A négy elem, a tíz bolygó, a tizenkét jegy, tizenkét ház és a fényszögek képezik az asztrológiai gondolkodásmód alapjait. Ezek összetett, de némi gyakorlattal még jól áttekinthető rendszert alkotnak. Az őselemek látszólag kissé elvont felosztása nagyobb gyakorlati jelentőséggel bírt, mint gondolnánk. A nyugati kultúrkörben pl. jó 2000 éven keresztül, a XVIII. századig ezek a tanítások képezték minden tudományos tan alapját, sőt a mai napig is működőképes valóságmodellnek bizonyulnak. Elemi összetételünk ismerete pl. egészséges étrendünk összeállítása, az alkatunknak megfelelő testgyakorlatok kiválasztása esetén sem közömbös, de az élet bármilyen területén is hasznát vehetjük.
| Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan, receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek… |
A rendszer révén árnyalt képet kaphatunk élőlényekről és élettelen tárgyakról, konkrét és elvont dolgokról, különböző jelenségekről vagy folyamatokról. Az asztrológiai szemlélet szerint a világegyetem a négy őselemből épül fel, pszichológiai értelemben pedig ezek tudatunk négy, a teljessé váláshoz egyformán fontos aspektusaiként értelmezendők (gondolkodás, érzés, intuíció, érzékelés). Mint már az előző részekben is hangsúlyoztuk, az asztrológiában a bolygók nem azonosak a fizikai égitestekkel. Szimbolikusan tárgyalandók, különböző őselveket jelölnek, a fizikai, érzelmi, lelki jelenségeket, folyamatokat, pedig semmiképp sem idézik elő, csupán jelzik őket. Megnyilvánulási módjukat a tizenkét jegy színezi át, a házak azokat az életterületeket mutatják, amelyeken kifejtik hatásukat, a fényszögek pedig egymással való jótékony vagy ártalmas, modernebb kifejezéssel harmonikus vagy erőpróbáló kölcsönhatásaikról adnak felvilágosítást.
Az ókorban széles körben azt tartották, hogy a négy elem modellje révén átfogó képet kaphatunk földi valóságunkról. Empedoklész (i. e 483 – 423), görög költő-filozófus szerint valamennyi dolog négyes gyökerét a négy őselem, a tűz, a víz, a levegő és a föld alkotja. Hasonlók nézeteket vallott időszámításunk kezdetén Alexandriai Philon is:„Ahogy minden szó betűkből áll, úgy minden teremtett dolog a négy elemből”.
Empedoklész tanításait Arisztotelész (i. e. 384 – 322) fejlesztette tovább. Ő a négy elemet tartotta a formák legegyszerűbb megnyilvánulási módjainak és négy alapvető sajátosságot társított hozzájuk: a folyékonyságot vagy nedvességet, a szárazságot, forróságot és a melegséget. A négy elem mindegyike jellemezhető két – két, fentebbi tulajdonsággal. A tűz forró és száraz, a levegőforró és folyékony, a víz hideg és nedves, a föld hideg és száraz. Ezeken felül az elemeket egy- egy uralkodó tulajdonság is jellemzi, amely megkülönbözteti őket a másik háromtól. Így a földhöz elsősorban a szárazságot, a vízhez a hidegséget, a tűzhöz a forróságot, a levegőhöz pedig a folyékonyságot társították.
Az őselemek lehetnek pozitívak, férfiasak, aktívak, azaz a kínai természetfilozófia szerint jang minőségűek, mint a tűz és a levegő. Ezzel szemben a víz és a föld negatívak, nőiesek, passzívak, azaz, a taoizmus fogalomrendszeréből kölcsönözve, jin jellegűek.
Amint az a természetben is megfigyelhető, az ellentétes elemek taszítják, sőt meg is semmisíthetik egymást: a forró tűz a hideg vizet, a száraz föld a folyékony levegőt. Nehezen összebékíthető ellentétpárokat képez a tűz és a föld, ill. a víz és a levegő is. Ezzel szemben a rokon elemek nem csak vonzzák egymást, hanem harmonikusan is hatnak egymásra: a levegő táplálja a tüzet, amaz felmelegíti a levegőt, a víz átnedvesíti a földet, míg az mederbe tereli energiáit.
