Jupiter és Szaturnusz – 3 rész | Liz Greene

Amikor az öreg királyt megfőzik….A Jupiter – Szaturnusz együttállás alkímiai analógiái

E konjunkciók kezdetén a lehetőségek a föld alól szárba szökkenő búza módjára tűnnek fel. Azt a benyomást keltik, mintha majd minden magától elrendeződne, aztán nem történik semmi, vagy nem úgy alakulnak, ahogy az egyén szerint alakulniuk kellett volna. Vagy a vártnál sokkal hosszabb időt vesznek igénybe. A kivárásra való képesség tehát fontos témának tűnik, és a várakozás fájdalmas, hiszen a Jupiter annyira türelmetlen planéta ! Amikor pedig összepakolod a Szaturnusszal, még türelmetlenebb lesz, így az illető éppen abban a pillanatban érzi a legsürgetőbb késztetéseket, amikor meg kellene próbálnia nyugodtan kivárni. A várakozás problematikája az alkímia egyik témája. Liz Greene Jupiter és Szaturnusz című előadásának III. része.

Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek…

Az egyik , szerintem rendkívül fontos dolog azoknál, akiket e tranzit érint, horoszkópjuk bármely területét érintse is, főleg ha a Neptunnal is kapcsolatba kerül, annak szükségessége, hogy megtanuljanak várni. Most ismét Yeats-re és az ő múmiabúzájára gondolok, és a várakozás, és a dolgok békén hagyásának szükségességére. E konjunkciók kezdetén a lehetőségek a föld alól szárba szökkenő búza módjára tűnnek fel. Azt a benyomást keltik, mintha majd minden magától elrendeződne, aztán nem történik semmi, vagy nem úgy alakulnak, ahogy az egyén szerint alakulniuk kellett volna. Vagy a vártnál sokkal hosszabb időt vesznek igénybe. A kivárásra való képesség tehát fontos témának tűnik, és a várakozás fájdalmas, hiszen a Jupiter annyira türelmetlen planéta ! Amikor pedig összepakolod a Szaturnusszal, még türelmetlenebb lesz, így az illető éppen abban a pillanatban érzi a legsürgetőbb késztetéseket, amikor meg kellene próbálnia nyugodtan kivárni.




A várakozás problematikája az alkímia egyik témája. Azt hiszem, említettem, hogy az alkimista szimbolikában az alapanyagot, (prima materia) amelyet aztán arannyá alakítanak, Szaturnusznak nevezik. Jung szerint az alkímia egy, a pszichében zajló belső folyamat volt, amelyet fizikai anyagokra vetítettek ki. Az alkimistát nem a közönséges arany előállítása érdekelte igazán. Inkább olyan belső élmények felszabadítása érdekelte, amelyek az örök élet érzésével töltötték el. Érdekes módon a középkori alkímia Egyiptomban gyökeredzik. Ami itt nyugaton először feltűnik számunkra az alkímiából, az egyiptomi bebalzsamozási szertartással áll összefüggésben így a mumifikált Oziriszről szóló mítoszunkhoz kapcsolódik. Az alkímia témái körbe vándorolnak, és olyasmit igyekeznek találni, amiben a természet nem tud kárt tenni. A természet ciklikus, és a természetben végül minden elpusztul. Másképp fogalmazva, a természetben minden a sors béklyóiba van verve, az ösztönök – képviselte sors béklyóiba. Az alkímia úgy tűnik annak sürgető igényéből született meg, hogy az emberben vagy az életben találjanak valamit, ami nem halandó, ami magában hordozza a halhatatlanság szikráját. Ez a valami aztán a sors, a romlás és az elmúlás fölé emel.

