Most végre azokra vadásznak, akik rám vadásztak
“Több ezer olyan üzenetet kaptam Iránból, amelyekben fiatal nők táncolnak az utcákon, vagy családok ünnepelnek a konyhában. Ők úgy emlékeznek ezekre a parancsnokokra, mint akik arra utasították a katonákat, hogy lőjék szemen a tüntetőket , börtönözzék be a tizenéves lányokat, és hazudjanak a világnak, miközben titokban bombákat gyártanak. Ezért nem gyászol ma sok iráni. A nagyon bizonytalan jövő ellenére is ünnepelnek.” (Masih Alinejad , The Free Press)
| Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad |
Az Izrael által most likvidált parancsnokok a többség számára ismeretlen nevek. Számomra és az iráni nép számára azonban ők azok a szörnyetegek, akik terrorizálták családjainkat.
Életem elmúlt négy évét úgy töltöttem, hogy az iráni Forradalmi Gárda vadászott rám. Ügynököket küldtek, hogy elraboljanak New York-i otthonomból. Bérgyilkosokat fizettek, hogy amerikai földön végezzenek velem. Még Davosba, Svájcba is követtek, ahol helikopterrel menekítettek ki előlük a szállodámból. (Ford. megj: honfitársának, Jamshid Sharmahdnak nem volt ekkora szerencséje. A szintén Egyesült Államokban élő német-iráni informatikust 2020-ban rabolták el az IRGC emberei, halálra kínozták, és megcsonkított holttestét csak 2024-ben adták ki Németországnak.)
Az FBI védelme – és a több mint 21 biztonságos ház nélkül, amelyek között az elmúlt években ingáztam – talán nem is lennék életben, hogy ezeket a sorokat írjam.
Tehát igen, ez személyes pillanat. Ugyanakkor nálam sokkal többről van szó.
Az Iráni Iszlám Köztársaság már több mint négy évtizede exportálja a terrort, tiporja el az ellenzéket, és sodorja a háború szélére Közel-Keletet, miközben saját népét megfosztja méltóságától, lehetőségeitől és békéjétől. Most a rezsim a legmagasabb szinten érezheti ennek következményeit.
Az izraeli légitámadások állítólag végeztek az Iszlám Köztársaság néhány legmagasabb rangú katonai vezetőjével, Hossein Salamival, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnokával, Amir Ali Hajizadeh-vel, a rezsim ballisztikus rakétaprogramjának kidolgozójával, és Mohammad Bagherivel, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével.
A nagyvilágban, az emberek többsége számára ezek csupán ismeretlen nevek. Számomra és az iráni nép számára azonban ők azok a szörnyetegek, akik nyomorba taszították és gyötörték családjainkat.
Ők azok, akik több millió ember életét tették pokollá, nemcsak Iránban, hanem az egész Közel-Keleten.
Miközben a szankciók fojtogatták a gazdaságot és a kórházakban hiány volt az alapvető gyógyszerekből, az IRGC parancsnokai luxusban éltek. Ma a perzsa közösségi médiában terjedő képeken mutogatják tetőtéri medencéiket, luxuslakosztályaikat és VIP-lifteiket, amelyek közül sokat megsemmisítettek a legutóbbi támadások.
E parancsnokok nem Iránért harcoltak, hanem a rezsimet védték a saját népétől. A szegények, a nők, akik meg merték mutatni hajukat, és az utcán lelőtt diákok voltak az egyetlenek, akik feláldozták életüket az országért
Több ezer olyan üzenetet kaptam Iránból, amelyekben fiatal nők táncolnak az utcákon, vagy családok ünnepelnek a konyhában. Ők úgy emlékeznek ezekre a parancsnokokra, mint akik arra utasították a katonákat, hogy lőjék szemen a tüntetőket , börtönözzék be a tizenéves lányokat, és hazudjanak a világnak, miközben titokban bombákat gyártanak.
Ezért nem gyászol ma sok iráni. A nagyon bizonytalan jövő ellenére is ünnepelnek.
Egy teheráni anya, akit 2019-ben azért börtönöztek be, mert tiltakozott gyermeke meggyilkolása ellen, az alábbiakat írta nekem: „Amikor reggel felébredtem és értesültem Salami haláláról, örömömben felkiáltottam, hogy végre igazságot szolgáltattak.” Azt mondta, „hamarosan visszatérsz Iránba, és együtt fogunk táncolni ezeknek a gyilkosoknak a sírján”.
