Nemcsak a Bak Plútóról….
Nagyon ritkán fordul elő velem, hogy egy olyan könyvet, amelyet első olvasásra kidobott pénznek érzek, másodszori nekifutásra kimondottan hasznosnak találok, amikor pedig harmadszorra olvasom el, már tudom, hogy fontos szakkönyvvel gyarapodtam. Aztán pedig negyedszerre is átböngészem egyes részeit, jegyzeteket készítek, és biztos vagyok benne, hogy időnként, akkor is, ha már látszólag „aktualitását vesztette”, újra meg újra belenézek majd. J.Lee Lehman The Astrology of Sustainability (A fenntarthatóság asztrológiája) című munkájával pontosan ez a helyzet. A tradicionális és a modern irányzatokban egyaránt jártas amerikai szerző 2010-ben, a Plútó Bakba lépését követően írta, 2011-ben publikálta, bár nem csak ezt a tranzitot érintette benne. A Plútó 2024 november 19-i Vízöntőbe lépésével egy korszak lezárul és egy újabb kezdődik. A visszatekintés így nem csak a bevált előrejelzések és a tévedések szempontjából tanulságos, hanem a jövő trendjeinek meghatározását (ill. megatározhatatlanságát) illetően is.
| Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad |
Kis történeti összefoglaló
A könyv első fejezete a mundánasztrológiai módszerek rövid áttekintését tartalmazza a babilóni kőtáblák idejétől napjaink mindentudó asztrológiai szoftvereiig. Akkor is nagyon tanulságos összefoglaló, ha a témának külön szakirodalma is van. ( Pl. Nicholas Campion : A nyugati asztrológia története I–II; magyarul egyelőre csak az első kötet, de hátha jön hamarosan a második is, Nicholas Campion-Charles Harvey-Michael Baigent: Mundane Astrology, James Herschel Holden A History of Horoscopic Astrology, Benjamin N. Dykes: The Astrology of the World i, II) Asztrológiát tanulók/gyakorló asztrológusok számára ezek kötelező háziolvasmányok, bár stílusuk, megközelítésmódjuk és beszerezhetőségük eltérő. Addigis, Lehman bevezetője értékes sorvezető, amely egyszersmind rávilágít az átadási vonal töréseire -és az emiatt keletkezett módszertani hiányosságokra, valamint az asztrológusok személyes vakfoltjaira, amelyek megnehezítik a prognózisokat. Lehet, hogy ezt a fejezetet a blogra is lefordítom, vagy egy rövidített változatát teszem közzé.
(Spoiler: nem mondom, hogy minden derült égből villámcsapásként ért, amit itt olvastam, mert többé-kevésbé tisztában vagyok a törésvonalak jellegével. Viszont sok tekintetben egyelőre még magam is a hibásan rögzült szempontok mentén dolgozom, a régi -új megtanulása/ újratanulás ugyanis időigényes. Arról nem is beszélve, hogy a legtökéletesebb technikai tudás sem mindig képes megmenteni az asztrológust saját elfogultsága vagy vakfoltjai csapdáitól. A szerző tévedései, melyekből a könyvben is akad néhány, ezekre vezethetők vissza, hiába az enciklopédikus elméleti tudás.)
Néhány általános tudnivaló
Lee Lehman viszonylag gyorsan, a 80’-as évek végén kezdett elmélyülni a tradicionális irányzatokban; nagyjából akkoriban, amikor Olivia Barclay leporolta William Lilly Keresztény asztrológiáját és elkezdte feléleszteni a horarit. Azonban, más tradicionális asztrológusokkal (pl Robert Zoller, Robert Schmidt, később Benjamin N Dykes, Helena Avelar és Luis Riberio, stb) ellentétben a transz-szaturnikus bolygókat, az Uránuszt, a Neptunt és a Plútót is figyelembe veszi. (Munkássága egy szakaszában az aszteroidáknak is jelentőséget tulajdonított.)
