Az augusztusi napfogyatkozásra 21-én kerül sor az Oroszlán 29°-án. A Nagy Amerikai Eklipszként emlegetett égi jelenség annak köszönheti nevét, hogy az 1918 óta eltelt 99 év alatt most fedi le teljesen, parttól partig az Egyesült Államokat, és annak minden területéről látható. (Természetesen voltak közben más teljes napfogyatkozások is az Egyesült Államok fölött. Az 1970. március 7-i Florida, Georgia, Észak -és Dél Karolina, Virginia és Nantucket államokat érintette. Volt teljes napfogyatkozás 1979 február 26-án és egy, csak Hawaiiból látható, 1991. július 11-én.) 1257 óta először fordul elő, hogy egy eklipsz kizárólag az Egyesült Államok határai közé esik. Ilyen napfogyatkozás tehát nem volt még az állam fennállása óta. Az eklipsz kettévágja Amerikát, útvonala Oregontól Dél – Karolináig terjed. Érdekes módon 2024-ben egy másik eklipsz is kettéhasítja majd az országot, Texas – Maine irányában. Ennek, mint később látni fogjuk, szimbolikus jelentősége van.
| Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népessége több mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek… |
A városok ahonnan a legjobban látható a napfogyatkozás: Nashville, TN vagy a következő helyszínek : Atlanta, 97%, Boston, 63%, Chicago, 87%, Cincinnati, 91%, Dallas, 76%, Denver 92%, Detroit, 79%, Houston, 67%, Indianapolis 91%, Las Vegas, 72%, Los Angeles, 62%, Memphis 93%, Miami 78%, Milwaukee 83%, Minneapolis, 83%, NYC, 72%, Oklahoma City 84%, Philadelphia, 75%, Phoenix, 63%, Pittsburgh, 81%, Portland 99%, Salt Lake City 91%, Seattle, 92%, Washington, DC, 81%.
A korábbi bejegyzésekben már volt szó arról, hogy jóllehet a new ages „asztrológia” pozitívan ítéli meg a nap és holdfogyatkozásokat, egyetlen hiteles tradicionális irányzat sem vár sok jót tőlük. A nagyvilág eseményeit taglaló mundán asztrológiában a napfogyatkozások az eklipsz által érintett államokat, azok vezetőit, a kormányaikat, minisztereiket, prominens személyiségeiket érintik. A mundán asztrológia szerint az eklipszek hatásai azokban az országokban érzékelhetők elsősorban, ahonnan láthatók, ill. a fogyatkozás jelével összefüggésbe hozhatók. Nagy változások jelzéséhez egy “egyszerű” nap- vagy holdfogyatkozás önmagában nem elég, hanem más külső bolygók (pl. Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Plútó) kölcsönhatása is szükséges. Bár az ezzel foglalkozó irodalom nagyon terjedelmes, a régi tudás részben feledésbe merült, ezért viszonylag kevés asztrológus tud megbízható mundán- elemzéseket készíteni.
Sötétség odakint és odabent
Amerika kollektív szellemi állapotára jellemző, milyen fogadtatásban részesítenek egy olyan égi jelenséget, amelyet a tradicionális irányzatok kivétel nélkül a lehető legbaljósabb előjelekként értelmeznek. Az eklipsz útvonalán tömve vannak a szállodák, az egyes iskolák zárva tartanak, rengetegen vesznek ki szabadságot hogy a szabadban partyzva ünnepelhessék a nagy elsötétülést.
