J.Lee Lehman: A fenntarthatóság asztrológiája

Nemcsak a Bak Plútóról….

Nagyon ritkán fordul elő velem, hogy egy olyan könyvet, amelyet első olvasásra kidobott pénznek érzek, másodszori nekifutásra kimondottan hasznosnak találok, amikor pedig harmadszorra olvasom el, már tudom, hogy fontos szakkönyvvel gyarapodtam. Aztán pedig negyedszerre is átböngészem egyes részeit, jegyzeteket készítek, és biztos vagyok benne, hogy időnként, akkor is, ha már látszólag „aktualitását vesztette”, újra meg újra belenézek majd. J.Lee Lehman The Astrology of Sustainability (A fenntarthatóság asztrológiája) című munkájával pontosan ez a helyzet. A tradicionális és a modern irányzatokban egyaránt jártas amerikai szerző 2010-ben, a Plútó Bakba lépését követően írta, 2011-ben publikálta, bár nem csak ezt a tranzitot érintette benne. A Plútó 2024 november 19-i Vízöntőbe lépésével egy korszak lezárul és egy újabb kezdődik. A visszatekintés így nem csak a bevált előrejelzések és a tévedések szempontjából tanulságos, hanem a jövő trendjeinek meghatározását (ill. megatározhatatlanságát) illetően is.

“J.Lee Lehman: A fenntarthatóság asztrológiája” bővebben

Ayaan Hirsi Ali : Mit akarnak a populisták ?

„Az elmúlt évtized tanulsága egyértelmű: ha a bevándorláspárti progresszívek nem hallgatják meg a polgárok aggodalmait, vagy rasszizmusnak tekintik és elutasítják őket, a jobboldali populisták meg fogják találni a maguk közönségét”. Nem én mondtam, hanem a blogomon többször is idézett közíró, Ayaan Hirsi Ali. És ő sem most, hanem 2021-ben megjelent, Préda című, magyarul is elérhető könyvében. Szemernyi asztrológia sincs benne, de a 2024 június 9-i EP -választási eredmények apropójából kigyűjtöttem egy csokor megszívlelendő idézetet. A könyv beszerzését is nagyon ajánlom, angolosoknak pedig a szerző Restoration című oldalát. A szerző rövid bemutatása a lábjegyzetben.

“Ayaan Hirsi Ali : Mit akarnak a populisták ?” bővebben

A jelenlegi „korszellem” | Liz Greene

 

A “korszellem”, ahogy ez a XXI. század első évtizedeiben apránként megmutatkozik, úgy tűnik, előszeretettel kerüli a Jungot egész életében foglalkoztató “nagy” kérdéseket. A gonosz természete, az egyéni élet értelme és célja, az egyéneket és kollektívákat mozgató mélyebb motivációk, valamint az emberi szenvedés rejtélye manapság számos pszichológus körében népszerűtlen témák, nem utolsósorban azért, mert ezek a témák a politikailag inkorrekt megállapítások potenciális aknamezői. Ehelyett az erőfeszítések arra összpontosulnak, hogy olyan – gyógyászati, pszichoterápiás vagy szociális – módszereket találjanak, amelyek eloszlatják a tüneteket anélkül, hogy időt és pénzt fektetnének a tudattalan okok feltárására. A történelmet – legyen az egyéni vagy kollektív – sem tekintik többé a jelen dilemmáinak megértéséhez szükséges alapvető eszköznek. (Liz Greene: Jung’s Studies in Astrology)

“A jelenlegi „korszellem” | Liz Greene” bővebben

Célmánia | Oliver Burkeman

A hegymászók természetesen nem beszélik a célok és célkitűzések vállalati nyelvét. Amikor azonban „csúcslázat” emlegetnek – arról a különös, sokszor végzetes mágneses vonzerőről beszélnek, amelyet bizonyos hegycsúcsok gyakorolnak a mászók elméjére –, ösztönösen is valami hasonlóról számolnak be: eltökélten kitartanak egy cél mellett, amely – akárcsak a hajósokat sziklának vezető szirénének – elpusztítja azokat, akik túl erősen küzdenek érte. Ed Viesturs, aki távcsövön nézte végig az 1996-os tragédiát, érzékletesen beszélt erről a csáberőről. „Amikor ott fenn vagy, és évek óta ezért edzed magad, hónapok óta erre készülődsz, de valahol hátul a fejedben azt mondja egy hang, hogy vissza kell fordulni, mert késő van, fogytán az oxigén, mágnesként kezd vonzani magához a hegycsúcs, mert már látod. Sokaknál olyan erős ez a vonzerő, hogy megszegik a szabályokat, és továbbmennek a csúcsra. Ha szerencsés napjuk van, megússzák. Rosszabb napokon viszont meghalnak.”  Oliver Brukeman: Túladagolt boldogság  

“Célmánia | Oliver Burkeman” bővebben

Egy hegymászó halálára

Suhajda Szilárd halála nagyon szomorú hír. Hosszabb bejegyzést érdemelne, hiszen a jelenlegi időszak sajátosságai esetében olyan komplex módon kombinálódtak egy személyiségalkattal és az élet delén felmerülő helyzetekkel,  hogy  akár tankönyvi példa is lehetne. Idő híján azonban csak pár vázlatszerű gondolat, ami ilyenkor kapásból,  a képlet beható elemzése, pontos születési idő ismerete nélkül is felmerül egy asztrológusban. Elképzelhető, hogy majd bővebben is írok róla; a jelenlegi leterheltségem mellett a közeljövőben ez (is) elég kilátástalan projekt.

“Egy hegymászó halálára” bővebben

Kallódó értékeink

Miközben óriási hiány van jó minőségű magyar nyelvű asztrológiai szakkönyvekből, kézirat formájában egészen elképesztő fordítások bukkannak fel. Néha teljes könyvek, vagy egy-egy mű részletei antikváriumokban, máskor meg töredékek online platformokon, vagy így-úgy amúgy eljutnak az emberhez magyar nyelvű, hivatalosan soha nem publikált kiadványok.

“Kallódó értékeink” bővebben

Sors vs szabad akarat | James Herschel Holden

James Herschel Holden, 1926 október 22, Texon (Texas) 16:00 – 2013 augusztus 13, amerikai asztrológus, tudós és író. 1982 – 2013 között volt az Amerikai Asztrológusok Szövetségének (AFA) kutatási igazgatója. Jóllehet a populáris asztrológia művelői körében nem igazán ismert, a múlt század talán egyik legfontosabb és legbefolyásosabb asztrológusa volt. Valódi polihisztor, aki számos asztrológiai könyvet és cikket fordított latin, görög, francia, német, spanyol és olasz nyelvből. 1996-ban megjelent, és 2006-ban újra kiadott A History of Horoscopic Astrology   (A horoszkópikus asztrológia története) című könyve máig az egyik legjobb asztrológiatörténeti munka. Ebben a részben a sors és a szabad akarat bonyolult kérdéseiről elmélkedik, Ptolemaioszt idézve. Végleges választ persze ő sem tud adni, de nem is ez a célja.

“Sors vs szabad akarat | James Herschel Holden” bővebben

Könyvajánló – nemcsak Amerika Plútó – visszatéréséhez

Plútó – visszatérését éli az Amerikai Egyesült Államok; 2022 július 11én kerül sor a második bepontosulásra; a bolygó először két nappal az orosz-ukrán háború kitörése előtt, február 22-én érte el az alapítási képletben elfoglalt helyzetét, harmadszorra pedig december 28-án volt egzakt az együttállás.

“Könyvajánló – nemcsak Amerika Plútó – visszatéréséhez” bővebben