Merre tart napjainkban az asztrológia ? Mi a különbség a premodern, korai modern, modern és posztmodern asztrológia között ? Vajon teljesen elhibázott a XX. századi asztrológia és egyetlen lehetőség az 1700 -as évek előttinek a visszaállítása ? Vagy inkább egyensúlyt kellene teremteni a modernista és tradicionalista attitűdök között ? Melyikből mi a megtartandó és mi az elvetendő ? Milyen kapcsolat van a sors és a szabad akarat között ? Robert Hand British Astrological Association által szervezett 2005-ös asztrológiai konferenciáján, Yorkban elhangzott beszédének szerkesztett változata ezekre a kérdésekre keresi a választ. Jóllehet a szerző reményeivel ellentétben az azóta eltelt évek folyamán a posztmodern asztrológia nemhogy fejlődött volna, hanem -a fősodor trendjeit nézve – további, döbbenetes leépülésen ment keresztül, vannak biztatóbb tendenciák is. Ezeket kellene erősíteni. A kisebb rövidítésekkel lefordított cikk a tájékozódásban segíthet. Természetesen nem ez az egyetlen lehetséges megközelítésmód, hanem csupán egy hasznos nézőpont a sok közül. Benyomásaim szerint nagyon fontos, hogy magyarul is elérhető legyen.
Tűzvihart, jégesőt tartogat a nyár
Oroszlán Vénusz, Merkúr, Nap szembenállása a Vízöntő Marssal
Az idei nyár sokféle szélsőséget, érzelmi hullámvasutazást tartogathat: június végén és július folyamán az Oroszlánban haladó személyi bolygók szembenállásba kerülnek a Vízöntőben tolató Marssal. Az oppozíciós fényszögeket általában a külvilágba vetítve tapasztaljuk meg, ezért ebben az időszakban társas viszonyaink igen bonyolulttá válhatnak. Ez nem csupán a párkapcsolatokra, hanem a családi, szakmai, üzleti jellegűekre is vonatkozik. A projekciókat visszavonva a saját személyiségünket feszítő ellentéteket is közvetlenebbül tapasztalhatjuk meg. Az egyensúly megteremtése vagy az elköteleződés egyik vagy másik irányba sokkal nehezebb, mint általában, hiszen más, erőteljes destabilizáló hatások is érvényesülnek.
Életünk állomásai: az ötvenes évek
Életünk állomásai, IV. rész
A második világháború alatt az újoncok a fronton töltött első hónapban biztosak voltak benne, hogy ha más csapattársaikkal elő is fordul, hogy elesnek, őket biztos nem ölik meg. Két, fronton töltött hónap után, látva, hogyan tizedelik meg egységeiket, rájöttek, komoly esély van arra, hogy ők is meghalhatnak. Négy fronton töltött hónap után már tudták, hogy meg fognak halni…csupán idő kérdése, mikor. Ez valamennyiünk életérzésének a gyorsított változata. Húszas- harmincas éveinkben meg vagyunk győződve halhatatlanságunkról, negyvenes éveikben már nem vagyunk ebben annyira biztosak, amikor pedig belépünk ötvenes éveinkbe, már nincsenek illúzióink. Előbb vagy utóbb mindnyájan meghalunk majd. Ez a felismerés különféleképpen érinti a különböző embereket, de meg kell barátkoznunk halandó mivoltunkkal.
Életünk állomásai: a negyvenes évek
Életünk állomásai, III. rész
Huszon- harmincévesen a férfiak és a nők még nem gondolnak bele igazán abba, hogy meg fognak halni. Persze, tudják hogy léteznek öreg emberek s hogy azok egy bizonyos ponton eltűnnek. Talán még egy temetésen is részt vettek. Csakhogy ilyen végzetes dolgok velük nem történhetnek meg. hiszen annyi a tennivaló, annyi mindent kell elérni…a halál csak egy távoli és ködös kilátás. az idő a végtelenségbe nyúlik és még mindig minden elérhető.A negyvenes éveikbe lépők azonban már nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust.
A második Szaturnusz – visszatérés: újraéledő ambíciók
A Szaturnusz kezelésének művészete, IV.rész (Dawn Bodrogi)
A jó hír, hogy egészében véve ez a Szaturnusz visszatérés nem olyan súlyos, ijesztő tapasztalás, mint a második. Első Szaturnusz – visszatérésünk azért taglóz le és sebez meg bennünket, mert még nem ismerjük eléggé a világot. A második visszatérés koppanásai és a sérülései csak túlzott ragaszkodás esetén következnek be.
“A második Szaturnusz – visszatérés: újraéledő ambíciók” bővebben
A szabadság perspektívái
Nap, Vénusz a Vízöntőben
Január 18-án a Vízöntőbe lépett a Vénusz, január 20-tól pedig a Nap is ebben a jegyben halad. Akik túlságosan fojtogatónak találták január első harmadának Bak- stelliumát, most fellélegezhetnek: kicsit járni kezd a levegő. A Vízöntőt a Szaturnusz mellett az Uránusz uralja, így az egyéniség kibontakoztatása, a szabadság, önmegvalósítás, valamilyen közösségi ügy szolgálata is témakörébe tartozik. Óriási különbség van azonban az egészséges individualizmus és a különcködés, a tényleges elnyomás elleni lázadás és az öncélú, pótcselekvésként űzött felforgató tevékenység között. Az árnyalatokkal nem csak ebben az időszakban jó tisztában lenni.
A téli napforduló és a Bak princípiuma
A fény viszontagságos születése
“Amikor a legsötétebb az éjszaka, akkor a legközelibb a hajnal” . A bibliai bölcsességet a világ minden táján ismerik, még ha sokféleképpen fogalmazták is meg. A téli napforduló mitológiája ugyanis arról szól, hogy a legmélyebb sötétségből újjászületik a fény – megszemélyesítve Megváltó, mint pl. Jézus vagy nap – hős, mint a görög Héraklész, a perzsa Ahura Mazda, Ráma, az indiai Rámájana főszereplője, a Hanuka-ünnephez kötődő makkabeus szabadságharcosok és még sorolhatnánk.