Sajnálatos módon nem kivétel ez alól Leslie Hale sem, aki egyébként viszonylag jó asztrológusnak tekinthető, e blogon is több írása olvasható. Ebben a tekintetben azonban mintha teljesen cserben hagyta volna tisztánlátása: egyfelől többször is rámutatott arra, milyen végzetes folyamatokat jelezhet hazájában ez az eklipsz, leírja, milyen változások miatt tartották a régiek rossz ómennek a napfogyatkozásokat ( „Ha a totalitás útvonalán, tartózkodsz, azt tapasztalod, hogy az ég elsötétedik, a hőmérséklet leesik, az állatok pedig úgy viselkednek majd, mintha éjszaka lenne.”) másfelől nem győz áradozni arról, mekkorát fog bulizni ő is ezen a napon. Sajnálatos módon ez a fajta tudathasadásos állapot az amerikai – és úgy általában a nyugati társadalom egészére is jellemző. (Jóllehet az elmúlt hetekben több száz angol nyelvű asztroblogot végigböngésztem, csupán a szintén tradicionális vonalat képviselő, ausztráliai Dadhichi Toth magyarázta el részletesebben, hogy az eklipszek nem ünneplésre okot adó látványosságok. Éppen ellenkezőleg, ebben az időszakban legjobb visszavonulni, szellemi gyakorlatokat végezni -pl.meditálni, jógázni, böjtölni. Az indiai asztrológia mai napig is tisztában van ezzel, a nyugati azonban, a tömegeket butító new ages hatásoknak „köszönhetően” hajlamos megfeledkezni erről.)
Asztrológusok az eklipszről
A nagyvilág asztrológusai, különösen az amerikaiak, már évek óta vizsgálják, milyen folyamatokat jeleznek a 2017-es év eklipszei, különös tekintettel az augusztus 21-i teljes napfogyatkozásra. Az elmúlt hónapokban számos blogot olvastam végig. Ebben a válogatásban többféle, egymástól nagyon különböző, sőt olykor kifejezetten ellentétes politikai nézeteket valló szerzőket idézek. Ideológiai, világnézeti szempontból egyikükkel sem értek teljesen egyet, de ez nem is volt a kritérium. Az egyetlen szempont, amely alapján válogattam, hogy valamennyien jó szakemberek legyenek.
Marjorie Orr kaliforniai asztrológus tavaly novemberben arra figyelmeztetett, hogy az augusztus 21-i eklipsz annak a Szárosz -sorozatnak a része, amely az 1909, 1927, 1945, 1963, 1981 és 1999 -es eklipszeket is magába foglalta. Az ezekhez társítható fontosabb politikai események nem voltak túl kedvezők Amerikára nézve: közjogi felelősségre vonási eljárás Clinton ellen, Ronald Reagan elleni merényletkísérlet, John F. Kennedy meggyilkolása, a Hiroshimára és Nagaszakira dobott atombombák, Franklin Delano Roosevelt elnök halála, zavargások Chicagóban, amelyeknek bombamerényletek is részét képezték, gyilkossági kísérlet , William Taft elnök ellen. „E sorozatok általában a személyes kapcsolatokra vonatkoznak, téves információkból táplálkozó, elhamarkodott döntéseket jeleznek. Kimerültséggel, egészségi problémákkal is együtt járhatnak. Ezek az eklipszek valamilyen formájú erőszakot is jelezhetnek.”
Eugenie Johnson, a Sabian Earth ezo-rovatában ezt írta áprilisben, Az augusztusi eklipsz és a háború című cikkében: „Önmagában véve ez az eklipsz nem azt jelzi, hogy az Egyesült Államokat a háború közvetlen veszélye fenyegetné, de arra figyelmeztet mindnyájunkat, hogy itt Amerikában fel kell készülnünk valami jelentős, akár megrázó erejű eseményre.” (…)” Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a külső bolygók (Jupiter, Uránusz, Plútó, Neptun) markáns hatása miatt ez az eklipsz-sorozat fontos eseményeket jelez a nagyvilágban is.”
