintek, ösztönök tárházának részét képezik.A kártyák pontosan amiatt működhettek eredményesen jóseszközként századokon át napjainkig, mert személyiségünk legmélyebb rétegeivel, a kollektív tudattalannal, az emberiség génjeibe kódolt tudásával, a zsigerek bölcsességével állnak kapcsolatban.

A Nagy Arkánum kártyalapjainak önálló nevük van és egy-egy római szám is tartozik hozzájuk. Egyszersmind más ezoterikus rendszerekkel, pl.számmisztikával, asztrológiával, kabbalával, alkimiával, stb.is szoros kapcsolatban állnak. Egyes lapok nevei, pl. Az Erő, Az Igazságszolgáltatás, A Kiegyenlítődés elvont fogalmakat jelölnek, közvetlenül utalva a lapok jelentésére, mások, pl.a Mágus, A Remete az adott karakterek által jelképezett lelki tartalmakat, az élethez való hozzáállásukat elképezik, megint mások, pl. A Csillag, A Nap, A Hold pedig elvont természeti erők, létünket befolyásoló kozmikus elvek szimbólumai.

A Nagy Arkánum lapjai különleges jelentőséggel bírnak.Annyira egységes rendszert képeznek magán a 78 lapos paklin belül is, hogy önállóan is használhatók.Képeik, a legmélyebb tudattalan rétegeket mozgósítva, összetett, bonyolult reakciókat váltanak ki. Mára már több ezer Tarot illusztráció létezik, a téma iránt komolyan érdeklődők akár saját készletet is festhetnek maguknak, ha rendelkeznek némi rajzkészséggel. Én, több mint húsz év kártyavetői tapasztalat birtokában Rider – Waite paklit ajánlom, magam is ezt használom, mert bármennyire egyszerűek is ezek az illusztrációk, készítői a Tarot és az alkimista szimbolika legalaposabb ismeretői közé tartoztak.

A Nagy Arkánum lapjai kiemelkedően fontosak a kártyavetésben.Ha feltett kérdésünkre egy- egy ilyen illusztráció ad választ, jó ha tudjuk: nem csip-csup ügyeket, múló hangulatokat jelképez, hanem legmélyebb érzéseinkről, motivációinkról ad felvilágosítást.

A Kis Arkánum

Mig a Nagy Arkánum lapjai létünk alaptémáit, legáltalánosabb indítékainkat, érzéseinket, tapasztalatainkat, a sorsunkat formáló őserőket jelképezik, a Kis Arkánum 56 lapja illusztrálja ezek gyakorlati megnyilvánulásait, működésüket hétköznapjainkban, tehát a bennünket foglalkoztató kérdéseket, tevékenységeinket, érzéseinket, és mindennapi drámáink ezernyi más apró kellékét.

A Kis Arkánum 56 lapja négy további csoportra, azaz színekre osztható, melyek a középkorban, európai térhódításuk idején a fontosabb társadalmi osztályokkal álltak kapcsolatban, ezekről kapták nevüket. Ily formán a Botok a parasztságot, az Érmék a kereskedők, a Kardok a lovagok, az arisztokrácia, a Kelyhek pedig a papok rendjét jelképezték, a kártyavetésben pedig különböző magatartásformákra, irányultságra, hozzáállásra utalnak.




Miben tud segíteni a Tarot és miben nem?

A Tarot jó szolga, de rossz uralkodó – tartja egy régi mondás, amelyet nekünk sem árt megszívlelnünk. A kártyák hasznos segítő társaink lehetnek, de megvannak a korlátaik is.
„Jós eszközként” előre jelezhetik valamilyen történet, kapcsolat kimenetelét, hatását életünkre, az előttünk álló időszak minőségét, általuk jobban megértenünk egy problémás helyzetet – és így jobb döntéseket is hozhatunk, megmutathatják, mi módon változtassuk meg viselkedésünket, szemléletmódunkat, lelki – érzelmi hozzáállásunkat, hogy kiutat találjunk egy zsákutcából, sikeresebbek legyünk, jobban kezeljük valamilyen kapcsolatunkat, tájékoztatnak aznapi energiaállapotunkról, közérzetünkről, stb.

