Menu
Halak, sellők, melúzinák | Liz Greene
2020-03-09 Ajánlott szerzők

Még egy fontos Halak-téma – szintén Liz Greene-től. A kreativitás mint „Melúzina adománya” természetesen nem csak Halak bolygókra, hanem hangsúlyos Neptun, hangsúlyos 12 -es ház esetén is jellemző lehet. Az egyén életminősége ilyenkor is a „sellőhöz” való hozzáállásán múlik.

Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek…

Ez a karakter inkább a tündérmesék, semmint a hagyományos mítoszok szereplője. De szerintem nagyon illik a Halakhoz, mert úgy tűnik, a jegy egyik rendkívül intim sajátosságát írja le. Ez a lény az alkímia melúzinája, a tündérmesék pedig sellő vagy hableány néven emlegetik. Nagyon sok történet szól róla. Időnként férfi, de gyakrabban halfarkú nőalak, aki a vizek mélyén él.

Néha férfiak voltak -tengeri ember, Jean-Baptiste Denis szerint (1672)

Egy nap egy jóképű fiatalember, egy parasztfiú, egy molnárlegény vagy egy katona lesétál a tóhoz. Halászni megy, vagy a tájban gyönyörködni, vagy ki tudja. A melúzina megállapítja, éppen jó lesz szeretőnek, így kiemelkedik a habokból és feltárulkozik. Egyes történetekben a fiatalember véletlenül fogja ki halászhálójával és beleszeret. De sajnos különböző világokhoz tartoznak, így bármiféle házasság gondolata hatalmas dilemmának tűnik .



A melúzina felajánlja, hogy áldozatot hoz. Nyilvánvaló, hogy a fiatalember képtelen erre, hiszen csak halandó, és vízbe fulladna. De a melúzinának varázsereje van. Így szól: „ Halandó asszony testét öltve eljövök és csatlakozom hozzád halandó életedben. De cserében meg kell ígérned valamit nekem.” Az ígéret mibenléte mesénként változik, de mindig tilos túl sokat kérdezősködni. Azt mondja: „Ne kérdezd, hova megyek szombat délutánonként”, vagy „Ne nyisd ki azt az aranyszelencét, amit a hálószobámban tartok”, vagy „Ne kérdezd, mi a valódi nevem”. A téma: ne fürkéssze a melúzina titkait. Kizárólag ezzel a feltétellel élhet a fiatalember világában. Ezt követően rendszerint boldog házasságban élnek egy darabig, amelyből egészséges gyerekek születnek. Aztán egy napon a kíváncsiság elveszi a fiatalember jobbik eszét. Képtelen tovább tudatlanságban élni. Így végül megkérdezi : „Hova mész szombat délutánonként?” A melúzina borzalmas sikolyt hallat és eltűnik. Időnként gyerekeit is elpusztítja és megátkozza férjét. A francia Anjou házhoz is kapcsolódik egy ilyen középkori legenda. Egyikük egy melúzinát vett feleségül, aki megátkozta a vérvonalat. (ld lentebb)

A melúzina a képzeletbeli világhoz tartozó lény. Nem emberi, mágikus, de erőfeszítéseket tesz, hogy eljöjjön és egy halandóval éljen mindaddig, amíg az tiszteletben tartja titkát. Abban a percben azonban, amint megsérti ezt a misztériumot és megkérdi, honnan jött, mindig elveszíti. Azt hiszem, e témák nagyon szoros kapcsolatban vannak a Halakkal. Nyilvánvaló módon kulcsontosságú milyen kapcsolatban él a férfi-vagy női Halak a maga melúzinájával. (Ford megj: e megállapítások nem csak Halak személyi bolygók, hanem hangsúlyos Neptun, 12-es ház esetén is érvényesek). Mindaddig, amíg nem analizálja túl sokat, képes alkotni, hiszen a melúzina az, aki megírja a verseket, megkomponálja és lejátssza a zenét, megfesti a képeket, eltáncolja a táncot, látja azokat a látomásokat, amelyeket a hétköznapi ego nem képes. De abban a pillanatban, ahogy a Halak megpróbálja megragadni vagy meghatározni, elveszíti. A mesékben ilyenkor nagyon gyakori, hogy kétségbeesik, utána veti magát a vízbe és megfullad. Vagy élete végéig siratja. De ha szerencséje van, képes kiengesztelni, és akkor talán újra visszatér.