Asztrológusi képzettsége mellett van egy evilágibb szakmája is: botanikából doktorált, és behatóan érdeklődik az ökológia iránt. Ezért a Plútó adott jegyekben való haladását is elsősorban a környezetre gyakorolt hatások (a természetes környezet átalakítása, környezetszennyezés, majd környezetvédelmi mozgalmak) kontextusában tárgyalja. Más, részben e tranzitokhoz társítható társadalmi, kulturális, politikai változások kisebb szerepet kapnak. Ez a megközelítésmód részben rezonált a 2007 – 2012-es korszellemmel, amikor divat volt a fenntarthatóságról beszélni, részben pedig szakmájába vágott. Hogy a környezetszennyezés/környezetvédelem egyébként nagyon is legitim problematikája később olyan politikai színezetet kapott, amely alkalmassá tette más, nem kevésbé súlyos társadalmi gondok szőnyeg alá söprésére, más kérdés. Az is, hogy agresszív aktivistái emiatt lejáratták magát, így pedig az ellentétes politikai vélemények képviselői a leginkább húsbavágó környezeti problémákat is elbagatellizálják.
Mint Lehman könyve legelején rámutat, felfedezését követően a Plútó jelentéstartalma egy sor változáson ment keresztül. (Ez mellesleg a klasszikus hét bolygóval is így van, Charlie Obert The Classical Seven Planets és Saturn through the Ages című munkái pontosan e változások mibenlétét taglalja. Jelen esetben mindössze annyi a különbség, hogy egy sokkal rövidebb időintervallumról van szó). Általánosságban véve a szerző úgy találja, és ezzel nincs egyedül, hogy a Plútó a szélsőségekig fokozza annak a jegynek a jelentéstartalmát, amelyben épp tartózkodik. Bár az őselv inkább a dionüszoszi, semmint az apollóni tartományba tartozik, az általa katalizált változások nem feltétlenül negatívak. Persze, ez nem jelent mentességet az adott jegy analógialáncába tartozó krízisektől.
A következő tranzit témái már az előzőnek a végén megmutatkoznak. Mint más bejegyzésekben, például a külső bolygók ciklusait -ld I. – II rész- taglalókban már szó volt róla, a ciklikusság általában is jellemző az asztrológiai jelenségekre. Egyéneknél például, az új szolár témái már az előző szolár utolsó egy-két hónapjában is előre vetülhetnek. A Plútónál, (ahogy a többi bolygónál is) hasonlót tapasztalhatunk: bekukkant a következő jegybe, megérint a változás előszele, a visszatolatások egy átmeneti időszaknak felelnek meg; a tartós jegyváltásnak az első szakasza pedig a régi maradványainak eltakarításával telik. ( A könyv írásakor, 2010-ben még friss volt a sokk, hiszen a pazarló Nyilas Plútó időszakot a 2008-as gazdasági válság követte, amellyel a Plútó beköszönt a Bakba.) A jegyváltásokat időnként kollektív traumák kísérik, pl az I. világháború a Plútó Rákba, a II. pedig az Oroszlánba lépésével. Máskor azonban “csak” emblematikus események, pl a Szputnyik a Szűzbe érkezésekor, az AIDS világjárvánnyá válása a Skorpióban való haladtával, a vallási szélsőségek felerősödése a Nyilasban. ( 1995 március 20-án például, egy hónappal a jegybe lépését követően egy japán világvége-váró szekta, az Aum Sinrikjó hívei szarin gázas terrortámadást hajtottak végre a tokiói metrón; a 2001 szeptember 11-i terrorakció a Nyilas Plútó későbbi hozadéka) .
A Neptun és a Plútó tánca
Természetesen Lehman is tisztában van vele, hogy egyetlen bolygót, így a Plútót sem lehet az asztrológiai környezetből kiragadni, és elszigetelten értelmezni. Befolyása ugyanis szorosan kapcsolódik a többi kozmikus ciklushoz, különös tekintettel azokéra a bolygókéra, amelyeknek uralma alatt áll.
