„Az elmúlt évtized tanulsága egyértelmű: ha a bevándorláspárti progresszívek nem hallgatják meg a polgárok aggodalmait, vagy rasszizmusnak tekintik és elutasítják őket, a jobboldali populisták meg fogják találni a maguk közönségét”. Nem én mondtam, hanem a blogomon többször is idézett közíró, Ayaan Hirsi Ali. És ő sem most, hanem 2021-ben megjelent, Préda című, magyarul is elérhető könyvében. Szemernyi asztrológia sincs benne, de a 2024 június 9-i EP -választási eredmények apropójából kigyűjtöttem egy csokor megszívlelendő idézetet. A könyv beszerzését is nagyon ajánlom, angolosoknak pedig a szerző Restoration című oldalát. A szerző rövid bemutatása a lábjegyzetben.
| Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad. |
Mit akarnak a populisták ?
Az elmúlt évtized tanulsága egyértelmű: ha a bevándorláspárti progresszívek nem hallgatják meg a polgárok aggodalmait, vagy rasszizmusnak tekintik és elutasítják őket, a jobboldali populisták meg fogják találni a maguk közönségét. Ahogy Daniel Schawmental, az Amerikai Zsidó bizottság Transzatlanti Intézetének munkatársa mondta Belgiumban 2018-ban: „A politika vastörvénye, hogy ha valódi problémák vannak egy társadalomban, és a felelős pártok nem foglalkoznak velük, akkor le fognak csapni rájuk a felelőtlen pártok.”
A populista pártok nagyon jók abban, hogy megfogalmazzák a választók sérelmeit, amikor senki más nem hajlandó erre. A populisták azonban ritkán vannak jól felvértezve a parlamenti politizáláshoz, ami Európában gyakorlatilag a koalícióépítést jelenti. Még az ellenzéken belül is küzdeniük kell a hitelességük megteremtéséért. Az AfD parlamenti frakcióvezetője például egy olyan törvény ellen szavazott véletlenül a Bundestagban, amelynek célja a bevándorlók családegyesłtésének a korlátozása volt. (Head of Far-Right AfD „Mistakenly” votes for Refugees to Bring Families to Germany, The Local. de )
Mindenesetre könnyebb megígérni az illegális bevándorlók „kirúgását” vagy a „csónakok megállítását”, mint betartani ezeket az ígéreteket. A „Hidakat felvonni!” mentalitása nem fogja megállítani a menekültek áradatát, hacsak nem erősítik meg nagymértékben Európa déli határainak őrizetét és nem következik be jelentős javulás a muszlim világ gazdasági helyzetében; és még ennél is kisebb az esély arra, hogy Európán belül sikerül megoldani az integráció problémáját. A tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy a nemrég érkezett bevándorlók többsége Európában marad, akárcsak a két nemzedékkel korábban érkezett vendégmunkások, még akkor is, ha a legtöbbjük menedékkérelmét elutasítják, és papíron ki kellene toloncolni őket abból az országból, amelyben élnek. Ezért fontos, hogy Európa szembenézzen a tényekkel, és a megfelelő ösztönzők alkalmazásával elérje, hogy a bevándorlók és a helyi lakosok együtt dolgozzanak a siker érdekében.
A multikulturális dráma
Ahogy Paul Schefer írta Het multiculturele drama (A multikulturális dráma) című esszéjében, a bevándorlás hatása a munkásosztályon csapódik le, hiszen az ő negyedeikben telepednek le a bevándorlók. Ők azok, akik aggódnak a szűkös munkahelyekért és erőforrásokért folytatott verseny erősödése miatt. Ők azok, akik a háború utáni szociális rendszerek által nyújtott, bölcsőtől a sírig tartó gondoskodásra számítottak, és most attól félnek, hogy kisebb szelet jut nekik a közös tortából, ha a bevándorlók kikérik a nekik járó részt a jóléti kasszából, ahova ők maguk nem fizettek be semmit. 2018-ban az Essener Tafel nevű német élelmiszerbank korlátozta a menekültek számára kiosztható élelmiszer mennyiségét, mivel a korábbinál háromszor nagyobb mértékben vették igénybe a szolgáltatásukat. A jótékonysági szervezet vezetője, Jörg Sartor elmagyarázta, hogy a korlátozásra azért volt szükség, mert sok idős nő és egyedülálló anya, aki korábban rendszeresen kért tőlük segítséget, már nem járt hozzájuk. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a szervezet ételkiszállító furgonjaira valakik felfessék a „nácik” szót. (Chancellor Merkel Enters ’Germans Only’ Food Bank Furore, BBC News 2018 február 27)
Manapság nagyon gyakran használják viták lezárására az olyan szavakat, mint a „rasszista”, az „előítéletes” és a „xenofób”. Amikor először kampányoltam a jobbközép Szabadságért és Demokráciáért (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie; WD) mellett Hollandiában, többen figyelmeztettek, hogy a választópolgárok, akikkel találkozni fogok, rasszisták. Csakhogy azokról az emberekről, akikkel találkoztam, minden elmondható, csak az nem, hogy előítéletesek. volt egyfajta közösségi érzés bennük, önkéntesként dolgoztak a helyi iskolákban, és makulátlanul tisztán tartották a környezetüket. Amikor a bevándorlással és az integrációval kapcsolatos aggodalmaikról beszéltek, soha nem hozták fel a bevándorlók bőrszínét vagy vallását. Inkább a konkrét viselkedésükre panaszkodtak. David Goodhart brit írő 3-5% közöttire becsüli a brit népességnek azt a hányadát, aki ténylegesen xenofób, illetve bizonyos kérdésekkel kapcsolatban 7 és 10 százalék közöttire teszi ezt az arányt. „De az emberek nagy többsége, amikor megkérdezik, ellenzi a tömeges bevándorlást- mondta. Nem hiszik, hogy gazdaságilag vagy kulturálisan a hasznukra válna és igazuk is van ebben.”
