“Mivel a Plútót a halálhoz és újjászületéshez társítják, nem meglepő, hogy a karmikus asztrológusok megkülönböztetett figyelmet szentelnek neki. (…) Más asztrológusok a Déli holdcsomópontba szerelmesek, amelyet az előző életek karmája fő indikátorának tekintenek. (…) A mostanában megvásárolható, előző élettel kapcsolatos asztrológiai elemzések áradata még zavaróbb. Ezek a számítógép – generálta összefoglalók nem csak ügyfelek számára érhetők el, hanem az őket készítő szoftvereket asztrológusok is megvásárolhatják, akik aztán első kézből származó elemzésekként árulják őket klienseiknek. Eme összefoglalóknak már a felületes szemléjéből is kiderül, hogy nagy részüknek saját külön elméletük van azt illetően, miképp tükrözi a személyi horoszkóp az előző életeket (…) Az a tény, hogy más előző életekről szóló elemzések szerzői teljesen eltérő módszereket használnak az előző életekkel kapcsolatos információk gyártásához, csak megerősíti, hogy értelmezéseik vaktában összehordott feltételezéseken alapulnak. Nem hinném, hogy túl messze megyek, ha a kimondom, hogy ezeknek az elemzések nagyjából annyira hihetők, mint a fogtündér meséje.” Glenn Perry : A reinkarnációs asztrológia kritikus felülvizsgálata
Úgy tűnik, hogy az asztrológia kapcsolatba hozatala a karmával és a reinkarnációval Alan Leoval, (1860 – 1917), a nagy angol asztrológussal kezdődött [ a nyugati asztrológiában – ford. meg] . Az ő Ezoterikus Asztrológia (Esoteric Astrology) című könyve teremtett először kapcsolatot az asztrológia és a teozófia között. Leo szerint az ezoterikus asztrológia elsősorban az absztrakt okokkal, a belső vagy kifinomultabb nézőpontokkal foglalkozik, míg az exoterikus asztrológia következetesen az okozatokra, a gyakorlatra, a konkrét vagy külső megnyilvánulásokkal. Utóbbi a spekulatív, elméleti megközelítésmódok helyett inkább a megfoghatóbbakat, nyilvánvalóbbakat részesíti előnyben.
Az okkult filozófia Leoval kezdett behatolni az asztrológia területére. Megközelítésmódját nemsokára Alice Bailey (1972) is átvette, aki „a lélek asztrológiájának” nevezte az ezoterikus asztrológiát. A későbbi ezoterikus asztrológusok a karma doktrínájával magyarázták a bolygók közötti jó és rossz fényszögeket, a bolygók jegyhelyzeteiből adódó erősségeket és gyengéket, illetve annak kérdését, mennyire hozható összhangba a horoszkóp tulajdonosának akarata az istenivel. Számos tekintetben az ezoterikus asztrológia volt Rudhyar humanisztikus (pszichológiai) asztrológiájának elődje. Többek között abból a szempontból is, hogy az asztrológiát egy ideális állapot elérésére irányuló fejlődés szolgálatába állítja
Jóllehet Alan Leo karmikus okokkal magyarázta a személyi horoszkópok általános struktúráit, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ezoterikus asztrológiát „spekulatívnak és elméleti jellegűnek” tartotta. Azt a kérdést illetően, hogy kimondottan a jelenlegi inkarnáció születési képlete milyen kapcsolatban van az előző inkarnációkéval, Leo egyértelmű volt:
„ Erre természetesen nem adhatók válaszok mindaddig, amíg össze nem sikerült gyűjteni és alaposan áttanulmányozni az egymást követő inkarnációk horoszkópjait. Mindeddig azonban erre csak egy – két alkalommal került sor, ez pedig túl kevés ahhoz, hogy általánosítani lehessen.”
Mindazonáltal, spekulációi szerint tekintettel arra, hogy a lelkek életről – életre fejlődnek, jelentősen eltérő horoszkópokkal kell rendelkezniük. Minden egyes új horoszkóp különböző tapasztalatokra és leckékre van hangolva, így az egyik inkarnáció horoszkópja nem olyan forrás, amelyből megbízható információk nyerhetők az előző inkarnációkról.