A Plútó kapcsán azt is fontos figyelembe venni, hogy a Neptun éppen melyik jegyben tranzitál, hiszen a két bolygó mozgása között sajátos összefüggés van. Pályáik között majdnem tökéletes, 3:2 az arány. A harmadik, a Neptun és a Plútó tánca című fejezet nagyon részletesen foglalkozik ezzel a témával; talán azt is le kellene fordítanom, vagy kivonatolt formában közzé tennem. Matematikai vonatkozásokkal most sem az olvasókat se magamat nem akarom zsibbasztani, de amit érdemes megjegyezni:
„Ebből láthatjuk, hogy a Neptunusz és a Plútó nem különálló fogalmak, hanem egy fúgát, egy akkordot, egy kapcsolatot alkotnak. Variációk egy témára, mert a Plútó pályája sokkal excentrikusabb és ferdébb, mint a Neptunuszé, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eltérés van abban az időben, amit a Plútó az egyes jegyekben tölt. (…)
Ha csak egy Neptun-Plútó-tranzitot megyünk vissza, nem vesszük észre a szimmetriát, amely akkor válik nyilvánvalóvá, ha két passzust lépünk vissza. Ekkor megerősítést nyer, hogy minden második passzusban valóban ugyanazokról a jegypárokról van szó.” 68-69 oldal
Ha például azt akarjuk megtudni, mire számíthatunk a Plútó előttünk álló Vízöntő tranzitja során, nem elég 1777/1778 – 1797/1798-ig visszamenni (mint pl Jessica Davidson tette a témával foglalkozó történelmi visszatekintésében), hiszen akkoriban a Neptun a Szűzben, a Mérlegben végül a Skorpióban haladt. Mint egy régebbi posztomban felhívtam rá a figyelmet 1532 – 1552/1553 közé kell visszautazni időben, hiszen a Neptun 1532-ben még a Halakban, 1533-34-ben a Kosban, 1535-1546 között kizárólag a Kosban, 1547-ben már valamelyest a Bikában tartózkodott, 1553-1560 között ebből a jegyből kísérte az ímmár Halakban evező Plútót. 2023 -2024 folyamán a Plútó a Bakban és a Vízöntőben volt, 2024 november 19-én végleg átlép a Vízöntőbe. A Neptun 2025-ben lép először a Kosba, 2026-ban pedig tartósan jegyet vált és 2038-ban kukkant be a Bikába, 2029-ben aztán hosszabb távon is berendezkedik. A Plútó 2043-ig marad a Vízöntőben, utána a Halakban lesz, a Neptun 2051/52-es jegyváltása is ott éri.
Mint Polkorrekt asztrológusok történelmi amnéziája című bejegyzésemben szó volt róla, a legutóbbi Vízöntő-Plútó – Kos Neptun időszak meglehetősen vérgőzös volt Közép-Kelet Európában. Nem tudtam eldönteni, hogy a mellesleg PhD-vel rendelkező Lehman annyira nem ismeri az óvilág történelmét, hogy fogalma sincs a török hódoltság időszakáról, vagy pedig azért feledkezett meg róla a Vízöntő Plútó tranzitról tartott 2022-es előadásában, mert politikailag nem tartotta szalonképesnek szóba hozni.
„A Neptunusz és a Plútó kapcsolatát a külső bolygók egyfajta szinódikus ciklusaként kezelték– folytatja Lehman, majd Campion, Baigent, Harvey: Mundane Astrology című munkájából idéz . „Charles Harvey így fogalmazott: ’ Úgy véljük, hogy bizonyos értelemben [a Neptunusz és a Plútó] a kor magasabb eszméivel és ideáljaival, valamint a nagyobb spirituális, kozmikus és emberi célokkal áll kapcsolatban, amelyek most manifesztálódnak. Mint említettük, ez a ciklus adja meg a kor mögöttes és kényszerítő törekvéseinek alaphangját’.
Persze, a gyakorlatban fennkölt eszmék helyett többször van szó valós problémákról és krízishelyzetekről: „ A Neptun jelenléte egy jegyben pár évtizeddel a Plútó odaérkezése előtt korai figyelmeztető rendszerként működik; a gondok körvonalazódnak, és aztán, ha nem foglalkoznak velük érdemben, a Plútó még nyilvánvalóbbá teszi a problémát” – 255 old. A polkorrekt túlzások például először a Neptun Vízöntőbe lépése környékén, a kilencvenes évek végén kezdtek megjelenni. Akkoriban nem sokan vették komolyan őket, a Plútó első Vízöntőbe lépésének idejére azonban már teljes erővel tombolt a woke téboly.