| A mundánasztrológiai posztok rendszerint megosztó jellegű írások, ezért már az elején szükségesnek látom tisztázni az alábbiakat. A leírtak a saját véleményemet tükrözik, amit jogom van képviselni. Különösen egy, a tulajdonomat képező és általam finanszírozott oldalon. Természetesen neked is jogod van a saját véleményedet kifejteni. A saját térfeleden. Ahova én nem megyek észt osztani, még akkor sem, ha nagyon nem értek veled egyet. Ahogy az ablakod alá sem piszkítanék pusztán azért, mert rámjött a hasmenés. 🙂 Világkép-értelmezésbeli vitáknak egyébként alapból nem látom értelmét, nem is szoktam ilyesmikbe belebonyolódni. Az oldalamon felbukkanó tendenciákat azonban csírájában kezelem, mert seperc alatt hajlamosak kommentháborúkká eszkalálódni. Erre se nekem nincs szükségem, sem tényleges célközönségemnek, a normális olvasóknak sem. Tehát amint észreveszem, a hozzászóló jelentésével és letiltásával „jutalmazom” az efféle sziporkákat. Ugye már leesett, nemkívánatos kommentelő édesbogaram, aki fontoskodásodon kívül semmit nem teszel az oldalért, hogy ezzel nem a Te szólásszabadságodat korlátozom. Ha nem tetszenek a kiposztolt tartalmak, tudok egy szuper megoldást: abbahagyod az oldalam követését 🙂 |
A történelem ismétlődő mintázatai
Ed Tamplin mundánasztrológus szerint sem lehet konkrét előjelzéseket adni. Minél több [történelmi] párhuzamot találunk, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy valósághű képet alkossunk a várható fejleményekről. Ez természetesen nem jelenti – mint egyesek hinni szeretnék – hogy kőbe vésett igazságokról van szó.
Csakhogy a történelemben vannak ismétlődő mintázatok, amelyek visszaigazolják azt az axiomát, hogy a történelem megismétli önmagát. Sohasem pont ugyanúgy, de kétségtelen, hogy vannak a bolygómozgások kozmikus órájához igazodó, ismétlődő időszakok, és ilyenkor a rájuk jellemző szimbólumok is ismétlődnek.
Peter Stockinger mundán asztrológus William Lillyt, minden idők egyik legnevesebb asztrológusát idézi azt illetően, mi várható egy, az Oroszlánnak ezen a szakaszán bekövetkező eklipsztől.
„Királyok, nemesek, befolyásos személyek halála vagy balszerencséje, ősi épületek, paloták, templomok összeomlása, lerombolása, megszentségtelenítése, viszály a papok között, városok ostroma, fosztogatás, fogság, lovak, gabona fogyatkozása”
Tamplin így folytatja: „A XX. század folyamán az Oroszlánnak ugyanezen a részén végbemenő eklipszek katasztrofálisak voltak az elnökökre és a királyi családokra. Ezek a Regulusra, Perzsia királyi csillagára estek, visszaigazolva R.C. Thompson Ninivé és Babilón ókori mágusainak és asztrológusainak előrejelzései című, 1901-ben kiadott nagy klasszikusában írtakat. ‘Amikor a Regulus elhomályosul, a palota ura meghal.’
A kőbe vésett szövegekben van valami hátborzongató, különösen, hogy hátborzongató időkben írták őket. Ne vegyétek őket szó szerint. Bill Clinton nem halt meg az 1998 -as eklipszkor és Jimmy Carter sem 1979 -ben. De kétségtelen, hogy csillagaikat elhomályosította a Lewinsky botrány és az iráni túszválság. Az ómen forrásának szomszédságában élő iráni sahnak pedig 1979-ben el kellett menekülnie hazájából, hogy életét mentse. A Perzsia Királyi Csillagára vonatkozó jóslat váratlanul nyomasztóan igaznak bizonyult.” – írja Tamplin. Lássuk tehát, milyen más, egyértelmű mintázatokra hívja fel a figyelmet az 1979 óta eltelt éveket illetően:
| Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad. |
A Regulus és az iszlám forradalom
A sah száműzetése azt jelentette, hogy egy nyugat-párti monarchiát autokratikus teokrácia vált fel. De van egy figyelemreméltó mozzanat.1979 január 16-án, 13:24′ -kor, amikor a sah repülője a levegőbe emelkedett a teheráni aszfaltról, a Hold épp az Oroszlán 29°22′-én volt, pontos együttállás képezve a Regulussal. [Emlékezzünk vissza: a fontos események már az eklipsz előtti/utáni hetekben bekövetkezhetnek]
Az eklipszek párban érkeznek, 6 hónap múlva meg az ellentétes jegyben megismétlődnek. Február ( eklipsz 26-án) meghozta a forradalmat. Rohulla Komeini, a száműzött egyházfő visszatért Teheránba. Négy millió ember fogadta kitörő lelkesedéssel. Több évtized nyugati ellenőrzést követően a politikai és a gazdasági hatalom az Iszlám Köztársaság kezébe került Iránban.