Sajnálatos módon az ezoterikus és a humanisztikus asztrológusok következő generációi nem tartották követendő példának Leo e témákban tanúsított csodálatra méltó visszafogottságát. Úgy tűnik, legtöbben közülük úgy gondolják, a jelenlegi horoszkópnak feltétlenül tükrözniük kell az előző életek sajátosságait és tapasztalatait. Akkor is, ha hiányoznak az efféle kijelentéseket alátámasztó bizonyítékok.
Isabel Hickey egyik klasszikusnak számító munkájában, Asztrológia: egy kozmikus tudomány ( Astrology: A Cosmic Science, 1968) című könyvében például lépten – nyomon ilyen zord vádaskodásokra bukkanunk : „A szülött nem volt valami szeretetteljes előző életeiben, így jelenlegi életében gyakran megtagadják tőle a szeretetet, amelyre sóvárog” ( Szaturnusz az Oroszlánban, 177 old). A Skorpió Vénusszal születettek : „kegyetlenek lehetnek, vagy pedig kegyetlenkedést kell elszenvedniük annak karmikus következményei miatt, hogy előző életeikben visszaéltek a szerelem princípiumával.” (160 old). További megpróbáltatások várnak a Vénusz – Szaturnusz kvadrátokkal rendelkezőkre is : „ a spirituális könyvelés szerint ez a karmikus adósságok fényszöge. Szerelmi csalódások – önzés miatt…Ez magányt és korlátokat jelez későbbi életszakaszokban.” ( 223 old) A Mars – Neptun kvadráttal rendelkezőket pedig így inti: „az okkult és spirituális erőkkel való visszaélés miatt vezekelni kell a jelenlegi életben.” ( 229 old.)
Mivel a Plútót a halálhoz és újjászületéshez társítják, nem meglepő, hogy a karmikus asztrológusok megkülönböztetett figyelmet szentelnek neki. Jeffrey Green (1994) azért méltó említésre e tekintetben, mert ő ténylegesen statisztikákkal igyekszik alátámasztania állításait: „A négyes házas Plútóval rendelkezők mintegy 80%-a rendelkezik olyan előző életekbeli élményekkel, amelyekből kiderül: egyik vagy mindkét szülőjük nem elégítette ki érzelmi igényeiket.” (85 old)
Más asztrológusok a Déli holdcsomópontba szerelmesek, amelyet az előző életek karmája fő indikátorának tekintenek. Úgy tűnik, ez a gyakorlat Martin Schulman Karmikus asztrológia (Karmic Astrology, 1975) című könyvére vezethető vissza. Schulman szerint a Déli holdcsomópont a szülött múltját jelképezi – beleértve a nagyon távoli múltat – mint például az előző életbelit – is. Ennek megfelelően specifikus kijelentéseket tesz az előző életekről. Például: „Majdnem mindenki [aki Skorpió leszálló holdcsomóponttal született] legalább egyszer kapcsolatba került a mágiával és a varázslattal… Fájdalmas, mély sérüléseket szerzett, és most, akárcsak egy sebesült állat, halálos veszélyt jelenthet mindenkire, aki akár csak a legapróbb fenyegetést is képvisel számára” ( 30-31 old)
A reinkarnációs asztrológia alapkellékének tekintett Déli holdcsomópont zászlója alatt felsorakozó és Schulman nyomdokain haladó kortárs asztrológusok, pl. Jan Spiller, Jeff Green és Steven Forest még hajmeresztőbb kijelentéseket tesznek. Spiller (1997) például nem csak a szülött előző inkarnációkbeli személyiségének leírásakor hagyatkozik a Déli holdcsomópontra, hanem szerinte ez a múltbeli speciális küldetésekről is felvilágosítást ad.
