Kallódó értékeink

Miközben óriási hiány van jó minőségű magyar nyelvű asztrológiai szakkönyvekből, kézirat formájában egészen elképesztő fordítások bukkannak fel. Néha teljes könyvek, vagy egy-egy mű részletei antikváriumokban, máskor meg töredékek online platformokon, vagy így-úgy amúgy eljutnak az emberhez magyar nyelvű, hivatalosan soha nem publikált kiadványok.

Kellemes meglepetés volt látni a közelmúltban, hogy a Brihadjathakának , egy Varáha Mihirának (505-587) tulajdonított indiai asztrológiai műnek van magyar változata is. Pontosabban egy részlet belőle -és ez kapható a Bookline-on. Kevésbé örvendetes, hogy olyan sok más értékes fordításhoz hasonlóan ez sem jelenhetett meg hivatalosan nyomtatásban.

A tipikus forgatókönyv ilyenkor az, hogy a szerző rengeteg időt, energiát beleölve lefordítja, fizetőképes kiadót nem talál, mert igényes szakirodalomra összehasonlíthatatlanul kisebb a kereslet, mint ezogyagyira. (Jó, ez nem csak asztrológiakönyvek esetén van így, és nem csak ezo területen.) Adott esetben bekötött, nyomtatott – régebben gépelt- kézirat formájában terjeszti tanítványai körében – már amelyikünk tanít. Ennek két rizikója van: 1 fennáll a veszély, hogy valamelyik, a könyvkiadással járó adminisztratív teendőkben a fordítónál jártasabb, és ezekhez elegendő anyagi háttérrel rendelkező „jótét lélek” saját nevét feltüntetve fordítóként kiadja  , 2 a fordító előbb-utóbb így is szembetalálhatja magát a szerzői jogok mumusával (Persze, régebbi munkák esetén ezek elévülhetnek; Varáha Mihira például aligha jönne pereskedni, valószínűleg ilyesmi életében is távol állt tőle, de mondjuk egy nemrégiben elhunyt szerző örökösei, vagy egy még élő már annál inkább).




Egy másik, nagyon szomorú végeredmény az elkallódás. Nem elég baj, hogy nincsenek megfelelő minőségű magyar asztrológia tankönyvek, de még az sincs meg, ami lehetne. A Bookline-on böngészve időnként gépelt kézírat formájában terjesztett, értékes munkákra bukkanok. Nincs mindegyikre szükségem – az indiai asztrológia pl egyelőre nem érdekel. A biztonság kedvéért azért van egy angol nyelvű Brihadjatakám Iyer Chidambaram fordításában, meg más szakkönyveim is, hogy ha majd egyszer mégis, tudjak miből építkezni 🙂 Annak azonban, aki be akarja ásni magát a témába, és nem beszél idegen nyelveket, fontos lehet. (Persze: ha csak magyarul beszélsz, teljesen kizárt, hogy egy szint után mélységeiben foglalkozhatsz bármilyen asztrológiai irányzattal, de most tekintünk el ettől az apróságtól). 30000 forintot azért erős túlzásnak érzek érte, főleg, hogy 184 oldalával csak egy részletnek tűnik; a fordító kiléte is ismeretlen a számomra. A Bookline sajnos szereti az egekig srófolni az árakat, de ez más hazai könyvesboltokról és online piacterekről is elmondható).

Asztrológiai egyesületek/ szervezetek könyvtárainak, amely esetleg megóvhatnák ezeket a munkákat az elkallódástól talán mégis értelmes befektetés lenne. Ez természetesen nem csak a Brihadjatakára vonatkozik. Főleg, ha valamilyen költséghatékony konstrukció keretén belül (pl e-könyv, ha a nyomdaköltségek meghaladják a kereteket) mások számára is hozzáférhetővé tennék őket. Így, sokkal alacsonyabb költségvetésből lehetne máris hiánypótló anyagokkal gyarapodni, átláthatóbbá válna, mi az, ami már megvan, és mi az, amit még ezután kéne lefordítani (hajaj).