A tényleges fehér fajvédők célja a nem fehér emberek rabszolgává tétele, leigázása vagy akár megsemmisítése – éppúgy mint az igazi dzsihadistáké, akik úgy vélik, hogy mindenki halált érdemel, aki nem hajlandó behódolni az iszlámnak. Azok az európai átlagpolgárok, akik aggodalmukat fejezik ki, amiért a bevándorlók folyamatos érkezésével egyre nőnek a kórházi várólisták, és romlanak a lakhatási feltételek, nem nevezhetők fehér fajvédőknek. Ha azonban a politikusok nem hallgatják meg a panaszaikat, vagy rasszistának bélyegzik őket, könnyen lehetőséghez jutnak a valódi rasszisták.
Én magam haszonélvezője voltam a menekültügyi rendszernek és egy sikeres integrációs programnak. Kétszer vándoroltam ki életemben. Durva kétszínűség lenne tőlem, ha a kitoloncolás és a korlátozott bevándorlás támogatói mellé állnék. Én azt szeretném látni, hogy sok más hozzám hasonló ember is megkapja azokat a lehetőségeket, amelyek nekem jutottak, hogy hozzám hasonlóan ők is hozzájárulhassanak a nyugati nyitott társadalmak egészségéhez. Mindehhez azonban drasztikus változásokra van szükség Európa bevándorlási és integrációs rendszerében. (327 – 330)
(…)
Ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, ki honnan érkezett, és miért indult útnak, véleményem szerint annak kellene lennie a fő szempontnak a tartózkodási engedély megadásánál, hogy az illető mekkora eséllyel fogja betartani a befogadó társadalom törvényeit és magáévá tenni annak értékrendszerét. Én és a hozzám hasonlók jobban jártunk volna, ha lehetőséget kapunk a beilleszkedési képességeink bizonyítására, ahelyett, hogy az élettörténetünket szuszakolnánk bele a genfi egyezmény keretrendszerébe. A migránsok közül nem egy agyonbonyolított szerencsejáték segítségével kellene választani, hanem az alapján, hogy milyen valószínűséggel fognak boldogulni Nyugaton. Olyan személyeket kellene kiválogatni közülük, akik a legnagyobb eséllyel fognak munkát vállalni, ahelyett, hogy segélyekből élnének, és akik valóban hollandokká, franciákká vagy britekké szeretnének válni – hogy a többi állampolgár között, nem pedig mellettük éljenek.
(…) Ahelyett, hogy erre a formális detektívmunkára vesztegetnék az idejüket, a hivatalnokoknak azzal kellene foglalkozniuk, hogy megkérdezik a bevándorlókat, mit tudnak annak a társadalomnak a kultúrájáról, törvényeiről és normáiról, amelyhez csatlakozni kívánnak. Meg kellene tudakolniuk a jelentkezőktől, hogy mihez értenek, és őszintén el kellene beszélgetniük velük arról, hogy milyen élet vár rájuk Németországban vagy Franciaországban. Érzékeltetniük kellene velük, hogy milyen valósággal fognak szembesülni, hogy érzelmileg, anyagilag és pszichésen egyaránt nehéz lesz mindez. Amikor a menedékkérők egészségi állapotát ellenőrzik, pszichológusnak is meg kellene vizsgálnia őket, hogy kiderüljön, mennyire képesek az alkalmazkodásra.
