“A modern nyugati asztrológusok nem ugyanúgy szokták értelmezni a holdcsomópontokat, mint a védikus vagy a hagyományos nyugati asztrológusok, és kitaláltak néhány nagyon egzotikus jelentést, anélkül, hogy erre bármiféle értelmes magyarázatot adnának. Gyakran a polkorrekt utat választják, azt sugallva, hogy a “New Age“-ben semmi sem lehet haragos vagy rosszindulatú, és hogy maga a “rosszindulatú” fogalma egy kevésbé “felvilágosult” korszakhoz tartozik. Sokan alapvetően karmikus jelzéseknek tekintik a csomópontokat, de aztán meglepően homályossá vagy agresszívan megtorlóvá és dogmatikussá válnak”. P. James Clark
| Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad. |
Saját bolygónkról nézve a Nap és a Hold nagyjából egyforma méretűnek tűnik. Ez azért van, mert a Nap négyszázszor nagyobb, a Holdnál, de a Földtől való távolsága is körülbelül négyszázszor akkora. Ez a legrégebbi időktől fogva erős lelki kapcsolatot alakított ki a két világosítóval, arra a meggyőződésre ösztönözve, hogy egyformán, de más és más okokból fontosak. Lehet, hogy a Nap minden energia forrása, de a Hold határozza meg a dagályokat és apályokat, és ő van a legközvetlenebb befolyással hangulatunkra és földi tevékenységeinkre. Ezért a Hold nagy jelentőséggel bír az asztrológiai gyakorlatban. Tulajdonképpen a legtöbb rendszerben sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítanak neki, mint azt a jelenlegi Napjegy-asztrológia őrülete sugallja! A Hold csomópontjai nem bolygók. Ezek két pálya metszéspontját jelző pontok a térben.
A figyelembe veendő elemek: a) az ekliptika, a Nap látszólagos Föld körüli pályája, amely valójában a Föld Nap körüli pályája; és b) a Föld körül keringő Hold pályája. E két pálya síkja 5 fok, 8 perc és 40 másodperc magasságban metszi egymást. A metszésvonal a Hold csomópontjai által alkotott tengely. (Lásd: Rupert, Cycles of Becoming: The Planetary Pattern of Growth. 1978. 54. o.). A csomópontok nem teljesen kiszámítható sebességgel mozognak, és napról napra változnak.
Ezeket vagy ” valódi” vagy ” átlagos” értékként számítják ki. A „valódi” a csomópontok ‘ pontos’ pozíciója egy adott időpontban, míg az „átlagos” az átlagsebességen alapuló becsült pozíció. A számítógépeknek köszönhetően a legtöbb asztrológus a valódi csomópont (ang. true node)használata mellett döntött, de még mindig vitatják, melyik a kifejezőbb. Az átlagos csomópont (ang. mean node) mindig retrográd, míg valódi csomópont időnként direkt, mintha billegne. Ez azért van, mert a valódi csomópont figyelembe veszi a Nap-Hold giroszkópikus viszonyát. Lehet tehát azzal érvelni, hogy most, amikor ugyanolyan könnyen kiszámítható a valódi csomópont is, nincs sok értelme az átlagos csomópont használatának. Ez azonban kissé csalóka: mivel a szó szoros értelmében még az “igazi” csomópontok is csak havonta kétszer igaziak, nevezetesen azokban az időpontokban, amikor a Hold keresztezi az ekliptikát. Az e két pont közötti időpontokra megadott pozíciók csak hipotézisek. Azon elképzelésen alapulnak, hogy az égi pályák elliptikus elemekkel közelíthetők meg. Ez a bolygók esetében jól működik, de a Hold esetében nem, mivel annak pályáját a Nap erősen perturbálja.
Egy másik, talán ésszerűbb eljárás az lenne, ha interpolálnánk a valódi csomópontok között. A csomópont havi oszcillációját elnyomnák, és a hagyományos ” valódi” csomóponttól való maximális eltérés körülbelül 20 ívperc lenne. További magyarázatokért lásd a svájci efemeridát. Ezért javaslom, hogy mindkét rendszerrel kísérletezzünk. Az átlagos csomópont használatának nyilvánvaló előnye, hogy hagyományosan ezt használták, így a legtöbb értelmező kommentár is ezt a módszert alkalmazta.