Egészen elképesztő dolgok bukkannak fel időnként kéziratban. A legutóbbi időkig például abban a hiszemben voltam, hogy Friedrich Schwickert és Adolf Weiss asztrológiai tankönyvsorozatának csak az első három része jelent meg “hivatalos”, szakszerű magyar fordításban. (Azok is még a „hőskorban”, a ’90-es évek végén, és ma már „aranyárban” sem mindig kaphatók: Asztrológiai elemtan, Asztrológiai szintézis, Asztrológiai szerkezettan, dr Szepesi János fordításában).  Voltak persze még az átkosból, amikor az asztrológia be volt tiltva  fennmaradt, nem túl jó minőségű, gépelt nyersfordítások is, de nem tudtam, hogy csak részletek-e, vagy a teljes sorozat. Aztán egyszer csak szembetaláltam magam az Asztrológiai direkciók című rész csak gépiratban elérhető példányával. Pontosabban az első, a szekunder direkciókat , profekciót, és a szolár, lunár segédhoroszkópokat taglaló kötettel. Amire, mivel még kiszorítható árban volt, rögtön le is csaptam, de digitalizálás céljára rendelkezésre bocsáthatom, amennyiben nem forognak közkézen más elérhető példányok is. (Természetesen csakis a személyes részvételemmel, vagy adandó alkalommal beszkannelem, esetleg, ha lesz időm, újragépelem, mert igencsak ráférne. ) Elképzelhető, hogy valahol, valakiknek megvan a második, a primer direkcióknak szentelt rész is. A fordító neve nincs feltüntetve a bekötött, gépelt kéziraton, amely a belejavításokból, ma már másként használt kifejezésekből ítélve nyersfordítás lehet.

Ezeket a könyveket újra kiadni sem ártana, akárcsak az anno dr Szepesi János magánkiadásában napvilágot látott olyan munkákat, mint a Kvinkunx, Az Ebertin-módszer, A direkciók hatásai, stb. Persze nem tudom, hogy ez milyen költségekkel, szerzői jogi kérdésekkel járna, eszem ágában sincs mások büdzséjével gazdálkodni, asztrológiai szervezeteknek egyébként sem vagyok tagja és nem is tervezek ilyesmit, mert elvből távol tartom magam minden fajta szervezettől. Csak felvetés.

Nekem, a Schwickert-sorozatot kivéve, nincs meg mindegyik e könyvek közül, részben azért, mert amikor pl a Szepesi-féle asztrológia füzetek beszerezhetők voltak, még nem érdekelt annyira a téma. Örültem, hogy befejeztem a Baktayt (1997-ben, Szepesi Jánossal egy évben végeztem, bár ő sokkal régebben és sokkal mélyebben foglalkozott asztrológiával, mint én anno.) Aztán egy időre háttérbe szorult életemben az asztrológia, szinte teljesen “evilági” irányokon haladtam. Amikor pedig már fontos szerepet kapott, egy idő után szinte automatikusan gondolkodtam az angolul elérhető, a magyarnál nagyságrendekkel jobb minőségű szakirodalomban. Pl, Reinhold Ebertinnél maradva, szépen megvettem valamennyi, angolul is elérhető munkáját, amelyekből első kézből ismerkedhettem meg a módszerével. A kvinkunxnak is van jó angol szakirodalma, direkciókról már nem is beszélve.




Láttam aztán 2023 februárjábanl Dubrovszky László tanfolyamainak is a kézíratát – akit ugyan nagyon tisztelek, csodálom, hogy egy, az asztrológia szempontjából is igen mostoha időszakban adta át a tanításokat, sajnálom az elszenvedett meghurcoltatásai miatt – de nem az én világom. Mert, szentségtörés ide vagy oda, vannak az övénél sokkal jobb minőségű angol nyelvű szakkönyvek is klasszikus asztrológia műfajban. Arról nem is beszélve, hogy amit ő és kortársai, teljesen jóhiszeműen tradicionális asztrológiának neveztek, a XVIII századi, már modernizált változat volt. Még a jelentős újításokat eszközló Jean-Baptiste Morin művei is Schwickertéken keresztül, módosításokkal jutottak el hozzájuk. A teozófia hatását külön problémának tartom- mellesleg nemcsak én.

Mindez persze nem kisebbíti érdemeiket, de az én anyagi lehetőségeim erősen korlátozottak. Így a szakirodalom beszerzésénél nem az érzelmi, hanem a praktikus szempontok döntenek – legalábbis amikor tizen-huszonezreket kellene fizetni egy-egy példányért. Viszont kétségtelen, hogy Dubrovszky László a magyar asztrológia történetének egyik kiemelkedő képviselője, már csak az átélt szenvedései miatt is több tiszteletet érdemelne munkássága, semmint hogy előadásainak anyaga kéziratok formájában kallódjon. (Amikor ezek éppen antikváriumokban bukkannak fel, mint pl 2023 februárjában, még a jobbik eset, hiszen van rá esély, hogy olyanokhoz kerülnek, akik értékelik. Sokkal szomorúbb, ha egy ilyen hagyatékot –hiszen pl Dubrovszky egykori tanítványai ma már öregek, és nem is mindegyikük él – az örökösök kacatnak tekintenek és kidobnak.)