A nyugatiak abban reménykedtek, hogy akárcsak ma Irakban, az Iránban élő kurdok segítenek megdönteni az ajatollahok hatalmát. A kurdok abbeli törekvése, hogy megalapítsák saját, önálló államukat, az egész népet mozgósító felkelésbe torkolt. Az augusztusi, Reguluson végbemenő eklipsz megpecsételte a harc kimenetelét.
1979 augusztus 17-én Komeini dzsihádot hirdetett a kurdok, „az állam ellenségei” ellen. Az iráni hadsereg augusztus 20-án kezdte ostromolni Mahabadot. A szimbolikus jelentőségű eklipsz augusztus 22-én, pontosan napnyugtakor zajlott Teherán fölött. Az országnak átvitt értelemben is bealkonyult. A kurdokat legyőzték és a sah soha nem térhetett vissza többé.
Mielőtt véget ért volna az év, iráni diákok viharzottak be az amerikai nagykövetségre, túszul ejtettek 52 amerikai állampolgárt és 444 napig tartották őket fogva. A kiszabadításukra indított Saskarom nevű hadművelet kudarca szertefoszlatta Jimmy Carter abbeli reményeit is, hogy másodszorra is megválasszák az Egyesült Államok elnökének. A Regulusszal együtt álló, harcias Mars az iráni sivatag mélyére temette őket.
1998 Bin Laden és a fatva
A Zsidók és keresztesek elleni dzsihád fatvája, melyet az Iszlámista Front mondott ki 1998-ban és amely közvetlenül Osama bin Ladentől származott, tulajdonképpen egy nemzetközi szintű, Amerika és az ameriakiak ellen irányuló hadüzenet volt. 1998 február 26-án hirdette ki. Másnap egy napfogyatkozás volt.
A februári napfogyatkozás kiemelkedő jelentőségű, a Nap és a Hold ugyanis kvadrátot képezett a zsarnoki és destruktív Plútóval. A Nap és a Hold a hírvivő Merkúrral és a vallásos és önkényes Jupiterrel is együtt állt. A harcias Mars a lázadó szellemű Uránusszal képezett kvadrátot. Ez a kombináció tökéletesen leírja a növekvő al-Kaida hálózatot.
A következő, a Reguluson végbemenő eklipszre 1998 augusztus 21-én került sor. Az ezt megelőző, augusztus 8-i napfogyatkozás híven tükrözte, milyen pusztító ereje van a Bin Laden által hirdetett dzsihádnak. Az általa jelzett események „időzítése” még az 1979-eseknél is pontosabb volt. Augusztus 7 -én, délelőtt10:30 és 10:40 között egyszerre robbantak bombák a Nairobi (Kenya) és Dar es Salaam (Tanzánia) amerikai nagykövetségein. A korábbi fatvával kapcsolatban álló támadások során 224-en haltak meg és 4500-an sebesültek meg.
Az elügyetlenkedett bosszú
Augusztus 20-án, egy nappal a Reguluson bekövetkezett napfogyatkozás előtt a Clinton kormány bejelentette, megtorló támadást kezdeményez. A Végtelen Átkarolás (Infinite Reach) nevű hadműveletet 13:30 indították Washingtonból, afganisztáni és szudáni célpontok ellen. Ez volt az első megelőző jellegű légicsapás.