Példahoroszkópok sokasága
Hagyományos szempontok szerint egy-egy időszak trendjeinek belövéséhez Lehman kvartálképleteket ( a Nap kardinális jegyekbe váltásait), újholdakat/teliholdakat és eklipszeket használ. A perzsa és arab asztrológusok által bevezetett, a középkori asztrológiában pedig szintén megkülönböztetett figyelemmel kezelt Jupiter-Szaturnusz konjunkciók adják a tágabb keretet. (Ezeken belül pedig a rövidebb Mars-Szaturnusz, Mars-Jupiter együttállásokkal kezdődő ciklusok, különös tekintettel a Mars-Jupiter – Szaturnusz hármas találkozóira.) Ezekhez hozzáveszi a modern asztrológiának azt az ésszerű újítását is, amely a Szaturnuszon túli bolygókat is e ciklusok részének tekinti. Ezzel a témával részletesen foglalkozik a Külső bolygók történelemformáló ciklusai c. bejegyzés első és második része, így nincs értelme külön kitérnem rá.
Miközben azt taglalja, hogyan nyilvánult meg a Plútó földes, levegős, vizes és tüzes jegyekben az elmúlt kb 500 év során, Lehman számos kvartál, újhold-és eklipszképletet, eseményhoroszkópot is bemutat, mondanivalóját alátámasztandó. A tranzitált jegyekkel összhangban levő környezeti katasztrófákkal, környezetvédelmi, vagy éppen környezetet károsító rendelkezésekkel kapcsolatos képletek a könyv legértékesebb, egyszersmind legmunkaigényesebb részei. Egyenként áttanulmányozva (adott esetben külön kirajzolva) ugyanis rengeteget lehet tanulni az ilyen horoszkópok értelmezéséről. A nagyobb horderejű folyamatokat ugyanis nem a havi horoszkópok mutatják ( a holdhónap újholddal, nem a naptári 1-ével kezdődik bytheway, az asztrológia-oldalakon, többek között az enyémen is fellelhető havi előrejelzéseket a megszokás, olvasóközönség elvárásai, nem pedig a tényleges ritmus diktálja 🙂 ) A kvartálképletekből (tehát tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári-téli napforduló) már könnyebben olvashatók ki a hosszabb távú trendek, de annak megítéléséhez, hogy mely időszakok lesznek a legjelentősebbek, több év kvartálképleteinek tanulmányozása szükséges. E téren nálam még bőven van fejlődnivaló, így biztos visszalapozok még jópárszor.
(Itt jegyzem meg, hogy a Jupiter-Szaturnusz konjunkciókra, ahogy a transz-szaturnikus bolygók együttállásaira sem állít fel külön horoszkópot a szerző, hiszen ezek olyan lassan mozognak, hogy még a legpontosabb programokkal sem lehet minden kétséget kizáróan meghatározni időpontjukat. Akkor sem, ha a középkor óta volt már jónéhány technikai fejlesztés. Ehelyett a konjunkciók évének a tavaszi napéjegyenlőség-képleteit, illetve az őket megelőző újholdképleteket használja. Közben felhívja a figyelmet, milyen hibák adódtak abból, hogy pl az 1901, 1921-es Jupiter-Szaturnusz konjunkciók szükségszerűen pontatlan képletét még ráadásul primer és szekunder direkcióval irányították is, így sikertelenül lőve be a következő évek trendjeit.)
A világvége Lehman szerint is elmaradt
2010-11-ben, a könyv írásakor és megjelenésekor az asztrológiai közösségek tele voltak világvége – jóslatokkal. Ezek egy része, az állítólag a 2012-es évre utaló maja prófécián alapulók teljes őrültségek voltak, amelyeket senki nem vett komolyan, akik alaposabban foglalkozott asztrológiával. Magától értetődő, hogy Lehman sem:
„2010-2012-őt illetően hajlamosak vagyunk a külső bolygók összes nehéz aspektusába belegabalyodni, anélkül, hogy maradéktalanul tudomásul vennénk, hogy a viszonylag gyakori Jupiter-Plútó együttállásokon [ Nyilván figyelmetlenség, nem tárgyi tudás hiánya. Jupiter-Plútó együttállás 2007 december 11-én, még a Nyilasban jött létre; 2010-2011-ben Jupiter-Uránusz konjunkció volt, először a Halakban, majd a Kosban – ford megj.] kívül nincsenek konjunkciók. Ez nem az az időszak, amikor az emberek igazán kitörhetnek a skatulyából: még mindig a már megtörténtekre reagálnak, ahelyett, hogy új irányokba lendülnének. Várják a normalitást, amelyről a Bakba lépő Plútónak azt kellene mondania, hogy nem térhet vissza. Ez 2020-ig fog tartani, amikor is az új konjunkciósorozat lehetővé teszi számukra, hogy végre felfogják, új korszak kezdődött.
