Vicces kedvében volt szombaton (2024 október 12) a merkúri kópé; furcsa szinkronicitásokat tapasztaltam. Kollektív szinten persze a Tsuchinshan-ATLAS üstökös látogatása, meg a legújabb sarki fény -kavalkád az októberi szenzáció, de egyének is tapasztalhatnak érdekes egybeeséseket.
Koradélelőtt vásárolni mentem és egy „fehér” feketerigót láttam egy fán. Vagyis albinót, csak a szárnyán meg a faroktollában volt egy -két fekete toll. Róla sajnos nem készült fotó. Aztán még különösebb dolgok következtek.
Újabb költözés előkészületei, eladják az ingatlant, zajlik a pakolás, rámolás. Én is selejtezek, szortírozok a szobámban, tulajék szülei után maradt régi újságokat, jegyzeteket hordok a konyhába. Egyszer csak egy rozoga kis kosárban egy régi Bibliát találok. Ennek még önmagában nem lenne hír-értéke, főbérlőék szülei vallásosak voltak, őszintén, mélyen hittek; felekezettől függetlenül tisztelem ezt a típust. Gyorsan letörlöm róla a port, felteszem a könyvespolcra; eszmerendszere ugyan meglehetősen távol áll tőlem, de akkor sem szeretem, ha egy sokak számára szent könyv kallódik. Jelenlegi ráadásul olyan példány, amelyet egykor rengeteget és szeretettel forgattak, erőt merítettek belőle.
Pakolok tovább a kosárkában, egyszer csak ismerős kártyalapok kerülnek a kezembe. Nem hiszek a szememnek: CROWLEY TAROT ! És éppen egy Biblia mellett! (A vén flúgos Aleister ugyanis sok mindennek volt nevezhető, csak mintakereszténynek nem. Fanatikusan vallásos szülei viszont kulcsszerepet játszottak abban, hogy ő egész más útra lépett.) Nézem, az összes lap megvan és a könyvecske is hozzá, csak a doboza hiányzik.
Kérdezem, hogy került oda. A szülőktől egész biztos nem, mert a Tarot legalább annyira távol állt tőlük, mint tőlem a Biblia. Tulajéktól sem, akik jó fejek, de teljesen ebben a világban élnek, a Crowley Tarot is vihetem, ha jólesik, ők pont a hátuk közepére kívánják. Tőlem sem, mert van ugyan egy szerény Tarot-gyűjteményem, Crowley kártyám soha nem volt, és nem is terveztem beszerezni. Éspedig azért nem, mert hőzöngő figurának tartom Aleister Crowleyt, akiben több volt a póz, extravagancia, mint a tárgyi tudás. Asztrológiai ismeretei is sok kívánnivalót hagytak maguk után, a kártyalapokon feltüntetett asztrológiai analógiák pontatlanok. (Ld. az olyan szarvashibákat, mint a Botok 8 – “Gyorsaság” kártya, ahol a Merkúrt a Nyilashoz rendeli, ahol a hagyományok szerint száműzetésben van. )
Ettől függetlenül fontos szereplője a XIX-XX századi okkult áramlatoknak, szóval miért ne lehetne Crowley -kártyám, főleg ha már így az ölembe pottyant. Kerestem neki egy tatyót, fekete jobb lett volna, de a meglévő, „lakatlan” darabokon még alakítani kell, amire most nincs időm. Így maradt a piros. Hajdanán ballagási tarisznya, abból a készletből, amellyel azért ajándékoztak meg, hogy kártya-kuckókká alakítsam őket. Épp jó rá. Aztán beteszem a kártyás ládikómba.
Imponáló lenne arra gondolni, hogy a Tsuchinshan-Atlas üstökös kimondottan személyemre szabott szinkronicitásaként materializálódott. Sőt, maga az égi vándor dobta be péntek este, amikor elsuhant. Mondjuk attól a koncepciótól vezérelve, hogy legyen min agyaljak a következő látogatásáig, ami kb 80.000 év múlva esedékes. Vagy egyszerúen megsajnált, amiért a tizenetedik hazai sarki fényről is lemaradtam, és jó eséllyel vele sem fogok találkozni, ezért gondoskodott valami személyemre szabott meglepetésről. A kártya szellemi atyjának karaktere rezonálna ugyan a Tsuchinshan természetével, de nem hinném, hogy az üstökösöket érdeklik az asztrológusok. Így ez az opció kizárva.
Van persze racionális magyarázat is: kiterjedt baráti kör, sokféle érdeklődésű ember fordult meg a házukban az elmúlt évek folyamán, köztük hozzám hasonló, elvarázsolt figurák is. Valamelyiküknek lehetett egy ilyen Tarot paklija. Valamelyik bulin előkerülhetett, aztán el is felejtődött, ide-oda kallódott, míg ki nem kötött a viharvert kosárkában. ( Ha előkerül az eredeti tulajdonosa, visszaadom – de most már inkább ne jelentkezzen ! 😊 )
És az igazi libabőr: amikor a Wikipédián rákerestem Aleister Crowleyre, hogy a posztba linkeljem, derült ki, hogy éppen ma 149 éve született ! Tudtam, hogy Mérleg Napja van, de fentebbi okokból annyira kívül esett az érdeklődési körömön, hogy nem jegyeztem meg a születési adatait. Most sem került közelebb hozzám.
Éppen ezért érdekes a felbukkanása.
Pillanatra felmerült, hogy ebben a formában bökdös a sors, olvassam el újra Liz Greene Magi and Magiddim című, az 1860-1940 közötti brit okkultizmusról írt tanulmányát, doktori disszertációjának könyv-változatát, amelyben Crowleynek is kiterjedt fejezetet szentel. Pár napja az ágyam mellé készítettem, de estére már olyan fáradt vagyok, hogy szinte azonnal elalszom.
Persze, lehet, hogy ez csak afféle racionális belemagyarázás. Kiindulópontnak talán mégis jó lehet. Ahogy az is, hogy megfigyelem, miként kommentálják az álmok. Talán a lapok szimbólumvilágában is elmélyedhetek. Eddig nem fogtak meg ezek a képek, és most sem vonzanak. De az intuitív benyomásnál talán pontosabban megfogalmazhatom, miért nem. (Mindazon kívül, amit eleve tudok a szerzőről.)
És az is lehet, hogy csak egyike azoknak bizarr szinkronicitásoknak, amelyek csak vannak, de nem kell őket túlgondolni.
Kapcsolódó
Tizenkét tipp a Tarot értelmezéséhez
Akik újra meg újra ugyanazt a kérdést teszik fel a kártyának…
Egész éjjel táncolt a sarki fény (Időkép, 2024 október 10)
Így ragyogott a sarki fény Magyarországon (24.hu, október 11)
A szombati fotókon már kezd alakot ölteni az üstökös csóvája (Időkép, 2024 október 12)
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!