Tíz perccel a figyelmeztetést követően a cirkáló rakéták elérték Pakisztán légterét. (Figyelmeztetésre azért volt szükség, mert egy egész Ázsiára kiterjedő háború robbanhatott volna ki, ha a pakisztániak azt hiszik, India támadta meg őket)
Az Egyesült Államok gondosan figyelt arra, hogy tervéről ne szerezzen tudomást se a pakisztáni hírszerzés, se az afganisztáni kormány sem pedig a Talibán vezetősége. Csakhogy Bin Laden nem tartózkodott a megtámadott területen, a kóbor rakéták ráadásul pakisztáni falvak civil lakóit is megölték.
Egy, ezzel egy időben, egy szudáni vegyi üzem ellen indított légicsapás is tévedésnek bizonyult, mert kiderült, a gyárnak nincs kapcsolata az al-Kaidával. A hadműveletek 750.000.000 dollárjába fájtak az Egyesült Államoknak – ami még amerikai mércével is jelentős kiadás. Clinton kudarcba fúlt megelőző csapása megingatta a legfontosabb [közel-keleti] hírszerzési forrásokkal kiépített bizalmat és Bin Laden támogatói malmára hajtotta a vizet.
Három nappal ezt megelőzően Clintonnak vallomást kellett tennie a Monika Lewinsky ügyben. Vajon ez árnyékolta be ítélőképességét ? (Vagy, épp ellenkezőleg, a szudáni gyógyszergyár lebombázásával akarta róla elterelni a figyelmet ?) December 19-én közjogi felelősségre vonási eljárás indult Clinton ellen, amely kis híján elnöki székébe került. Irak bombázását három nappal azelőtt rendelte el.
Az idei év baljós előjelei
Washington fölött az augusztus 7-i holdfogyatkozás ugyanarra a fokra esett, ahol a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek bombázása idején állt. Az augusztus 21-i napfogyatkozás a Reguluson, Trump ascendensén megy végbe.
2017 első napfogyatkozása Washingtonban február 27-re esett. Trump 28-án mondta el első nyilvános beszédét a Kongresszus előtt. Egyebek mellett szankciókat jelentett be azok ellen a szervezetek és magánszemélyek ellen, akik támogatják Irán ballisztikus rakétaprogramját.
Sajnálatos módon azonban márciustól már egyre több jel mutatott arra, hogy a dagályos fogadkozások ellenére a Trump -kormány elődje katasztrofális közel-kelet politikáját fogja folytatni,. Így az Obamáék által nyélbe ütött, eszelős Iráni egyezmény felbontásáról szőtt álmok is szertefoszlottak augusztusra .
Életveszélyes külpolitika
Trump nem kezelte jól a néhány két héttel ezelőtti észak-koreai penge váltást sem. (További, aggasztó adalék, hogy az incidens kirobbanásakor a Mars és a Nap az Oroszlánnak ugyanazon a fokán képezett együttállást, mint 1962 október 22 -24-én, a kubai rakétaválság idején. A világ akkor volt a legközelebb az atomháborúhoz, amikor Szovjetunió, Amerika és Kuba egymással huzakodott. ). Sajnálatos módon Mint a Játék a tűzzel című bejegyzésben már volt szó róla az augusztus 21-i napfogyatkozás szintén kapcsolatot teremt Kim Dzsong Un és Donald Trump képlete között.
Irán, Észak – Korea régi barátja árgus szemekkel figyeli, képes -e megfegyelmezni az Egyesült Államok a tébolyodott diktátort. Ha Trump szájkaratéját nem követik érdemi lépések -és egyelőre úgy tűnik, nem követik – az az iszlamista diktatúrának is biztatást jelent. Észak – Koreára egyébként szövetségesként is számíthat, hiszen az mindig is segítséget nyújtott a közel-keleti terrorszervezeteknek, pl. a Hezbollahnak és a Hamásznak, Szíriának segített atomreaktort építeni, majd vegyi fegyverekkel is ellátta, a 2011-ben kitört polgárháború pedig valóságos aranybányának bizonyult számára. Nukleáris programjához (értsd, atomfegyver előállításához) Irán kezdettől fogva segítséget kapott Észak – Koreától, és nagyon valószínű, hogy Kim Dzsong Un a jövőben még jobban bedobja magát, hogy kebelbarátját atomfegyverhez juttassa.