Azoknak a bevándorlóknak, akik nem mutatnak hajlandóságot a fogadó társadalom törvényeinek és értékrendszerének a tiszteletben tartására, adni kellene valamennyi időt, mondjuk egy vagy két évet – , hogy megmutassák, képesek a Nyugathoz való alkalmazkodásra, ha pedig ez nem sikerül nekik, akkor ki kell őket utasítani vagy toloncolni az országból. Ahelyett, hogy évekig tengődnének könyöradományokon valamelyik menekültügyi központban, míg el nem bírálják menedékkérelmüket és fellebbezéseiket, az újonnan érkezettek bebizonyíthatnák, hogy képesek a nyugati világban élni. (333-334 old)
(…)
’Az ISIS Szíriában harcoló német tagjai levelet írtak az otthoni barátaiknak, hogy öljenek meg’ – mesélte. [Ayaan Hirsi egyik interjúalanya, Hámid Abd asz-Szamad, egyiptomi származású Németországban élő író, újságíró] . ’Most öt vagy annál is több testőr van velem ha repülőre szállok, vagy lemegyek a boltba kenyérért. Minden európai országban biztonsági őrök vesznek körül. Senki sem gondol a hozzám hasonlókra, és arra, hogy a bevándorlás miatt egyre nagyobb veszélyben vagyunk’.
Tehetetlennek érzi magát. ’Mi vagyunk a valódi liberálisok’ – mondta. ’Mi bevándorlók tesszük kockára az életünket, hogy megvédjük azokat a liberális értékeket, amelyek annak idején Európába hoztak bennünket. Mégis, ’nőgyűlölő muszlimoknak’ vagy ’iszlamofóbnak’ kiáltanak ki bennünket azok, akik inkább a Muszlim Testvériséget védelmezik.’
Én magam is küszködöm a Nyugatnak ezzel a fajta kétszínűségével. Úgy látszik, csak az illiberális és nőgyűlölő eszméket valló bevándorlók kaphatnak védelmet, mi liberális feministák viszont nem.
A fenyegetések hatására többen elhagyni kényszerültek az otthonaikat. Az iráni születésű exmuszlimnak, Jaleh Tavakolinak, a becsületkultúra heves bírálójának is el kellett költöznie koppenhágai otthonából.
Másoknak, akik szót emeltek ezekben az ügyekben, a karrierjük torpant meg. Az olyan szókimondó tudósoktól, mint pl Göran Adamson svéd szociológus, megtagadták az előléptetést. Sarah Champion brit parlamenti képviselőt – mint korábban láttuk – minden teketória nélkül kitették a Munkáspárt árnyékkormányából, csak mert nyilvánosságra hozta, hogy a választókerületében kiskorúak szexuális kihasználása zajlott.
Csakhogy éppen az illiberális erők ilyen módon való lekenyerezése vezet a populista jobboldal megerősödéséhez. Amikor a legitim hatóságok megvonják a szólásszabadságot azoktól, akik a nyílt társadalmat szeretnék megvédeni, akaratlanul is olyan erők számára teremtenek lehetőséget, amelyek nem sokkal elkötelezettebbek a liberális értékek iránt, mint azok, akiket száműzni vagy kitiltani szeretnének Európából. (319-320)
A szerzőről
Ayaan Hirsi Ali ( 1969. november 13. ) szomáliai születésű, holland- amerikai állampolgárságú író-és politikus. Hirsi Magan Isse szomáli tudós, politikus és ellenzéki vezető lánya. Az iszlám egyik legjelentősebb kortárs kritikusa. Egyike azoknak ritka értelmiségieknek, akik „a halálos fenyegetések és a bigottság vádja ellenére felszólal az iszlám ellen – nem csak az ellen ahogy azt a hithű muzulmánok ismerik, hanem az ellen is, ahogy mi nyugatiak azt elképzeljük.”
Ayaan Hirsinek szintén több bolygója áll a Skorpióban: a Nap, a Merkúr, a Vénusz és a Neptun. Gyerekkorában neki is el kellett szenvednie a borzalmas csiklócsonkítást (képletében a Vízöntő Mars – Skorpió Vénusz – Bika Szaturnusz T kvadrátja utal a tragédiára) és megannyi más súlyos atrocitást, amelynek a muszlim nők az iszlám törvénykezés (sária) szerint működő országokban nap mint nap ki vannak téve. E tapasztalatokról részletesen ír A hitetlen című, magyarul is megjelent önéletrajzában. A Préda című, 2021-ben megjelent könyvében a tömeges muszlim bevándorlást követő problémákat, elsősorban a nőket fenyegető veszélyeket, és a szabadságjogok csorbulását taglalja.