Nem veszik le azonban vállainkról a döntés terhét, mint ahogy a lapok jelezte kedvező kilátások is nehezebben – vagy egyáltalán nem – valósulnak meg a mi aktív közreműködésünk nélkül.
Álmainkhoz hasonlóan a kártyák is a képek, szimbólumok, hangulatok nyelvén kommunikálnak: nem várhatjuk tehát, hogy olyanfajta egyértelmű, logikus feleleteket kapunk, amelyekhez nappali tudatunk hozzászokott. Egy kép persze többet mond ezer szónál, így ha már megtanultuk a lapok jelentés tartalmát, a húzott kártyák – kiváltotta emóciókból, hangulatokból pontos jellemzéseket nyerhetünk.

Ha azonban kizárólag a Tarotba kapaszkodva akarunk dönteni egy nehéz helyzetben, több mint valószínű, hogy zavaros, ellentmondásokkal teli válaszokat kapunk. Hasonló tapasztalatokat szerzünk akkor is ha egy bennünket intenzíven foglalkoztató kérdést egymás után többször is felteszünk. Minél görcsösebben tekeredünk a probléma köré annál valószínűbb, hogy a lapok saját félelmeinket vagy reményeinket, nem pedig a valós helyzetet tükrözik majd. (Hasonló történhet abban az esetben is, ha ilyen érzelmi állapotban levő embernek vetünk kártyát).

Ezek az esetek azonban sokkal inkább a Tarot bölcsességét semmint fogyatékosságait tükrözik, hiszen arra szólítanak fel: éljünk a szabad akarat – adta lehetőségekkel, tanuljunk meg felelősséget vállalni döntéseinkért, legyen erőnk elviselni az egyes fejlődési szakaszokat kísérő bizonytalanságot, ill. ne firtassunk olyan kérdéseket, amelyekre nem állunk készen meghallani a választ.

Akárcsak az álmok, a Tarot sem ad kielégítő feleletet a történések időbeliségét illetően. Előrejelzései legtöbbször rövidebb – kb. egy – két, maximum 3 – 6 hónapos – időszakra vonatkoznak, de itt is tapasztalhatunk átfedéseket, eltolódásokat. Egyes iskolák szerint az események bekövetkezése ennél pontosabban és hosszabb távra jelezhetők előre. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kártyavető személyétől, hangoltságától is függ, mennyire képes ráérezni a jelzett változások idejére.
Az asztrológia módszerei alkalmasabbak az időértékek jelzésére – ha mindkét diszciplína területén ismerősen mozgunk, olyan, mintha távcsővel is, olvasó szemüveggel is rendelkeznénk. Ha mindenképpen a Tarothoz ragaszkodunk, olyasfajta kérdéseket érdemes feltenni, mint: hogyan alakul anyagi helyzetem ebben a hónapban, mire számíthatok a héten, stb.

Eldöntendő, azaz igennel vagy nemmel megválaszolandó kérdések helyett inkább így fogalmazzunk: „milyen kilátásaim vannak, ha belemegyek a kapcsolatba és milyenek, ha nem? – ugyanis csak az ily módon feltett kérdésekre kaphatunk érdemleges választ.

Megtanulható-e a Tarot?

Igen, a Tarot és az asztrológia olyan ezoterikus diszciplínák, melyek teljesen evilági módszerekkel is elsajátíthatók. Haladóbb szinten persze sokat számít az intuíció is, de önismeretünk, emberismeretünk akkor is gyarapodhat e tanulmányok hatására, ha nem válunk hivatásos tanácsadókká.Rengeteg szakkönyv, internetes forrás, online és hagyományos tanfolyam áll az érdeklődők rendelkezésére, de fontos szem előtt tartani, hogy a hiteles, lelkiismeretes szakmunkák és foglalkozások mellett rengeteg a szélhámosság is.