(A július 7-i szíriai tűzszüneti egyezmény, amelyet az Egyesült Államok aláírt Oroszországban szintén katasztrófa-gyanús, ugyanis „hallgatólagosan legitimizálja az iráni és az Irán által támogatott erők hosszú távú jelenlétét Szíria valamennyi, névlegesen az Asszad-rendszer ellenőrzése alatt álló térségében.” Ez alapot teremthet arra, hogy Irán atomfegyverrel rendelkező iszlamista nagyhatalommá nője ki magát az ISIS utáni Közel- Keleten. Bár az Iszlám Állam pszichotikus „harcosai” sem kispályások, egy nukleáris arzenállal rendelkező Iránhoz képest amatőrök. Akárcsak 1979-ben, Irán iszlamista forradalma idején, ez az eklipsz nem csupán bukást, hanem hatalomra kerülést is jelezhet . Jellegéből adódóan destruktív erők hatalomra kerülését. Egy egyre nagyobb befolyással bíró, tömegpusztító fegyverekkel rendelkező, teokratikus Iránra pontosan illik ez a jellemzés.)
Belpolitika: polgárháború küszöbén?
Az augusztus 12-i charlottesvillei erőszakos események fényében még mélyebb jelentőséget kap az tény, hogy a teljes napfogyatkozás útvonala kettéosztja az Egyesült Államokat. Abban a szakmai kérdésben, hogy ez mit jelenthet Amerika számára, még azok a republikánus és demokrata asztrológusok is egyetértenek, akiket olyan mély ideológiai szakadékok választanak el, hogy még egymás köszönését sem fogadnák. Az alábbi kommentárok viszont nem tőlük, hanem teljesen evilági publicistáktól származnak. Azért választottam ki őket, mert kitűnően leírják az eklipsz által jelzett folyamatokat. A későbbiekben ezek a tendenciák egyre erősödnek majd.
„Ez ugyanis nem egy fasiszták és antifasiszták közötti összecsapás volt – ahogy azt sokan beállítják. Két olyan csoport csapott össze, ahol is mindkettőt gyűlölet és intolerancia hatja át, a szabadság ellenségei és arra törekszenek, hogy erőszakkal kényszerítsék [az emberekre] társadalomról és az emberi természetről vallott nézeteiket.
Az Egyesítsük a jobboldalt! demonstráció a neonácikat, fehér szupremacistákat és a szélsőséges fajvédők más csoportjait hozta ki az utcára. Horogkeresztes zászlóikkal, lángoló fáklyáikkal masírozva gyomorforgató látványt nyújtottak. Csakhogy velük szemben az Antifák sorakoztak fel, ezek az önjelölt antifasiszták, akik sok mindennek nevezhetők, csak antifasisztáknak nem. Ok nélküli erőszakból, zavargásokból, garázdaságból álló bűnlajstromuk terjedelmes. A Black Lives Matter (BLM/ A Fekete Életek Számítanak) nevű vadhajtásuknak olyan rasszisták is hívei, akik fehér emberek elleni erőszakra uszítanak.” írja Melanie Phillips, a világhírű konzervatív liberális elemző.
„Charlottesville felszínre hozta, hogy a világ legfontosabb liberális demokráciáját időnként két szélsőséges, fanatikus erő ejti túszul. Az egyiknek különös ismertetőjele a hol ódivatú, hol modern, alt-right vagy “identitárius” mázba bújtatott rasszizmus, a másiknak a polkorrekt módon tálalt, a campusokról és a médiából ismert fehérférfi-ellenesség, valamint a rendőrség- és “szisztéma”-ellenesség, és persze mindkettőnek az antikapitalizmus, az Amerika- és Izrael-gyűlölet. Nem túl biztató az sem, hogy a két szélsőségnek dokumentáltan van be- és átjárása a két nagy mainstream párthoz, mert mindig akad politikus, aki köztük is halászna.