A Mérleg leszálló holdcsomóponttal rendelkezők pl. „háziasszonyok, titkárnők, tanácsadók és asszisztensek voltak” (22 old), míg a Halak leszálló holdcsomóponttal rendelkezők számos előző életet töltöttek egojuk feloldásával. Ezt vagy meditáció és spirituális keresés révén tették, vagy túlzott alkohol-és drogfogyasztás formájában, vagy arra ítéltettek, hogy kolostorokban, börtönökben, és más zárt intézményekben elmélkedve töltsenek bizonyos időt. Spiller szerint a Déli holdcsomópont a felelős azok miatt a mélyen rögzült, megszokássá vált magatartásformákért, amelyek mindig szenvedéshez vezetnek. Voltaképpen e tendenciák követése „azt eredményezi, hogy minden alkalommal veszíteni fogsz !” (13 old) A jó hír, hogy az Északi Holdcsomópont jelképezi a Déli túlzásainak ellenszerét. Ez az előző életek karmája feloldásának kulcs is. Így ír: „Ha egyszer birtokába jutsz belső éned egyesítésének és kiegyensúlyozásának a háttérben működő szabályainak, végbemegy a varázslat. Minden élethelyzetedben, minden alkalommal 100% fog működni.”
Jeff Green még azzal sem zavartatta magát, hogy Spillerhez hasonlóan statisztikákat állítson fel, hanem egyetlen hasra ütéssel felülmúlta. (2000) A Déli holdcsomópont – Uránusz együttállással születetteket pl. vésztjóslóan arra figyelmezteti, hogy egy előző életükbeli trauma 100% os valószínűséggel fog megismétlődni jelen életükben. (36 old)
Green azon állítását támogatandó, mely szerint az előző életekbeli traumákat a Déli Holdcsomópont tárja fel, Steven Forrest (2000) kijelenti: „ A személyi horoszkóp karmikus struktúráit vizsgálva rendkívül precíz és hasznos rálátást nyerhetünk az előző életbeli történet jellegére.” (170 old.) A Déli holdcsomópont – írja „közvetlen rálátást ad a karmikus mintázatban kifejeződő pszichológiai magatartásformákra és hajtóerőkre.” Ennek házhelyzete „közvetlen rálátást nyújt arra, hogy abban a bizonyos életben milyen magatartásformák révén fejezte ki magát a lélek és milyen körülmények között élt.” (189. old) Forrest egészen odáig megy, hogy leírja, mi módon lehet rekonstruálni a Déli Holdcsomópont „működési zavarai” alapján azt az előző életbeli történetet, amely metaforikusan megragadja a probléma lényegét. Egy bizonyos csomópont- helyzet értelmezését követően leszögezi:
„Bármi, amit mondunk, a szó szoros értelmében vett, tényszerű igazság is lehetne. Mi több, nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy előző életében a lélek tulajdonképpen az általunk elmesélt történethez hasonló dolgot tapasztalt. (189 old)” Azonban, mivel az efféle történetek híján vannak az arra vonatkozó érdemi bizonyítékoknak, hogy valóban korábbi életeket vagy párhuzamos életeket írnának le, az ember egyik ámulatból a másikba esik, mi alapján lehet „teljesen biztos” Forrest az általa kiagyalt történetek valóságtartalmában.
A mostanában megvásárolható, előző élettel kapcsolatos asztrológiai elemzések áradata még zavaróbb. Ezek a számítógép – generálta összefoglalók nem csak ügyfelek számára érhetők el, hanem az őket készítő szoftvereket asztrológusok is megvásárolhatják, akik aztán első kézből származó elemzésekként árulják őket klienseiknek. Eme összefoglalóknak már a felületes szemléjéből is kiderül, hogy nagy részüknek saját külön elméletük van azt illetően, miképp tükrözi a személyi horoszkóp az előző életeket. Pl a Matrix szoftver ( 2005-ös cikk; azóta nyilván elérhetők modernebb, átverésre ugyanennyire alkalmas szoftverek is – ford. megj) által készített előző-élet-elemzések szerint szerzője, Bernie Asham „a korábbi inkarnációk születési képlete kiszámításának és értékelésének egy olyan módszerét fedezte fel, amely az életet állandó fejlődési folyamatként ábrázolja” Ashman kutatásai révén állítólag olyan technikák birtokába jutott, amelyek lehetővé teszik számára, hogy bepillantást nyerjen valamelyik korábbi életből származó mintázatokba és tendenciákba, és ezeket az illető jelen életbeli születési képletének összefüggéseiben tárgyalja.
