A halált gyakran kísérik erőteljes szinkronicitások, sőt, ESP-jelenségek is. C.G.Jung, és tanítványai, pl Aniela Jaffé, Marie Louise von Franz sokat foglalkoztak a témával. Épp Aniela Jaffétól fordítok egy hosszabb anyagot a blogra…már amikor van időm… A II Erzsébet királynő halála bejelentésekor megjelent dupla szivárvány az ilyen szinkronicitások kiemelkedő példája. Talán írni fogok erről is. Vagy nem.
Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad. |
Addig is, kismásoltam a Szimbólumtárból egy szócikkelyt a szivárványról, amely igen sokrétű jelkép volt, amíg a woke -kultúrkampf el nem szürkítette. Így talán érthetőbb, miért tűnik fel időnként az égen a lélek távozásakor – nem csak a keresztény kultúrkörben, hanem világszerte. (Akár egészen “hétköznapi” emberek elhunytakor is, sőt, bizonyos esetekben állatok halálakor is. Az átkelt a szivárványhídon nem véletlen metaforája a szeretett állat halálának.) A blogra is be van linkelve a MEK-en ingyenesen elérhető példány, mert szintén olyan könyv, ami mostanában egyáltalán nem, vagy csak 20.000 ft körüli összegekért kapható. Most valamiért nem működik a link, remélem nem vették le a MEK-ről.
Ja, és még valami: a normális, jószándékú észrevételek mellett most is volt pár undorító rámírogatás. Konteós, beteglelkű “szerzőiket” jelentettem és letiltottam a szokásos gyakorlat szerint. Ilyenkor nem vesztegetem időmet beszélgetésre, mert ahhoz értelmes alanyok kellenének. Max az első szavakat olvasom el az agymenésedből, aztán már váglak is ki, tündérbogár ! Ha nem tetszik, mit találsz a platformon, továbbgörgetsz, de továbbra sem az oldal parazitái fognak itt koncepciót diktálni! Agyhalott összeesküvéselméletek promózására pedig végképp nincs szükség-hadd legyen egy ilyesmiktől mentes asztrológiai/ világnézeti/ fsz@sztuggyamégmiminden oldal is.
Love and light 🙂
“Szivárvány: Színes körívekből álló, légköri fényjelenség, amely a hulló esőcseppeken megtörő napfény által keletkezik. Égi út, összekötő a föld és az ég között. A kígyó, az ég és a →híd jelképrendszeréhez kapcsolódik. • A buddhizmusban a szanszára, a lét birodalmában elérhető legmagasabb állapot a nirvána ún. tiszta-fénye előtt. Összekötő funkciója mutatkozik meg abban az elgondolásban, amely szerint →Buddha hétszínű szivárvány lépcsőn ereszkedik le az égből. A tibeti buddhizmus szerint a felhő és a szivárvány a lelki feleszmélés képe. Tibetben az uralkodók ég felé törekvő lelkét jelöli. • Kínában az ég sárkánya, a →jin és jang egysége, az univerzum és a szaporodás harmóniája. • A babilóniaiaknál Istar istennő nyakéke. •A görögöknél megszemélyesítője az „aranyszárnyú” Irisz, az istenek gyors hírvivője. Ovidiusnál Iris, Juno küldötte, a szivárványon mint „tarka fonálon” közlekedik az ég és a föld között (Met., I. 270; XI. 632). • Az iszlám ezoterizmusban az univerzumban tükröződő isteni képe. Négy színe, a vörös, a sárga, a zöld és a kék a négy alkotóelemnek felel meg. • A keresztény szimbolikában az ellentétek egysége, a feloldódás jele. A vízözön után megjelenő szivárvány a kozmikus rend visszaállását, az Úr és teremtményei közötti szövetségkötést, a velük való megbékélést jelzi: „Ha a szivárvány megjelenik a felhőkön, látni fogom és megemlékezem az örök szövetségről, amely fennáll Isten és minden élőlény meg minden test között a földön” (Ter 9,16). Isten dicsőségének természeti kifejezője: „Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában” (Sir 43,11). A Jézussal megújult világrendre, az új szövetségkötésre is utal. Az Utolsó ítélet ábrázolásakor Krisztus gyakran szivárványon trónol (Jel 4,3:„smaragdhoz hasonló szivárvány trónja körül”). Ez az ikonográfiai hagyomány jelenik meg Hans Memling Utolsó ítélet-oltárán (1471, Gdańsk, Muzeum Pomorskie). A →színek hagyományos szimbolikájával összefüggésben a szivárvány hét színét a Szentlélek adományaiként is értelmezték: alapszínei közül a vörös Isten haragját, ill. a Megváltó vérét jelzi, a kék Krisztus égi tevékenységét, a zöld pedig az Úr kegyelmét, amelyet Jézus földi működése és halála által nyilatkoztatott ki. Az egyházatyák a szivárvány alapszíneit a Szentháromság jelképének tekintették. A katolikus és a görögkeleti egyház a hét szentséget a szivárvány színeivel jelképezi; eszerint a fehér a keresztség, a sárga a bérmálás, a zöld az oltáriszentség és az úrvacsora, a vörös a bűnbánat, a fekete az utolsó kenet, a lila az egyházi rend, a kék a házasság színe. A Mária-kultuszban a szivárvány Szűz Mária mennyei dicsőségére, és a teremtő és teremtmény közötti összekötő szerepére egyaránt utal (Raffaello: Folignói Madonna, 1511–1512, Musei Vaticani; Grünewald: Stuppachi Madonna, 1517–1519, Stuppach, plébániatemplom). • A magyar irodalomban Adynál az értéktelen tarkaság kifejezője („Szivárvány, álom és soha” – A Jövendő fehérei); viszont A szivárvány halála c. költeményében a „szín-csoda” maga a Szépség, a költészet, amely a sivár környezetben pusztulásra van ítélve. Az ember megdicsőülésére is utalhat: „Néztük: az Ember / Különbje magas szivárványhidon / Istenülésnek amint neki-vág” (Tegnapi Tegnap siratása). Babits az antik szivárvány-istennőt idézi fel: „Iris, kinek mosolyja szivárvány, […] jer ontsd elémbe képeid, / beszédes színkapú!” (Himnusz Irishez). Tóth Árpád a remény képeként használja: „…remény: remek ivet, / Boldog hídat színlelő szivárvány” (Rezignáció). Nagy László költészetében a vitalitás, az élet és a megújulás lehetősége a fagytól megmerevedett világgal szemben: „A legszebb dal felszálljon, / emberré váljon, / legyen a szívek táján / örökös tűzszivárvány” (Tűz-szivárvány). [A. B.]”
Kapcsolódó cikkek II Erzsébet királynő életéről és haláláról
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!