Ez azonban korántsem jelent egyetemes és folyamatos, 2020-ig tartó nyomorúságot. De azt jelenti, hogy semmi sincs alapvetően helyrehozva – és nem lehet úgy tenni, mintha a dolgok visszatérnének a régi kerékvágásba.
Figyeljétek meg a politikai retorikát. Amikor az emberek a múlt valamilyen misztikus időszakához való visszatérésről beszélnek, amikor a dolgok jobbak voltak, akkor lehet, hogy válsághelyzetben vannak, de nem egy konjunkció előtt állnak. Az erőpróbáló aspektusok tudatosíthatják, hogy valami nem működik, de vajon az emberek tényleg hajlandóak elengedni azt, amijük van, hogy megragadjanak valami újat? A probléma az, hogy az emberek többnyire meg akarják tartani azt, amijük van, és még többet akarnak szerezni.”
Bár a 2012-es világvége -pánik total bullshit volt, a 2009 – 2021 közötti időszak hatásai egész más lapra tartoztak. Ezek az olyan, asztrológiával legkevésbé sem foglalkozó szerzők, mint Melanie Phillips brit publicista szerint is a feje tetejére állították a világot. Blogbejegyzéseim is részletesen tárgyalták őket. Nevezetesen : 2009 Szaturnusz-Uránusz szembenállás, Szaturnusz -Plútó kvadrát, a 2011 – 2017 között folyamatosan ható, és hétszer (!) bepontosult Uránusz-Plútó kvadrát, a 2015 – 2016-os Szaturnusz -Neptun kvadrát, a 2020-as Szaturnusz-Plútó együttállás majd a Jupiter-Szaturnusz Nagy Konjunkció, végül pedig 2021-22 Szaturnusz-Uránusz kvadrátja.
Ezekre az évekre Lehman, az 1960-as évek Uránusz-Plútó együttállásából / Szaturnusz oppozíciójából kiindulva, meglehetősen felületesen az alábbiakat jósolta:
- népszerűtlen háborúk nehezen kezelhető helyszíneken (Afganisztán? Vietnam?)
- polgárjogok
- polgári engedetlenség
- technológiai fejlődés
- környezetvédelmi aggályok
Nem állítom, hogy nem volt igaza, de az előrejelzések túlságosan általánosak és szűkszavúak. Én 2022-ben vettem meg a könyvet, amikor már a Bak Plútó tranzit végén tartottunk, így több lehetőségem volt összevetni a már megtörtént eseményeket a prognózisokkal. A nyugati világban nem voltak ugyan lényeges strukturális változások, de a Jupiter/Uránusz konjunkció – Szaturnusz szembenállás, Plútó kvadrát által fémjelzett Arab Tavasz lángra lobbantotta a Közel-Keletet. Alapjaiban ingatta meg a térség viszonylagos stabilitását; az Iszlám Állam rémuralmáról már nem is beszélve. Afganisztánban csak a legvégén, 2021-ben vált kritikussá a helyzet, de a Koshoz sorolt Szíria is kívül esett a szerző radarján, pedig ott viszonylag hamar, már 2011-2013 között elszabadult a pokol.
Igaz, hogy 2012 -es Washingtonra felállított tavaszi napéjegyenlőség-képlet alapján Lehman előrejelzett egy súlyos, nagyköveteket, nagykövetséget érintő incidenst. És valóban, 2012 szeptember 11-én szervezett iszlamista terrortámadás érte a kelet-líbiai Bengáziban levő amerikai konzulátust. Az amerikai nagykövet, és a konzulátus három másik munkatársa életét vesztette. (A könyvből nem derül ki a támadás helyszíne: a pontosan hol és mikor köztudottan nehéz kérdése a mundán asztrológiának).