Aztán kiderül, hogy Ashman „kutatásai” kimerülnek abban, hogy azt a jelet, amelyben a 12 ház csúcsa áll, megteszi az „előző életek aszcendensének”, szerinte ugyanis „lelkünk ily módon fejezte ki magát az előző inkarnációkban” (29 old) Ö az óramutató irányában számolja az előző élet horoszkópházait, holott hagyományosan az óramutató járásával ellentétes irányban szokták számolni. Mivel a 12 ház lesz az aszcendens, a 2 ház abban a jelben kezdődik, ahol a 2 ház található és így tovább, a horoszkópábra mentén. A bolygók ugyanazokban a jegyekben maradnak, de most más házakba kerülnek. Valamennyi jegyhelyzetet az előző életek perspektívájából értelmezi, így ezek a jegyhelyzetek inkább azt írják le, milyen voltál annak idején, nem pedig azt, hogy most milyen vagy.
Bónuszpontként Ashman nem csupán a Déli holdcsomópontot értelmezi az előző élet indikátoraként, hanem az Északi csomópontot is bedobja. Letromfolva Déli holdcsomópontra fixálódott kollégáit, Ashman kinyilatkoztatja: „az Északi Holdcsomópont ugyanolyan mértékben áll kapcsolatban az előző élet tendenciáival, mint a Déli.” A Mátrix Katalógusban szereplő leírás szerint az „Előző életek képlet a számos életen keresztül felhalmozódott kollektív energiát tárja fel. Most végre lehetséges rálátni, hogyan halmozódtak fel ezek a tendenciák a sok élet alatt. A jelenlegi születési képlet előző életek perspektívájából történő vizsgálata rendkívül hatékony eszköz. Egyértelművé teszi, hogy mindannyian életről- életre karakteresebbé váló és finomodó, dinamikus fény- és energiapontok vagyunk.” (29 old)
Felmerül a kérdés: honnan tudja Ashman, hogy az ily módon felállított horoszkópnak bármi köze lenne az előző élethez? Tulajdonképpen honnan tudja bármely olyan asztrológus, aki előző életek összefüggéseiben értelmez egy képletet, hogy értelmezésmódja érvényes és igaz? Bizánci logikája dacára Ashman módszere gyanús. Nem egy tényekkel bizonyítható elméletről van szó, hanem olyasmiről, ami teljes mértékben kitaláció.
Ashman módszere, amellyel következtetéseket von le előző életekre korántsem egyedi, ha „módszer” alatt a gyakorlatban sosem ellenőrzött, önkényes kijelentések halmazát értjük. Az a tény, hogy más előző életekről szóló elemzések szerzői teljesen eltérő módszereket használnak az előző életekkel kapcsolatos információk gyártásához, csak megerősíti, hogy értelmezéseik vaktában összehordott feltételezéseken alapulnak. Nem hinném, hogy túl messze megyek, ha a kimondom, hogy ezeknek az elemzések nagyjából annyira hihetők, mint a fogtündér meséje.
További fejezetek
I Bevezető
III Előző életekkel kapcsolatos állítások az asztrológiában
VI A reinkarnációs asztrológia érvényességének ellenőrzése
VII Önmagukba záródó doktrínák – 1
VIII Önmagukba záródó doktrínák – 2
IX A jelentés elkerülhetetlen többértelműsége
A teljes oldal : Glenn Perry: A reinkarnációs asztrológia kritikus felülvizsgálata
Az eredeti cikk : A Critical Review of Reincarnational Astrology | Glenn Perry
Kapcsolódó cikkek:
Vízöntőkori újjászületés vagy tömeges elbutulás ?
Az önbecsapás eszköztárából : “karmikus kapcsolatok”
Előző életek – jelenlegi feladatok, hiteles tanítók és szélhámosok
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!