Ne tévedjünk: a rasszizmus nem politikaioldal-függő. Széljobbos fehérek és szélbalos afroamerikaiak egyaránt művelik, mindkettő azt hiszi, csak neki van joga “büszkének” lenni a bőrszínére, úgyhogy őnekik hiába mondjuk, hogy “nem számít a bőrünk színe, mindenkire ugyanazok a törvények érvényesek”. Ha ezek összetalálkoznak, előbb Bejrútot csinálnak a helyi főtérből, majd, ha tehetik, Weimart az országból.
A két illiberális veszély persze ebben a formájában szélsőség, de véletlenül sem szabad alábecsülni. Meg kéne látni bennük azt, ami közös: a mindenkire érvényes szabadság, az amerikai individualista hagyomány mély lenézését. A konfliktusok utcára vivését, erősen fenyegető jelleggel. Az állandó áldozati státusz hirdetését. A kettős mércéhez való elidegeníthetetlen jog elfogadtatását. A másik oldal szólásszabadságának tagadását. A profitelv és a siker utálatát, a “spekulánsok”, a “Wall Street” elleni gyűlöletkeltést. Ezek ketten egymás tükörképei: az identitásalapú politika tökéletes végeredményei”
„Ha a következő években legnagyobb nyugati szövetségesünk politikai lelkivilága átalakul, és a szélsőséges fringe hatására mindkét oldalon az egyént, a demokráciát, a piacot, a sokféleséget és a toleranciát lenéző formációk erősödnek meg, az Európában, és így nálunk sem marad visszhangtalan.” -írja Seres László a HVG-ben.
Az ezt követő napokban a helyzet tovább romlott: megkezdődött az amerikai történelem vezető egyéniségeit ábrázoló szobrok likvidálása is.
„A mai, kemény versenyre épülő, tudásalapú társadalomban bonyolult mesterséggé vált a szabadság. A szabadság fejlett technikáival való élni tudás a fejlődés valódi hajtóereje. A szabadság útja a szüntelen tanulás, az állandóan megújuló tudás. Az örökös felszabadításban utazó baloldal azonban alapvetően nem ezt az utat választja, és elnyomók ellen akar küzdeni. Elnyomókat keres tehát, és aki keres, az talál.
Radikálisabb képviselői most éppen a (150 éve halott) amerikai rabszolgatartókat találták meg – pontosabban azok köztéri szobrait. Az amerikai polgárháború déli államai (a Konföderáció) szimbólumainak és szobraiknak üzent hadat az ellenségkereső baloldal, de radikálisabb vezéreik most már az amerikai alapító atyák – Washington, Jefferson – szobraira fenekednek, mondván: ők is rabszolgatartók voltak. Amiről persze lehetne vitatkozni, de a türelmetlen radikálisok nem vitát akarnak, hanem vért, azaz szobordöntést akarnak látni.
Már pedig szobordöntésből nem lesz jólét. A szobordöntés a diktatúrából való felszabadulás egyszeri, szimbolikus gesztusa.(Lásd a magyar 56-ot.) Aki demokráciában újra és újra a felszabadulást akarja eljátszani, az tévúton jár. Ezen az úton nem jut el a belső szabadsághoz, vagyis nem fogja elsajátítani a demokrácia bonyolult technikáit. Azok a tömegek, akik saját bajaikért évtizedek óta békésen álldogáló, korábban senkit nem zavaró szobrokra zúdítják a haragjukat, nyilvánvalóan a pótcselekvés útjára léptek.” (Gadó János)
Jó – jó, de mi lesz Trumppal ?
A kép Ed Tamplin oldaláról származik
A nagyvilág asztrológusai már hónapok óta találgatják, mi történik majd Donald Trumppal, akinek aszcendensét és Marsát közvetlenül érinti az eklipsz. A találgatósdiba beszállt a sajtó is. Még a nem túl misztikus profilú Newsweek is több asztrológust interjúvolt meg a téma kapcsán.