A polgárjogi témák, polgári engedetlenségi mozgalmak szintén vastagon terítéken voltak, a szélsőséges formákat is beleértve. Az ún konzervatív és progresszív oldalak a Szaturnusz-Uránusz szembenállás, Uránusz-Plútó kvadrát idején kezdtek annyira polarizálódni, hogy középutasok számára egyaránt taszító végletekké váltak.
A technológiai fejlődés csakugyan lenyűgöző volt ebben az időszakban, környezeti katasztrófából pedig bőven kijutott.
Szaturnusz-Plútó együttállás – Jupiter-Szaturnusz Nagy Konjunkció
Lehman a Plútó Bakban való tranzitjának utolsó szakaszára, illetve a Szaturnusz-Plútó együttállás környékére erőteljes radikalizálódási folyamatokat jelzett. (Vallásháborúk a korábbi konjunkciókhoz is társultak; könyvében részletesen foglalkozik Luther 1518 október 31-én indult reformáció mozgalmával; a 1284 december 19-es együttállással , amikor a keresztes lovagok visszahódították Spanyolországot a móroktól, már nem, ugyanis csak az 1500-as évekig tanulmányozza az eseményeket.) Baloldali irányultságúként azonban kizárólag a konzervatív oldal radikalizálódásában gondolkozik; az, hogy kétoldalú, egymást felerősítő szélsőségekről is szó lehet, fel sem merül benne.
Prognózisa szerint a politikában, hitéletben, gazdaságban, környezetvédelmi témákban egyaránt nagyfokú instabilitás uralkodik ez idő tájt. A nehéz Szaturnusz-Plútó aspektusokhoz, mint blogomon is többször felhívtam a figyelmet, alapból társulnak a gazdasági problémák. Persze ezeknek nem kizárólagos szignifikátoruk. Az ominózus konjunkció azonban a Bak 21°-án jött létre, mely fokról, mintegy mellékesen megemlítve, az alábbi bekezdést találtam a könyvben:
„Körülbelül tíz évvel ezelőtt (tehát 2000-2001 körül –ford megj) tartottam egy mesterkurzust néhány magántanítványomnak Atlantában, akiket a pénzügyi kérdések érdekeltek: Penny Sheltonnek, Fran Rackownek, Ralph Canizzaronak és Agnes Moscripnek. Behatóan tanulmányozták a pénzügyi ciklusokat, és ebből többek között az derült ki, hogy a külső bolygók jegyeken való tranzitja nem igazán hasznos indikátora a sikernek vagy a kudarcnak. Más szóval, a 2008-as pénzügyi összeomlás nem tulajdonítható kizárólag vagy elsősorban a Plútó Bakba való belépésének. Más tényezőket is figyelembe kell venni. Penny talált némi összefüggést a piaci mélypontok és a kardinális jegyek 21. foka között – ami, bár még nem tartunk itt, lehangoló elképzelés lehet.”
Arra azonban, hogy egy világjárvány lehet az összeomlás előidézője, csak olyan közvetlen utalásokat találtam A fenntarthatóság asztrológiájában, amelyek nem nevezhetők igazán jóslatoknak. Az 1516-ban kezdődött Bak Plútó tranzit kapcsán pl a szerző megemlíti, hogy abban az évben kezdett el terjedni a feketehimlő Kubában, és a tranzit folyamán (amelynek egy Szaturnusz -Plútó konjunkció is része volt), több ilyen járványhullámra is sor került a szigetországban. Nyilván, ebben az esetben ő maga is beleesik abba a csapdába, amelyre felhívja könyvében a figyelmet: az asztrológus csak olyasmit tud megjósolni, amit maga is elképzelhetőnek tart. Lehman jó asztrológus, egyaránt otthonosan mozog a tradicionális és a modern technikákban, de egy jóléti társadalom szülötteként, a legtöbb kollégájához hasonlóan fel sem merült benne ilyen forgatókönyv. (Eddigi ismereteim szerint csak a viszonylag modern eljárásokkal – pl a transz-szaturnikus bolygóciklusokkal dolgozó André Barbault tett egyértelmű utalást egy, a 2020-as Szaturnusz-Plútó együttálláshoz köthető pándémiára).
A 2021-2022-es Szaturnusz Uránusz kvadrátot azonban Lehman is erőteljes destabilizáló tényezőként azonosította, gazdasági szempontból is.