A Hold északi és déli csomópontja a védikus asztrológiában Rahu és Ketu néven is ismert. Az északi csomópontot a sárkány fejének, míg a délit a farkának tekintik. A védikus asztrológiában a csomópontokat rosszindulatúnak tartják, a Rahu a Szaturnuszhoz, a Ketu pedig a Marshoz hasonlítható. Ez azonban csak elnagyolt bolygóanalógiaként igaz, mivel “a Ketu, ha kedvezőtlenül áll, szokatlanul szörnyű és fondorlatos módon teheti tönkre a jelentéstartalmakat. Ellenben a Rahu letargia, durvaság és érzéketlenség útján okoz zavart, de ezt sokkal kevésbé intenzíven és céltudatosan teszi”. (Braha, James T. Ancient Hindu Astrology 1986. 34. o.).
Rahu és Ketu lenyűgöző mítoszát a Mahábhárata meséli el. A hindu istenek szómát, a halhatatlanság elixírjét akartak készíteni. Az volt az elképzelés, hogy az istenek megisszák az elixírt, és halhatatlanná válnak. Ez nem volt könnyű feladat, ezért az istenek segítségül hívták a démonokat, hogy kavarják fel az óceánokat az elixír előállításához. Ebből a kavargó óceánból keletkezett a szómával együtt a Nap, a Hold, az istennők és a mágikus dolgok. Visnura hárult az a feladat, hogy elossza a frissen készült szómát az istenek között. A szóma szétosztása közben azonban a démonok harcolni kezdtek az istenekkel hogy megkóstolhassák az elixírt. Nagy volt a zűrzavar, és Rahu, az egyik démon istennek álcázta magát, és ivott az elixírből. A Nap és a Hold felismerte a szélhámost, és tanácsokkal látták el Visnut. Miközben Rahu lenyelte a szómát, Visnu egy karddal levágta a fejét. Ám mivel a szóma a torkába jutott, a fej már halhatatlanná vált. Hogy bosszút álljon a Napon és a Holdon, Rahu végigüldözte a Napot és a Holdat az égen, és megpróbálta megenni őket, időnként elkapva és lenyelve egyiküket. Ez fogyatkozást idézett elő, de mikor az áldozatok kiestek Rahu szájából, az eklipsz véget ért.
Tudjuk, hogy a csomópontok fontos szerepet játszanak a nap- vagy holdfogyatkozások előrejelzésében. A NASA ‘ megerősíti, hogy a napfogyatkozások csak akkor következnek be, ha egy bolygó holdja az ekliptika síkjától 0,5 fokon belül tartózkodik, a Nap és a Föld középpontján áthaladó egyenesen. A Hold pályája 5 fokkal hajlik el az ekliptika síkjához képest, így havonta csak két alkalommal fordul elő, hogy keresztülhalad az ekliptika síkján, amit felszálló és leszálló csomópontnak nevezünk. Ez a két pont a Föld-Hold rendszer tömegközéppontjához ( baricentrum , nagyjából a Föld középpontja ) kapcsolódva egy “csomópontvonalat” határoz meg, és a Nap és a Hold fogyatkozásai akkor következnek be, ha ez a csomópontvonal egybeesik a Föld és a Nap középpontja közé húzott vonallal. A Holdnak is 0,5 fokon belül kell lennie a csomópontok egyikétől vagy másikától, hogy napfogyatkozáskor részben vagy teljesen elfedje a Nap korongját. Hasonló módon magyarázható, miért nem következik be holdfogyatkozás minden teliholdkor a Földről nézve a Nappal szembeni csomóponton.” További információért lásd a NASA oldalát.
