Az északi féltekén – tárgyszerű pontossággal – a leghosszabb napnak is nevezik a nyári napfordulót. A csillagászati jelenség angol neve „solistice” a „standstill”, vagyis „megállás, mozdulatlanság” kifejezésből ered. Ennek az az oka, hogy ilyentájt három napon keresztül a Nap látszólag pontosan ugyanazon a helyen kel föl.
| Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népessége több mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek… |
A napforduló periódusát nyárközépnek is nevezik (angolul: midsummer). Már a legrégibb időkben is a varázslók, tündérek időszakának hitték, a pogány (kelta) Britanniában a dombtetőkön hatalmas máglyákat, örömtüzeket raktak, melyeken a druidák áthajtották a lábasjószágot, így megtisztítván azt az év minden szennyétől. A hívők eközben táncot lejtettek a tűz körül, majd maguk is átugráltak rajta – hasonló célból.
Nyárközép napját, melyet magyarul Szent Iván napjának nevezünk, (és az azt megelőző éjszakát hívjuk a Shakespeare-ből jól ismert Szentivánéjnek) az ókorban a legtöbb európai országban megünnepelték, és sok helyen manapság is jeles napnak számít. Amint a téli napforduló ünnepe is, mely a történelem alakulása folytán a keresztény karácsonyi-újévi ünnepciklushoz kapcsolódott, szintén közösségi, mi több családi jelentőséget kapott. Jellemző azonban, hogy azokon a tájakon, ahol a tél viszonylag hosszú és kemény, a nyári ünnepciklus vetekszik fontosságban a télivel, például Svédországban, Finnországban és Litvániában is ilyenkorra esik a nemzeti ünnep.
A június 24-i pogány szertartást a kereszténység Szent János vagy Szent Iván napjaként kanonizálta még a hetedik században, Szent Eligius javaslatára, aki így kívánta beolvasztani a kevéssé kegyes mulatozást a hivatalos egyházi ünnepek sorába. Ez rövid idő alatt egész Európában elterjedt, így kultúrkörünkben elválaszthatatlanul összekapcsolódott keresztelő Szent János születésnapjával.
A szerző személyes tapasztalata szerint Dél-Franciaországban ezt a napot örömtüzekkel és lármás, zenés kerti rendezvényekkel ünneplik, melyet „Szent János-lakomának” neveznek.
Szent János egyébként valóban a Jézus Krisztus által képviselt férfi archetípus valóságos ellentétének nevezhető vad, indulatos, engesztelhetetlen természetével, lobbanékonyságával. Talán nem is véletlen, hogy a korai kereszténység ezen két meghatározó személyiségének a születését a naptári év két ellentétes időpontján ünnepeljük. Már Lukács evangéliumában olvasható, hogy János pontosan fél évvel Jézus előtt született, így nem volt nehéz dolga a katolikus egyháznak, amikor kijelölte a június 24-i dátumot…
Nyárközép egyébként hagyományosan az esküvők időszakának is számít, hiszen ilyenkor találkozik a lelki társulást, partnerséget domináló Ikrek hava a családra, gondoskodásra nagy befolyást gyakorló Rákkal. A nép bölcsesség szerint azok a fiatalok, akik átugrálták Szentivánéj tüzeit, a következő évben találkoznak majd valódi szerelmükkel – ez a hit még a vidéki Franciaországban is elterjedt.
A Nap és a Hold házassága
A nyári napforduló a Rák nulladik fokán következik be, abban a pillanatban, mikor a Nap belép e jegybe. Emiatt már az ókorban is a „Holdhoz tartozónak” tekintették. Ez annyit jelent, hogy a Nap a Földre gyakorolt befolyásának csúcspontján az ég olyan pontján található, mely a Holdhoz tartozik. Archetipikusan fogalmazva, a férfias Nap ereje átszűrődik a nőies Hold prizmáján, így lépnek jelképes házasságra.
Energetikai szempontból a nyári napforduló nem más, mint egy felerősített telihold. (A szerző ezen nem azt érti, hogy teliholdkor van, hiszen nem mindig esnek egybe- ford. megj.) A Hold teljes fényében tündököl, mikor a ragyogó Nap szembekerül vele az égen, bár mindketten az zodiákus különböző jegyeiben állnak. A telihold a hagyományos holdciklusban amúgy is kifejezetten kedvező periódus a házassághoz, bájitalok készítéséhez vagy a láthatatlan hatalmak megidézéséhez szerelmi ügyekben. A hagyományok szerint a nyári napforduló az évi ciklusban szintén kedvez a házasságnak, a férfi és a női princípium egyesítésének, pszichológiai nyelven: a belső egyesülésnek a teljesség és az integráció elérése céljából.
November közepén járunk, sokunk megkönnyebbülésére 13- 14-én a Vénusz és a Merkúr is abbahagyta tolatását.…
A 2026. novemberi előrejelzésben már szó volt a hónap közepének egyik legfontosabb, egyben legnehezebben megítélhető…
Az októberi elakadásokat és patthelyzeteket követően novemberben már megoldások is körvonalazódhatnak. Bonyodalmakból azonban ebben a…
Vannak olyan időszakok, amikor életünk megszokott keretei széthullanak, és velük együtt akár régi identitásunk is.…
„A születési képletnek az a területe, amelyet a retrográd Vénusz most górcső alá helyez, többnyire…
A Mérleg újholdakat hajlamosak vagyunk automatikusan diplomáciai sikerekkel, kompromisszumkészséggel és békülékenységgel társítani. A 2026. október…
This website uses cookies.