A vérmesebbek azonnali bukást, a feltétel nélkül rajongók felemelkedést és páratlan sikersorozatot jósolnak. Azok az asztrológusok, akik valóban értenek szakmájukhoz, legyenek demokraták vagy republikánusok, támogatói vagy ellenségei, mind egyetértenek abban, hogy az eklipsz nem hoz jót számára, de nem is biztos, hogy bukást jelent. A Stellargnosis című, a szélsőséges altrightosokhoz tartozó szerzője pl. csüggedten veti fel a lehetőséget: bálványát akár merénylet is érheti. Ezt a demokrata Ed Tamplin és a mindkettőtől középre elhelyezkedő Peter Stockinger is reális lehetőségnek tartja – és egyszersmind mindhárman, más és más okokból, katasztrofális, azonnali polgárháborút kiváltó forgatókönyvnek. Valamilyen egészségi problémát is esélyesnek látnak, és néhány hónapon belül egy, a lemondatását eredményező közjogi felelősségre vonási eljárást, vagy éppenséggel több-kevesebb diszkrécióval végrehajtott puccsot is lehetségesnek tartanak. Az egyre inkább balradikális irányba tolódó Astrology King blog szerzőjének politikai nézetei már nem is különbözhetnének jobban a Stellargnosisétól. Mégis, mindketten úgy látják, hogy jóllehet Donald Trump komoly válság előtt áll, ha sikerül életben maradnia és megőriznie hatalmát erősebb lesz, mint valaha. Jamie Partridge azt is valószínűnek tartja, hogy az eklipszképletben jelenlévő nagy tűztrigon felturbózza Trump akaratát, megvan a lehetősége, hogy egy sor rossz döntéssel még nagyobb katasztrófát katalizáljon. Ez később elvezethet a bukásához. Hozzá kell tenni azonban, hogy az ilyen események kiváltása nem egyetlen ember „érdeme”, hanem egy diszfunkcionális társadalomé, amely kitermelte és nem volt képes alkalmasabb vezetőt adni az országnak. És persze a Fehér Házban működő politikai erőkről se feledkezzünk meg, amelyek közös vonásai, akár a demokrata akár a republikánus tábor képviselőiről legyen szó, a dilettantizmus, cinizmus, önzés, demagógia, korrupció, valóságelhárítás.
Ebből következik, hogy a királyi jegyben bekövetkezett fogyatkozáshoz társított „vezető elvesztésének” nem kell szükségszerűen Trump lemondását vagy halálát jelentenie. Az az igazság, hogy eddigi tevékenységével bebizonyította: még ha hivatalában marad is, teljesen alkalmatlan erre a szerepre. Ebben az értelemben tehát az Egyesült Államoknak most sincs vezetője. Leváltása sem oldja meg a helyzetet, hiszen Pence karaktere sem kimondottan ideális a funkció betöltésére. Amerika akkor sem kerülhette volna el végzetét, ha a 2016 -os választások a demokraták győzelmével végződnek. Az más okokból lett volna katasztrofális. Jóllehet Barrack Obamát nehéz volt alulmúlni, az ország első embere pozíciójáért versengő két demokrata jelöltnek Hillary Clintonnak és Bernie Sandersnek minden további nélkül sikerült.
Többé már egyik oldalon sincsenek jó és rossz hősök. Pillanatnyilag úgy tűnik: még ha egyelőre „csak” kulturális polgárháborúról van is szó (bár mindkét oldalon vannak halottak) a helyzet akármelyik pillanatban eszkalálódhat. E bejegyzés írásakor is tartanak a zavargások: csak augusztus 19 -20 hétvégéjén 44 embert lőttek meg Chicagóban. Ezek közül heten meghaltak. Más amerikai városokban sincs nyugalom. Az egyik tábor győzelme mindössze valamelyik szélsőség győzelmét jelenti, nem pedig a konstruktív megoldáskeresés időszakának eljövetelét. Úgy tűnik, hogy a józan, normális amerikai állampolgárok túl kevesen vannak ahhoz, hogy útját tudnák állni ennek az őrületnek. Így most ők fedezékbe vonulva, görcsbe szorult gyomorral figyelik a fejleményeket. Ezt tesszük mi is itt Európában, ahol hasonló események készülődnek…
Kapcsolódó:
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!