A fentebbi kép a napfogyatkozáshoz szükséges feltételeket szemlélteti. Figyeljük meg, hogy az északi csomópont a Nap irányába mutat. A modern nyugati asztrológusok nem ugyanúgy szokták értelmezni a holdcsomópontokat, mint a védikus vagy a hagyományos nyugati asztrológusok, és kitaláltak néhány nagyon egzotikus jelentést, anélkül, hogy erre bármiféle értelmes magyarázatot adnának. Gyakran a polkorrekt utat választják, azt sugallva, hogy a “New Age“-ben semmi sem lehet haragos vagy rosszindulatú, és hogy maga a “rosszindulatú” fogalma egy kevésbé “felvilágosult” korszakhoz tartozik. Sokan alapvetően karmikus jelzéseknek tekintik a csomópontokat, de aztán meglepően homályossá vagy agresszívan megtorlóvá és dogmatikussá válnak. Utóbbiak esetében főleg Schulman e témával kapcsolatos munkáinak “hangvételére” gondolok. (Sajnos Martin Schulman förmedvénye magyarul is elérhető A reinkarnáció a holdcsomópontok tükrében – Előző életeink és az asztrológia címen. A hazai asztrológia szakkönyvkiadás szégyenfoltja, hogy minőségi szakirodalom helyett – kb egy könyvespolcnyi színvonalas munkától eltekintve – hosszú éveken át a legsilányabb minőségű ezogagyit ontották – ford megj)
William Lilly ezt írja:
“A Sárkányfej férfias, Jupiter és Vénusz természetű, és önmagában véve egy jótevő. A régiek azonban úgy mondják, hogy jó bolygókkal együttállásban jó, rossz bolygókkal együttállásban pedig rossznak tekintendő.
A Sárkányfarok nőies természetű és tökéletes ellentéte a Fejnek. Mert bajt hoz, ha jó dolgokkal van együtt és jót hoz, ha rosszindulatú bolygókkal van. Ez minden régi mester szilárd véleménye, de nem tudom, hogy mire alapozzák.
Én mindig úgy találtam, hogy a Felszálló csomópont egyenértékű bármelyik jótevőével, és ha kártevő bolygókkal áll, csökkenti ezek rosszindulatú jelentését. Ha jókkal kerül kapcsolatba, fokozza az általuk ígért jót. A Sárkányfaroknál pedig úgy találtam a gyakorlatomban, hogy ha kártevő bolygókkal állt, ezek gonoszsága vagy rosszindulata megkétszereződött, vagy megháromszorozódott, vagy rendkívül fokozódott. Ha pedig úgy adódott, hogy együttállásba került valamelyik jótevővel, aki jelölő volt a kérdésben, akkor – jóllehet ez a fő jelölő világosan ígérte a dolog teljesülését, mégpedig rövid időn belül – mégis számos bökkenő és akadály merült fel, sok összetűzés és nagy viták, úgyhogy már gyakran fel is adták a reményt, mielőtt a kívánt eredményt elérhették volna. És hacsak a fő jelölők nem álltak sarokházakban, kellően felvértezve esszenciális méltóságokkal, az egész ügy gyakran váratlanul meghiúsult.”
William Lilly: Keresztény asztrológia, I. kötet, 83 old, Kristina Waardahl, dr. Tárnoki Gábor, 2011
Nem tudom, miért sugallja Lilly, hogy ” ez minden régi mester szilárd véleménye”, mert nem igaz. Mindazonáltal a saját álláspontja egyértelmű.
Gondoljuk végig ezt : “A szanszkrit ketu szó eredeti jelentése “fény”, “világosság” (szinonimája a pahl. gōchihr etimológiailag rokon citra melléknévvel), ami nyilvánvaló ellentmondásban áll Ketu, mint napfogyatkozás démona fényfaló funkciójával.” ( Dragon in Medieval East Christian and Islamic Art ,(2011) Sara Kuehn 144. o. A jelentéstartalom rendkívül összetetté válik :
A sárkány ezoterikus konceptualizációja egy hős spirituális utazásának allegóriájában jelenik meg az Egy nyugati száműzetés története című műben, amelyet a misztikus Shihāb al-Dīn yaḥyā Suhravardī írt:
„Ha arra vágysz, hogy testvéreddel [azaz a spekulatív értelemmel, a kalauzzal (ʿāṣim)] együtt megszabadulj, ne halogasd az utazást. Kapaszkodj köteledbe, amely a holdfogyatkozás tartományait uraló szent szféra sárkányfarka (jawzahr) [a holdfogyatkozás tartományai az aszketikus gyakorlatok világát jelölik]”.