Hirsi csodával határos módon képes volt önerőből kitörni destruktív környezetéből. Nyugat-Európába szökött, a bronzkori szomáliai falu környezetéből parlamenti képviselő (Hollandia, 2003 – 2006), világszerte ismert nőjogi aktivista pozíciójába küzdötte fel magát. Anyanyelvi szinten sajátította el a nem éppen könnyű holland nyelvet, és az angolt. Az őt ért traumák ellenére sem keseredett meg. Plútói indulatait képes volt szent haraggá nemesíteni, és egy emberiségellenes vallási-politikai eszme, az iszlám ellen fordítani. (Újabb jó példa, hogy a Skorpiós indulati tartományokat nem szublimálni kell, hanem megfelelő célpontra irányítani, és akkor nagyon – nagyon hasznosan nyilvánulhatnak meg). Élesen kritizálja a mai, a hidzsábot szabadság szimbólumként ünneplő, a muszlim bevándorlást és ezzel a csiklócsonkítás, gyerekházasságok, becsületgyilkosságok Nyugaton való elterjedését bátorító ál- feministák, mű-jogvédők tevékenységét is. Ezért az ál- liberális „progresszív” baloldaliak körében pillanatnyilag legalább annyira népszerűtlen, mint a „béke vallásának” hívei között. Bár mai napig halálos fenyegetéseket kap és bujkálnia kell, a lehetőségekhez képest teljes életet él. Intelligenciája rendkívül vonzó külsővel párosult, skorpiós vonzereje idősebb korában is megmaradt. Nem csak karrierjében teljesedett ki, hanem férjhez ment, és két gyereknek is életet adott.
Az elmúlt évek sajnálatos fejleménye, hogy Ayaan Hirsi ateistából keresztény hitre tért. Spirituális irányultságú szabadgondolkodóként teljesen megértem, hogy az élet második felének kezeléséhez az ateizmus kevés. De tragikus, hogy az életét fizikailag is megnyomorító iszlám után (sok más áttért muszlimhoz, pl Moszab Hasszan Juszefhez, a Hamasz fia című könyv szerzőjéhez hasonlóan, akit egyébként szintén tisztelek) egy másik olyan vallást tartott vonzónak, amely csak a szekularizáció jóvoltából vetkőzte le valamelyest destruktivitását. És ezt is csak addig, amíg szekuláris keretek tartják kordában -ld. pl Vladislav Šolc, George J. Didier: Dark Religion. Aki nem szenved történelmi amnéziában, képben van a „szeretet vallásának” tömeggyilkos, civilizációromboló múltjával – úgy is mint az antik világ elpusztítása -ld többek között Catherine Nixey : The Darkening Age, az inkvizíció és a hittérítők rémtettei, stb. Örvendetes, hogy a boszorkányégetés egyelőre még naggyonkeresztény Magyarországon is szünetel – bár ki tudja, talán épp velem kezdődik majd újra a sorozat, éppen az ilyen lábjegyzetek miatt : – ) De hogy még akár jelenlegi változatában is mindenki által követendő alternatíva legyen, csak mert a az ateizmus, woke meg az iszlám még nála is kártékonyabb, viccnek is rossz. A magam részéről ezerszer inkább a máglyahalál !!!
Agyamat zsibbasztani próbáló önjelölt hittérítőket a pokol legmélyebb bugyrába átkozom és kib@szom erről a szekuláris, de „pogány” világszemléletű oldalról, bytheway. Annak ellenére, hogy a jungiánus irányzat nagy hatással volt, van rám, kvára nem érdekel az sem, hogy C.G.Jung és tanítványai egy része pozitív fejleménynek tartotta a kereszténység megjelenését és teret hódítását. Úgyhogy ezzel ne gyere, bogaram – főleg, ha velem ellentétben, csak idézetgyűjteményekből ismered Jungot, fontosabb tanítványait pedig még ennyire sem. Én inkább a szintén Jung-tanítvány James Hillman és Erich Neumann nézeteit osztom, akiknek megvolt a véleményük a kereszténységről . Ettől függetlenül, mindenki higgyen abban, amiben akar, amíg nem próbálja meg rámtukmálni, vagy oldalamon koncepciót diktálni. Ayaan Hirsit pedig, csalódásom ellenére továbbra is kedvelem, olvasom és ajánlom, mert még mindig a szabad szellem képviselője, aki az iszlám és a woke mellett a jobboldali populizmust, Kína és a putyini Oroszország térnyerését azonosítja a szabad világot fenyegető veszélyekként.
Kapcsolódó
Vénusz a Skorpióban/ Ayaan Hirsi
Ayaan Hirsi Ali új könyve áttöri a kínos hallgatás falát
Ayaan Hirsi Ali : Préda (elérhetőségek a legjobb árakban)
Ayaan Hirsi Ali blogja (angol) : Restoration
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!