A pár napos méregdrága gyorstalpalók pl. garantáltan azok. Személyes-és oktatói tapasztalataim alapján ugyanis teljes bizonyossággal állíthatom, hogy egy hét végi tanfolyam nem alkalmas egy ilyen komplex szimbólumrendszer elsajátítására. Egy, mondjuk három órás foglalkozás keretén belül jó lelkiismerettel maximum 5 kártyalap mutatható be – ez persze függ attól, ki mennyire fogékony a szimbólumok nyelvére. Ugyanis, még ha látszólag könnyen magunkba is szívjuk az új információt, az archetípusos képek ilyen intenzitású áradata komolyan megterheli a tudattalant. Még több idő, gyakorlás szükséges ahhoz, hogy ez az anyag megtapadjon és egy, a hétköznapokban is sikeresen alkalmazható tudássá álljon össze. Persze, a siker itt már a tanuló szorgalmán is múlik: a tanfolyamon tanultakat folyamatosan gyakorolni kell, ismereteinket pedig nem árt más forrásokból is bővíteni.

Mennyi idő alatt tanulhatunk meg kártyát vetni?

Ahhoz, hogy jó kártyavetőkké váljunk, sok- sok évet is igénybe vehet. De ez akkor is így van, ha valaki szakácskodásra vagy újságírásra adja a fejét.
Az alapismeretek, melyek birtokában használható vetéseket készíthetünk, viszonylag gyorsan elsajátíthatók. Tapasztalataim szerint a 78 lap jelentéstartalma, szimbolikája kb. 3 -4 hónap alatt rögzül, aki pedig folyamatosan, napi szinten gyakorol, nagyjából egy év alatt tud majd magának és másoknak is elfogadható minőségű elemzéseket készíteni.
A gyorstalpalók komfortzónájából ez elrettentően hosszú időnek tűnik, ha azonban belegondolunk, hogy az asztrológia alapfogalmainak elsajátításához minimum 4 év szükséges, további 2-3- 5 pedig ahhoz, hogy értékelhető horoszkópelemzéseket készítsünk, már nem is annyira hosszú ez az idő. (Megintcsak a minőségi oktatásról és nem a hét végi tanfolyamokról beszélek. A hivatalosan elismert oklevél és a csillagászati magasságokba emelkedő tandíj semmiféle garanciát nem ad arra, hogy tudásunk érdemben gyarapodni fog, sőt, a tapasztalatok sokszor azt mutatják, hogy az érdemi tudás fordítottan arányos a tanfolyami díjak összegeivel)

A jó hír az, hogy a Tarot alapjait a rendelkezésre álló jó minőségű szakirodalomból egyedül is elsajátíthatjuk. A tanulásra fordított idő alatt intuíciónk is javul, ez pedig hozzásegít bennünket tudásunk mélyítéséhez. Másfelől tárgyi ismeretekben is gyarapszunk, ami már önmagában is lehetővé teszi, hogy ha úgy döntünk, hogy egy foglalkozás keretein belül képeznénk tovább magunkat,megkülönböztessük a hiteles szakembereket és tanfolyamokat a szélhámosságtól.

Vethetünk-e magunknak kártyát?

Egyesek arra esküsznek, hogy balszerencsét hoz, ha saját magunknak vetünk kártyát, mások szerint azonban, ha valaki nem tud annyira őszinte lenni magával, nem rendelkezik annyi önismerettel, hogy saját maga számára használható vetéseket készítsen, másoknak még kevésbé fog tudni. Magam is az utóbbi nézeteket vallók csoportjába tartozom.

Amikor , 1992-ben ismerkedni kezdtem a kártyavetés alapjaival, persze senkit sem kíméltem: csoporttársaknak, lakótársaknak, barátoknak, kollégáknak folyamatosan vetettem, akár akarták, akár nem. Persze, ezt nem szolgáltatás formájában tettem, csupán a kíváncsiság és a tapasztalatszerzés motivált. Csakhamar azonban néhány nagyon kellemetlen élményben részesültem, amit egy sor figyelmeztető álom kísért. Szerencsére ezeket gondosan lejegyeztem, de még ma is borzongással olvasom vissza őket. Ezt követően néhány évre letettem a kártyát.

De a sors nem azt akarta tőlem, hogy többé egyáltalán, semmilyen formában ne dolgozzak vele, tudattalanom csupán egy sokkal érettebb magatartásra szólított fel. Ezt követően kb 2005 -ig csakis magamnak vetettem és minden tőlem telhető módon igyekeztem elméleti ismereteimet is gyarapítani. Praxisomba csak azt követően építettem be újra, az asztrológiai tanácsadás kiegészítőjeként, hogy álmaimtól erre zöld utat kaptam.