Összességében nézve, a Plútó urának, a Szaturnusznak a helyzetét alapvetően kedvezőnek ítélte a Bak tranzit idején. A jegyváltáskor a Szaturnusz a Szűzben tartózkodott, amelyben ugyan peregrin, de szintén földjegy, folytatódott a Mérlegben, ahol egzaltációban, a Skorpióban peregrin volt, egyes régi besorolások szerint a Nyilasban ismét a saját triplicitásában (mások szerint peregrin), a Bakban és a Vízöntőben uralmi helyzetben , a Halakban megint csak peregrin. 2008-2024 között a Szaturnusz nem került se fallba se száműzetésbe, ezért Lehman, más asztrológusokkal ellentétben nem találta annyira vészterhesnek a Plútó Bakban való vendégeskedését. Magam is osztozom abbeli véleményében, hogy az “Alvilág Urára“ vetített baljós tartalmak túlzottak voltak, illetve, hogy komplex folyamatok nem vezethetők vissza egyetlen tranzitra. Se a Plútóéra, se másikra.
Mi következik ezután?
A Vízöntőben a Plútó tradicionális ura szintén a Szaturnusz. Amely nem lesz valami kedvező kozmikus helyzetben a következő 19-20 év folyamán: a Halakban peregrin, a Kosban 2025 május 25-szeptember 1, aztán 2026 február 15 – 2028 április 13 fallban van, ami meglehetősen problémás pozíció, 2028 április 13 – 2030 június 1 között a Bikában, ahol peregrin, 2032 július 15-ig az Ikrekben, ahol, hagyományos szemlélet szerint a saját triplicitásában van, aztán 2032 július 15 – 2034 augusztus 27 között a Rákban, ahol száműzetésben, vagyis rossz kozmikus helyzetben van, aztán 2035 február 15 ig az Oroszlánban, száműzetése másik jegyében folytatódik a lejtmenet, ez után, 2035 május 12-ig újra a Rákban lesz, majd elkezdi 2036 október 16-ig tartó utazását az Oroszlánban. A Szűzben, ahol peregrin, de legalább szintén föld elem, 2037 október 11-ig vendégeskedik, majd tesz egy 2037 július 8-ig tartó búcsúlátogatást az Oroszlánban, aztán 2039 szeptember 7-ig a Szűzben marad. A Mérlegben, ahol végre erőben van, csak a Vízöntő Plútó tranzit vége felé, 2039 szeptember 7 – 2041 november 12 között tartózkodik; 2042 június 22- július 14 között még visszatér; a Plútó jegyváltása azonban már a Skorpióban találja, ahol szintén peregrin.
Ez, mint a Vízöntő Plútónak szentelt rövid előadásában Lehman kifejti, önmagában is problémássá teheti az időszakot. A legelején, 2026-ban ráadásul létrejön egy Szaturnusz-Neptun konjunkció is, egy új Szaturnusz-Neptun ciklus kezdetét jelezve. Ezek az együttállások szintén kapcsolatban lehetnek gazdasági mélyrepüléssel, az esésben levő Szaturnusz még többet ront a forgatókönyveken. A baloldali, szocialista, kommunista térnyerés Barbault és Lehman szerint is az analógialánc része lehet, de ezt mindkét szerző pozitív fejleménynek tartja. Kár, hogy a történelem nem igazolja maradéktalanul álláspontjukat. Rádásul a Neptun a Kosban vérgőzös utópiákat táplál, a Plútó pedig a Vízöntőben még szélsőségesebbé teszi a világmegváltó eszméket. Jöjjenek akár bal, akár jobb oldalról, könnyen meglehet tehát, hogy olyan időszak köszönt ránk, amelyben visszasírjuk majd a „nyugis” Bak – Plútó éveket.
Forr: J.Lee Lehman: Astrology of Sustainability, 2011 (Libristo )
Kapcsolódó
Miért lett ilyen a világ ? (Mundánasztrológiai tematikus oldal)
Plútó a Vízöntőben- Neptun a Kosban: Polkorrekt asztrológusok történelmi amnéziája
Külső bolygók történelemformáló ciklusai: első rész , második rész
Bolygómítoszok: a Plútó háttértörténete (Jessica Davidson)
Az új korszakok ciklikussága (J.Lee Lehman)
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!