Pár, jelenleg, 2022 februárjában elérhető jegyzete

Dubrovszky László: Az asztrológiai tektonika rövid átnézetben / Fénymásolat / 19900 ft

Dubrovszky László : Állócsillagok + Állócsillagok szerepe a kifejtéstanban + Állócsillag állások értékelése + Holdcsomópontok + Lunáris zodiákus – 8990 ft

Dubrovszky László: Az ember és a kosmos összefüggései – Az asztrológiai prognostika áttekintése8990

A horoszkóp kifejtése (nem tudom, csak gyanítom, hogy tőle származik) – 14990

Tranzitok – direkciók – 6990




Vannak persze elvarázsolt dolgok is, Levi Grantről, a bulvárasztrológia atyjáról például nehéz eldönteni, hogy ártott-e vagy használt az asztrológiának. Heaven Knows What című könyvét például egy teljes egészében nélkülözhető munkának tartom. Azt hiszem, valamikor magyarul is megjelent. Kering azonban egy kiadatlan, 1972-es kézírata a Bookline-on, Amit az ég tud   , címmel, istentelen áron (19900 ft), aminek maximum múzeális értéke lehet. A fordítót, aki vélhetően minden ellenszolgáltatás nélkül az íróasztalfióknak ültetett át magyarra majdnem 400 oldalt, viszont sajnálom.

Ködevő spirikéim figyelmébe: a fordítás, még a mai programokkal is időigényes, komoly szellemi munka. Régebb, a papírszótárak, írógépek korában még inkább az volt. A szakkönyvek beszerzése- amelyek hiányában ugyebár fordítások sem jöhetnének létre – szintén nem olcsó mulatság. Kvára nem az. Egy félig-meddig használható szakkönyvtár felépítése jelentős befektetés, még akkor is, ha a legköltségkímélőbb megoldásokra törekedve hosszú évek alatt építed fel. (Egy saját példa a sok közül: ha mondjuk 1000 vagy 100 dollár helyett csak 10 dollárod van N.Campion-M.Baigent Mundane Astrology című könyvére, akkor vársz pár évet, amíg egyszer, valamilyen csodálatos véletlen folytán pont annyiért lesz kapható. Még nagyobb mázli, hogy a postán sem kallódik el.) Éppen ezért teljes irrealitás elvárni, hogy ezek az anyagok ingyen elérhetők legyenek, neadj’ Isten a könyvek tulajdonosa önkéntes alapon, merő idealizmusból fordítson teljes köteteket. Ha ezt megteszi, saját magát szipolyozza ki.




De visszatérve az eredeti témához. Persze, hogy a legjobb az lenne, ha sorra le lehetne fordítani a régi, a modernebb, vagy akár a kortárs szerzők jó minőségű munkáit. Legyen miből válogatni, legyen összehasonlítási alap. Az American Federation of Astrologers  pontosan ezt teszi. Van persze csapnivaló ezogagyi is, de az ókori szerzőktől a kortársakig szinte minden elérhető náluk. Az már csak az asztrológus szellemi szintjén és szabad akaratán múlik, hogy a minőséget vagy a bóvlit választja a hatalmas kínálatból). A mai magyarországi könyvkiadási viszonyok között azonban ez nem tűnik túl reális projektnek, ahogy még az ún konjunktúra éveiben sem volt az – a kilencvenes éveket leszámítva. Ami talán megvalósíthatóbb: nézzünk körül, mi minden van meg a házunk táján. És ami már megvan, ne hagyjuk tovább kallódni.

Nem tudom mi ennek a módja, mikor és milyen formában lehetne/kellene ezt megvalósítani. Én nem vagyok se szervező típus, se közösségi alkat, így nincsenek is olyan ambícióim, hogy a folyamatban kulcsszerepet vállaljak.

De már az is eredmény, ha sikerült elültetnem a gondolatot, és valahol, valamikor (azért hátha belátható időn belül) lesznek belőle kézzelfogható eredmények is.





Kapcsolódó

Augiász istállója

Nem csak Ptolemaioszról

 

 

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!