(Liz Greene, The Myth of the Individual Journey, 73 -74 old | New Insights in Modern Astrology




Melusine és az Anjou -ház (Plantagenét -ház)

Melusine titka lelepleződik. A Le Roman de Mélusine című regény egyik illusztrációja, Guillebert de Mets tizenhat festményének egyike, 1410 körül. Az eredeti példány a Francia Nemzeti Könytár tulajdona

Melusine, a tündér Pressyne tündérkirálynő és Elynasnek, Albany királyának a lánya volt. Ő lett a franciaországi Poitou tartományban levő Comlombiers erdő tündérkirálynője. Egyik nap, amikor két alattvalójával szent kútjukat őrizték, egy fiatalember, Poitiers-i Raymond vágtatott elő az erdőből. Melusine és Raymond egész éjszaka beszélgettek, reggelre pedig eljegyezték egymást. Melusine-nak volt azonban egy feltétele. Arra kérte Raymondot, ígérje meg, hogy soha nem fogja szombatonként meglátogatni. Amaz beleegyezett és házasságot kötöttek.

Melousine nagy gazdagságot és jólétet hozott férjének. Varázslatos gyorsasággal építette fel Lusignan erődjét. Idővel Melusine sok más kastélyt, erődöt, templomot, tornyot, várost is épített a környéken, valamenyit egy-egy éjszaka alatt. Tíz gyereket szült Raymondnak, de mindegyiknek volt valamilyen testi hibája. A legidősebbnek az egyik szeme piros volt, a másik kék, a következőnek az egyik füle nagyobb volt, mint a másik, egy másik arcából oroszlánmancs nőtt ki, egy másiknak pedig csupán egyetlen szeme volt. A hatodik fiút nagyfogú Geoffreynek nevezték el, ugyanis hatalmas fogai voltak. Deformációik ellenére a gyerekek erősek, tehetségesek voltak és az egész környéken szerették őket.




Egy napon Raymondot meglátogatta fivére és bogarat ültetett a fülébe felesége szombati tevékenységeit illetően. A követkzető szombaton tehát Raymond felesége keresésére indult, és fürdőjében talált rá. Az ajtó hasadékán keresztül megleste. Borzadva látta, hogy deréktól lefele kígyóteste és kígyófarka van. Egy szót sem szólt a látottakról mindaddig, míg fiúk, nagyfogú Geoffrey meg nem támadott egy kolostort és le nem gyilkolt száz szerzetest, beleértve az egyik testvérét is. Raymond ekkor azzal vádolta Melusinet, hogy kígyóvérrel szennyezte be vérvonalát, így amaz rájött, hogy férje megszegte neki tett igéretét.

Ennek következményeképp Melusine tizenöt láb (kb 4 és fél méter) hosszú kígyóvá változott, háromszor megkerülte a kastélyt, szívszaggatóan zokogott és aztán elrepült. Éjszakánként visszatért, hogy meglátogassa gyerekeit, aztán eltűnt. Raymond egész hátralevő életére boldogtalanná vált. Valahányszor Lusignan egyik grófja haldoklott, vagy egy új készült világra jönni, Melusine mindig megjelent a kastélyban és jajveszékelt. Azt mondják, hogy Melusine nemes vérvonala a világ végéig megmarad. Gyermekei közül kerültek ki Ciprus, Örményország, Bohémia királyai, Luxembourg hercege és Lusignan lordja is.

Forrás: Merovingians: The Once, The Present, & Future kings

Részlet az oldal Melusine és az Anjou -ház (Plantagenét) című bejegyzésből

Bejegyzés kiemelt képe :  Szirének, sellők, hal-szörnyek, Franciaország, 1450-70 körül




Kapcsolódó

A Halak (Liz Greene)

A Neptunusz szövevényes ösvényein

A 12. ház – hasznos idézetek

A 12 ház és az elmebetegségek

A 12 ház és a kreativitás vizei

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!

Comments are closed
* *