Persze, hozzá kell tennem azt is, hogy személyiségünktől is függ, magunknak tudunk-e jobban vetni vagy másoknak. Ha már évek óta, rendszeresen dolgozunk a Tarottal, előbb- utóbb a magunk számára is világos lesz, melyik típusba tartozunk.





Milyen kártyát válasszunk?

Sokféle Tarot változat létezik, a bőség zavarában nehéz kiválasztani a nekünk megfelelőt. Ahhoz, hogy jól tudjuk használni a későbbiekben, kártyáink illusztrációinak rezonálniuk kell lelki képeinkkel, azzal a stílussal, amelyben tudattalanunk megjeleníti őket. Ha ez kissé bonyolultan hangzik, gondoljunk arra, hogy valamennyien álmodtunk már festményekkel, rajzokkal. Ha egy kártyapakli ezekhez az álmokhoz hasonló hangulatokat, érzelmeket vált ki belőlünk, úgy érezzük, hogy már láttuk valahol képeit, titokzatos erővel megragad bennünket, egész biztos rátaláltunk a karakterünkhöz illő változatra.

Ugyanennyire fontos, hogy szerzeményekhez jó minőségű munkakönyvek is tartozzanak, amelyek részletes leírást adnak a lapok jelentéstartalmáról, lerakási rendszerekről. Hiszen bármennyire egységes rendszer is a Tarot, az egyes kártya változatok annyira különbözhetnek egymástól, mint a nyelvjárások. Mint tudjuk ugyanannak a nyelvnek lehetnek olyan dialektusai, melyek nem sokban különböznek az irodalmi változattól, mások meg alig emlékeztetnek az eredetire.

Legalábbis a kezdeti, tanuló időkben válasszuk tehát a klasszikus változatok valamelyikét. A Marseilles-i Tarot a legrégebbi, ráadásul gazdag irodalma is van. A Rider – Waite pakli fentebb már ismertetett előnyei mellett színvonalas, részben magyar fordításban is hozzáférhető bibliográfiával rendelkezik. Hajo Banzhaf munkáiból pl. akár önállóan is eredményesen haladhatunk. A szintén divatos és jól dokumentált Crowley kártya kezdőknek nem ajánlott, a gyönyörűen illusztrált Visconti és Szentpétervári Tarot pedig inkább akkor érdemes beszerezni, amikor már otthonosan mozgunk a kártyák jelképrendszerében, ugyanis nincs róla elég olvasnivaló. A Marseilles-pakli inspirálta Ludwig Tarot szintén jó kiindulópont lehet a hozzá tartozó, rövid de igényes Tarot című könyvvel.

Ismerjük meg kártyáinkat

Mielőtt dolgozni kezdenénk a lerakási rendszerekkel, célszerű egyenként megismerkedni kártyalapjainkkal – ahogy egy idegen nyelvet is az alapszavakkal kezdünk tanulni, mondatokat csak később alkotunk.
Azon kívül hogy igyekszünk minél többet olvasni a kártyák jelentéstartalmáról, azt is meg kell tapasztalnunk, hogyan működnek a mi személyes életünkben. A Torony pl. egyaránt jelenthet megrázkódtatást és régen várt áttörést, az Érmék Négy a hónap végén élére rakott filléreket és biztos- bár talán kissé mereven kezelt anyagi tartalékokat.

Kezdetben húzzunk reggelente egy – egy lapot a Nagy Arkánum kártyáiból. Erre az időszakra különítsük el az ide tartozó lapokat a Kis Arkánumtól.. A korábban ismertetett meditációs gyakorlatot követően keverjük össze a lapokat, gondosan jegyezzük fel, melyiket húztuk és figyeljük meg, mi módon kapcsolódik napunk további eseményeivel.
Akkor is érdemes kártyát húznunk, ha nincs időnk hosszas reggeli szertartásra – bár hosszú távon sokat nyerünk, ha mondjuk egy fél órával-órával korábban kelünk fel, hogy sort keríthessünk rá.
Ha már túljutottunk a Nagy Arkánum lapjain, rátérhetünk a Kis Arkánumra.