Az őselemek azonban csak részben jelentenek olyan konkrétumokat, mint amilyen formában a természetben találkozhatunk velük (pl. a víz elem esetében folyó, tó, tenger, tűz elemnél a tábortűz, villám, levegő elem esetén a szél, föld elemnél a talaj, amin állunk, stb). Valójában ezek a fogalmak sokkal tágabb, elvontabb szinten értelmezendők, hiszen az asztrológiai gondolkodásmód még nem vont éles határokat a testi, fizikai, a lelki és a szellemi jelenségek között.
Az örök négyesség
A négyes szám egyébként a világ valamennyi kultúrájában kiemelkedő szerepet játszik: perzsáknál, káldeusoknál, indiaiaknál, trákoknál, egyiptomiaknál, stb és személyiségünk struktúrájára is jellemző. A mandalák – ezek a többnyire kör alakú, négy mezőre osztott meditációs festmények pl. nem csupán a hindu és buddhista kultúrából ismeretesek, hanem a világ minden táján megtalálhatók, sőt olyan gyerekek és felnőttek álmaiban is gyakran felbukkannak, akik még sohasem hallottak létezésükről. A négy égtáj, négy évszak számunkra is egészen hétköznapi analógiáknak számítanak
Díványban: Az asztrológia alapjai – minden négy elemből áll, 2010 május
Az őselemek látszólag kissé elvont felosztása nagyobb gyakorlati jelentőséggel bírt, mint gondolnánk. A nyugati kultúrkörben pl. jó 2000 éven keresztül, a XVIII. századig ezek a tanítások képezték minden tudományos tan alapját, sőt a mai napig is működőképes valóságmodellnek bizonyulnak.
Empedoklész és későbbi követői (pl. Platon) az őselemek megfelelő keveredési arányában látták a jó egészség, a lelki egyensúly, az optimális szellemi teljesítmény alapfeltételét. (Hasonlóképpen vélekedik egyébként a hagyományos kínai és indiai gyógyászat). Hippokrátész (i. e. 460- 377) aki nem csupán az ókori és középkori orvostudományban játszott kiemelkedő szerepet, hanem a mai orvosi etika alapjait is ő teremtette meg, tovább fejlesztette ezt a tant. A homeopátia pl. szinte változatlanul megőrizte a négy testnedv koncepcióját. Ebből fejlődött ki aztán a négy temperamentum leírása, ami úgy a későbbi nyugati pszichológia, mint az asztrológia számára használható modellt jelentett.
Mint a későbbiekben részletesebben tárgyalni fogjuk, minden bolygó és jegy hozzárendelhető az őselemek egyikéhez, akár csak a négy testnedv és a nekik megfelelő négy temperamentum:
Planéták: a Nap, a Mars, Jupiter
Jegyek: Kos, Oroszlán, Nyilas
Testnedv: sárga epe
Temperamentum: kolerikus
Planéták: a Merkúr, Uránusz
Jegyek: Ikrek, Mérleg, Vízöntő
Testnedv: vér
Temperamentum: szangvinikus
Planéták: a Hold, Neptunusz, egyes asztrológiai iskolák szerint a Plútó
Jegyek: Rák, Skorpió, Halak
Testnedv: nyálka
Temperamentum: flegmatikus
Planéták: a Vénusz, Szaturnusz
Jegyek: Bika, Szűz, Bak
Testnedv: fekete epe
Temperamentum: melankolikus
Arisztotelész tanításai szerint a fentebb felsorolt sajátosságok megváltoztatásával az egyik elemet át lehet alakítani a másikká. Persze ilyenkor csak a külső forma megváltoztatásáról van szó, hiszen az univerzum alapját képező ősanyag természete állandó és megmásíthatatlan.