Egy másik nő, akinek édesanyját 2022-ben azért lőtte agyon az IRGC, mert tiltakozott a 22 éves Mahsza Amini rendőrségi őrizetben bekövetkezett brutális halála ellen, így írt: „Mindannyian örülünk, hogy meghaltak szeretteink gyilkosai. A háborúnak ára van. Ártatlan emberek halhatnak meg. De mi tudjuk, kit kell felelőssé tenni: az Iszlám Köztársaságot.” Ez a nő anyja sírja felett borotválta le a fejét –a kép hamarosan az iráni ellenállás szimbólumává vált.
Milliók vonultak fel, táncoltak, énekeltek és ontották vérüket egy jobb jövőért. 2022-ben, Amini halálát követően, a világ tanúja lehetett hogyan szálltak szembe fegyveres katonákkal ezek a bátor fiatal nők, akiknek hajukon és reményeiken kívül nem volt semmijük. A mozgalom nem tört meg. Csendesen és bátran parázslik tovább az iráni otthonokban, iskolákban és börtönökben. Ma erre emlékeztetnek bennünket. Ezeknek az irániaknak a bátorsága akár az Iszlám Köztársaság végét is jelentheti.
A világ most döntés előtt áll. Koncentrálhat kizárólag a rakétákra és a térképekre, egy újabb geopolitikai sakklépésként kezelve a helyzetet. Vagy felismerheti a felszín alatt kibontakozó emberi drámát, egy nemzet történetét, amely kilép a fogvatartói árnyékából. Egy feltámadó oroszlán történetét.
Izrael támadása kiiktathatta ugyan a hadsereg vezérkarát, de az igazi győzelem még előttünk áll. Az a nap, amikor az Iszlám Köztársaság összeomlik saját bűneinek súlya és azoknak az embereknek az ereje alatt, akiket oly keményen próbált eltiporni és elhallgattatni.
Az Iszlám Köztársaság vérrel építette fel zsarnoksága birodalmát: tüntetők, ellenzékiek, nők és gyermekek vérével. Ez a birodalom most repedezik. Irán népe figyel, hogy mi következik, és reméli, hogy a világ is figyel.
Az eredeti cikk: My Terrorists Face Judgment Day (Masih Alinejad, The Free Press, 2025 június 13)
ford: KK
A szerzőről
Masih Alinejad (Masoumeh Alinejad-Ghomikolayi), 1971 szeptember 11, 1976, Ghomi Kola, Babol, Irán, iráni származású amerikai újságíró, nőjogi aktivista.
Alinejad a Voice of America Persian News Network műsorvezetője/producerke a Radio Farda tudósítója, a Manoto televízió rendszeres munkatársa és az IranWire szerkesztője dolgozik.[7] Alinejad elsősorban az emberi jogok Iráni helyzetére fókuszál, különös tekintettel a nők jogaira.[8] A Time magazin 2023-as Év Nőinek díjazottjai között szerepel.[9]
Alinejad száműzetésben él New Yorkban; több díjat nyert, többek között a 2015-ös Genfi Emberi Jogok és Demokrácia Csúcstalálkozó női jogi díját, a Mehdi Semsar Alapítvány Omid Újságírói Díját és az AIB Media Excellence Award „Kiemelt elismerés” díját. AIB Media Excellence Award díjat.[10] 2018-ban megjelent memoárja The Wind in My Hair (A hajamat borzoló szél) címmel, amelyben iráni gyerekkoráról ír, ahol a lányokat „arra nevelik, hogy tartsák lehajtva a fejüket, a lehető legkevesebb feltűnést keltsék és engedelmeskedjenek”.[11][12] Az amerikai ügyészek szerint az iráni kormány többször is megpróbálta elrabolni és meggyilkolni. 2019-ben Alinejad az amerikai szövetségi bíróságon beperelte az iráni kormányt, az ellene és a családja ellen irányuló zaklatások miatt.[13]
Kapcsolódó
Kizsigerelve és megcsonkítva adta ki Irán a halálra ítélt szoftvermérnök holttestét Németországnak
Iráni nők fejkendő nélkül – Masih Alinejad iráni újságíró (Antoni Rita)
The Iranian Regime’s Most Wanted Woman (Bari Weiss interjúja Masih Alinejaddal a Freepressen)
Why the Murder of Mahsa Amini Could Lead to Revolution (Masih Alinejad, Free Press)
A Felkelő Oroszlán hadművelet: 2025 június 13
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!