(Ezt a szokásunkat a későbbiekben, a „tanuló időszakon” túl is megtarthatjuk, amiként érdemes valamennyi vetésünket is feljegyezni. Így évekre visszamenőleg is utána nézhetünk, mi módon valósultak meg életünkben a lapok előrejelzései, az általános jelentéstartalmuk milyen, személyünkre szabott változatban érvényesül, egyszersmind az önbecsapás lehetőségét is csökkentjük. Más, hasznos információkhoz is hozzájuthatunk általa, pl. napi erőnlétünkről, energiaállapotunkról, kapcsolataink, ügyeink alakulásáról, fejlődési ciklusokról, az életünkben ismétlődő témákról, stb.)

Az egyes lapokkal meditációs gyakorlatokat is végezhetünk. Íme egy nagyon egyszerű, bárki által elsajátítható. Kb. szemünk magasságában asztalunkra állítjuk a kiválasztott kártyát. Légzésünket figyelve rá irányítjuk tudatunkat, engedjük hatni ránk képi világát. Megfigyeljük, akár fel is jegyezhetjük felmerülő gondolatainkat, érzelmeinket, hangulatainkat, esetleg azokat a kis történetecskéket is, amelyek spontánul eszünkbe jutnak a lapokról.

Hogyan vessünk kártyát?

Ahhoz, hogy eredményesen használhassuk őket a későbbiekben, személyes kapcsolatot kell kialakítanunk kártyáinkkal. Kezeljük őket tisztelettel: tartsuk őket egy magas, kimondottan a számukra kijelölt helyen. Egyesek dobozkában, mások selyemkendőben vagy tarsolykában őrzik paklijukat. Legjobb, ha mi magunk készítjük el a kártya kuckót: varrjuk meg pl. saját kezűleg a szütyőt, az ügyesebbek ki is hímezhetik, a folyamatos energetikai kapcsolat fenntartása érdekében pedig akár egy- egy hajtincsünket is beledolgozhatjuk.

Akár naponta vetünk kártyát, akár csak alkalmilag, ezt is érdemes egy kis szertartással összekötni. Mielőtt hozzákezdenénk, célszerű legalább fél órán át az alábbi egyszerű meditációs gyakorlatot végezni:
Üljünk egy csendes, nyugodt helyre kártyáinkkal, török- vagy lótuszülésben (de végezhetjük széken ülve is), egyenes gerinccel. Amennyiben asztalnál, széken ülünk, mindkét talpunkat tartauk a földön és semmiképp se keresztezzük lábainkat. Figyeljük lélegzetvételünket, a kilégzésre összpontosítva. Engedjük hogy légzésünk felvegye saját stílusát, ritmusát. Ez által mi is kapcsolatba kerülünk intuitív erőinkkel, belső középpontunkkal.

Legjobb reggel vagy este kártyát vetni. Ha megoldható, inkább üres gyomorral foglalkozzunk vele, mint jóllakottan, alkoholt vagy más tudat – befolyásoló szereket pedig végképp ne fogyasszunk. Gyújthatunk gyertyát, füstölőt, ha pedig úgy jobban ellazulunk, tegyünk fel meditációs zenét.

Ha már megfelelő állapotba kerültünk, keverjük össze a lapokat az asztalon vagy egy más sima felületen. Figyeljünk oda, hogy képes felükkel lefelé legyenek. A kiválasztott lerakási rendszernek megfelelő mennyiségű kártyát emeljük fel a bal kezünkkel (ez azért fontos, mert így közvetlenebb kapcsolatba kerülünk a bal oldalunkat mozgató, intuitív jobb agyféltekénkkel), majd tegyük őket egymásra képpel lefelé. Miután félreraktuk a többi kártyát, szedési sorrendben emeljük fel a kiválasztott lapokat (elsőnek tehát azt, amelyiket először húztuk, stb) és rakjuk ki őket a kiszemelt alakzatba. A vetést (azaz a kártyalapok pozícióját a lerakási rendszerben) érdemes lejegyezni és eltenni. Rengeteget tanulhatunk belőle, ha hetek, hónapok, évek múlva elővesszük: (Nekem pl. néhány ’92-es Tarot naplójegyzet is megvan) Ha befejeztük a vetést, csomagoljuk vissza őket gondosan dobozukba.





Tarot tematikus oldal

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!