Ezt a gondolatmenetet vették át az alkimisták is, akik szerint a tűz, föld, víz, levegő elemek különböző arányú keverékéből álló fémeket is át lehet alakítani egymásba. Ily módon akár a legértéktelenebbnek tartott ólomból is lehetségesnek tartották, hogy előállítsák a fémek legértékesebbikét, az aranyat, amelyet az elemek természetes keverékének a harmóniája tett oly becsessé számukra. Hasonló eljárással jutottak – legalábbis elméletileg – a Bölcsek Kövéhez is, melyet szintén értéktelen vagy egészen hétköznapi nyersanyagokból állítottak elő.
Köztudott, hogy az alkimisták sok kémiai kísérletet is végeztek. A nagy tévedések, olykor nyilvánvaló szélhámoskodás mellett komoly felfedezések is kapcsolatba hozhatók tevékenységükkel: pl. a Kínában egyébként már rég óta ismert porcelán, vagy a puskapor felfedezése. Vállalkozásuk sokkal nagyobb horderejű volt holmi laboratóriumi kotyvasztgatásnál: a fentebb leírt folyamatok a megváltás útját jelentették számukra, a kevésbé nemes fémek nemes fémmé alakítása pedig mindmáig a lelki – szellemi fejlődés metaforája. Ebben az értelemben rehabilitálta C.G. Jung is tanítványaival ezt a szintén ősi hagyományt.
Az elemi felosztás nagyon sok információt ad a jellemről, adottságokról, illetve alapvető szükségleteinkről is. A magyar nyelv nem véletlenül beszél elemi igényekről: ha ugyanis ezek nem elégülnek ki, nem csak személyiségünk sérül, hanem testileg is megbetegedhetünk (Ilyenek pl. a tüzes típusok számára a nagy célok, eszmék, amiért lelkesedhetnek, a levegőnek a tér, szabadság, kötetlenség, a víznek az érzelmi intenzitás, lelki képekkel való szoros kapcsolat, a földnek a stabilitás, biztonság, a társ fizikai közelsége, stb.)
Egymást taszító elemi összetételű emberek fékezően, szélsőséges esetekben akár a szó fizikai értelmében is betegítő hatással lehetnek egymásra – még akár szülő – gyerek viszonyban is. Ennek az ellenkezője is igaz: ha elemi összetétele harmonizál a miénkével, olyasvalaki társaságában is feltöltődhetünk, akit aznap láttunk életünkben először. A képletek összehasonlításakor (szinasztria) tehát már az elemek szerinti hovatartozás is sokat elárul két ember összeférhetőségéről. (Bővebben: Illik hozzám a párom?)
Bármekkora terhelésnek vagyunk is kitéve, energiatartalékainkat legspontánabbul úgy pótolhatjuk, hogy kapcsolatba kerülünk azzal a természeti elemmel, amelyekbe Napunk, Holdunk és Ascendensünk tartozik, illetve annak megfelelő tevékenységbe kezdünk. (Bővebben: Növeljük állóképességünket ! )
Mint a későbbi írásokból látni fogjuk, elemi összetételünk ismerete egészséges étrendünk összeállítása, az alkatunknak megfelelő testgyakorlatok kiválasztása esetén sem közömbös, de az élet bármilyen területén is hasznát vehetjük.
Díványban : Mi is elemekkel működünk, 2010 május
A föld elem és a szellemi utak
Hajo Banzhaf: A négy elem az asztrológia és a Tarot tükrében
Stephen Arroyo: Asztrológia, pszichológia és a négy elem
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
Szerelem, háború, alvilági utazás Szeptember 10-én a Vénusz elkezdte hosszú utazását a Skorpióban. Október 3-án…
Az augusztus 28-i holdfogyatkozás utórengései szeptember első hetét is borulékonnyá teszik, a hónap közepe viszont,…
A Budapestre felállÍtott újholdképlet látszólag nagyon kedvező. De van néhány rejtett szépséghiba. (tovább…)
Még mindig a kezünkben van a kormánykerék A Shadows of the Eclectic blog szerzője modern, alapvetően…
A 2026. augusztus 28-i Halak telihold egyszersmind részletes holdfogyatkozás volt, egy rendkívül ingatag T-kvadrátban az…
Augusztus 25-én a Merkúr belépett a Szűzbe, saját jegyébe. Mivel a Nap már 23 óta…
This website uses cookies.