A hős túllép az anyagi világon, és eljut egy fényhez, az e világot kormányzó cselekvő értelemhez. A fényt a sárkány szájába helyezi, az elemek világába, amely “a vízkerék [azaz a kerékhez hasonlóan forgó égbolt] tornyában lakott, amely alatt a Clysma-tenger [azaz az ég alatti víz] található, és amely felett a csillagok lakoznak, amelyek sugarai eredetét csak a Teremtő és az “alapos tudással rendelkezők ismerték “
(Kuehn, 142-3 old).
Ez lenyűgöző anyag; de gyakorlatilag újra fogalmazza Buddha szavait: az asztrológia már nem érvényes a megvilágosodottakra.
Az évek során többször is megváltoztattam véleményemet. Mindent elolvastam, ami a kezembe került tradicionális asztrológia műfajban. Nincs konszenzus, de Al- Biruninak adom a végszót. Ő a világosítók viszonylagos állapotát tárgyalja:
“Amikor mindkét világosító kapcsolódik egymáshoz és a jótevőkhöz, és a jótevők jegyeiben a saját szakaszukban vannak, mindkettő erős. Ha azonban olyan helyzetekben vannak, amelyek nem felelnek meg nekik, és az ellenséges rossztevők felettük vannak, a jótevők pedig alattuk, vagy fogyatkozást szenvednek, vagy a sárkány feje vagy farka – közelében vannak, különösen az utóbbinál kevesebb mint 12 fok távolságra, mindkettő gyenge”. (Instrukciók, 110. o.)
Másutt ezt írja: “Egyesek szerint a Sárkány feje férfias és nappali, a farka pedig nőnemű és nappali, de ez eléggé logikátlan.” ( Instrukciók 27- 28. o. ) Ezután továbbmegy, és elmagyarázza, milyen sokféleképp változhat meg a horoszkóp bármelyik eleme a többi elemhez való viszonya révén.
Egyik kijelentés sem dogmatikus. Valójában meglehetősen árnyaltak. De az, hogy a csomópontoknak mindkét irányban 12 foknál kisebb távolságra kell lenniük, sokmindent elárul. Vannak olyan körülmények, amelyek enyhíthetik a hatást, de ez nem akadályozza meg a csomópontokat abban, hogy a “fényevő szörnyetegek” legyenek, ha csak egy sor kiegyensúlyozó tényező nem korlátozza őket. Egyértelmű, hogy itt nem tesz nagy különbséget a fej vagy a farok között.
Forr: The Classical Astrologer
A szerzőről:
P. James Clark asztrológus Londonban (Anglia) született, és jelenleg a Brit Kolumbiai Vancouver-szigeten él.
Az ókori és klasszikus tradíciót képviselő nemzetközileg elismert szaktekintély, jelenleg a Klasszikus Asztrológusok Nemzetközi Társaságának (ISCA) kutatási igazgatója, a Nagy-Britanniai Asztrológiai Társaság, a Brit Asztronómiai Társaság és a Védikus Asztrológia Brit Egyesületének tagja.
Clark professzor az európai reneszánsz tudósa, aki egyetemi kurzusokat tartott a korszak irodalmáról és filozófiájáról, és Pico della Mirandola és Claudius Ptolemaiosz tudományos kiadványait bocsátotta az asztrológiát tanulók rendelkezésére, miközben számos asztrológiai cikket írt, amelyek legutóbb a Mountain Astrologer, a Celestial Vibes és a New Dawn Magazine hasábjain jelentek meg.
Kapcsolódó
Eklipszek a védikus asztrológiában
A reinkarnációs asztrológia kritikus felülvizsgálata (Glenn Perry)
Vízöntőkori újjászületés vagy tömeges elbutulás?
Az Új Korszakok ciklikussága (Lee Lehman)
A rossztevők kezelése (Robert Hand)
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!