Alkimiai laboratórium



Mostanában ha visszatekintünk az alkímiához hasonló tanulmányokra, nevetünk és azt mondjuk, hogy az alkímia csupán a modern kémia elődje volt. De sokkal kifinomultabb annál. Az alkimisták valami romolhatatlant próbáltak kivonni a közönséges anyagból, valamit, ami nem homályosul és nem pusztul el, és ezt nevezték aranyuknak. De újra meg újra elmondják, hogy az ő aranyuk nem közönséges arany. Úgy tűnik, valami mást értettek alatta, de nem teljesen világos, hogy mit is valójában. Mindössze annyit tudtak mondani, hogy nem hétköznapi arany. Az alkimista szövegek folyamatosan alapanyagként ( prima materia) utalnak a Szaturnuszra, amelyen el kell végezni a munkát. Ma már lehetetlen kideríteni, mit is értettek Szaturnuszon tényleges, fizikai értelemben. Úgy gondolják, hogy a Szaturnusz időnként ólmot jelentett, ami persze a Szaturnusz tradicionális féme. Az alkimista szövegek időnként fekete, mérgező iszapot emlegetnek. Néhányan talán földet próbáltak használni, mert a prima materiat időnként földnek nevezik. Egyesek, úgy tűnik, azt tartották, hogy víz. Néha egyszerűen csak anyagnak nevezik. Esetenként ürülékre utalnak. Az agy kihagy, ha megpróbáljuk elképzelni, milyen szag lehetett a laboratóriumban.

De bármilyen fizikai anyagot használtak is, egyszersmind a bennük lévő alapanyagról is beszéltek – saját romlandó húsukról és a tudattalan pszichében levő szokásos zűrzavarról és szenvedélyekről és vágyakról és felfordulásról. A Szaturnuszt beteg vagy zsarnoki öregemberként ábrázolják az alkimista illusztrációkon. Néha meg úgy, hogy felfalja gyermekeit. Gyakran fehér szakálla van. Az egyik, Jung Pszichológia és alkímia című könyvében található figyelemreméltó képen a Szaturnuszt egy nagy üstben főzik meg, amely a kannibálok edényének karikatúrájára emlékeztet. Lassú tűzön főzik, és egy fehér madár emelkedik ki a fejéből, a spirituális esszencia kivonata. A tűz bizonyos értelemben a Jupiter, hiszen az alkímiában a tűz képviseli az egyén szenvedélyes aspirációinak és reményeinek hevét. Egyszersmind a vágy és szenvedély forrósága is. Ez az örökifjú víziójának türelmetlensége és sürgető mivolta, aki képes meglátni, mekkora potenciál szabadulhat fel végül ebből a nagy darab ólomból.



Az alkimista üstben főzi Szaturnuszt, az öreg királyt. A Splendor Solis című alkimista szöveg (lb 1582) egyik illusztrációja

Az örökifjú mindig ezt mondja: ” Ha most megragadhatnám ezt a lehetőséget, minden megoldódna. Csupán egyetlen napra van még szükségem a hétből és befejezhetném a könyvem. Ha csendesebb helyen laknék, be tudnám fejezni ezt a képet. Ha csak egy kis segítséget kapnék, minden magától helyrejönne.” Ő folyamatosan szabadulni akar a korlátoktól, hogy semmire ne kelljen várnia és semmiért se kelljen megdolgoznia. Az előbb említett metszeten az alkimista ott térdel egy fújtatóval az üst mellett, ellenőrzi a tűz intenzitását és a főzés folyamatát. Jelen kell lennie tehát bizonyos fokú, az aspiráció táncoló tüze és a hétköznapi halandóság nehéz ólma kombinációját figyelő tudatosságnak.

A Jupiter és a Szaturnusz konjunkciójából fakadó frusztrációt az alkímiában részben azok az illusztrációk szemléltetik, amelyek megfőzés közben ábrázolják a Szaturnuszt. Az égés szörnyű kínjaiként vagy a levágott mancsú oroszlán üvöltéseként írják le. Az alkimisták a szenvedés és frusztráció egy szükséges folyamatát írják le, amelyeket azokhoz az érzésekhez társítok, amelyekhez hasonlót az egyén egy Jupiter – Szaturnusz tranzit időszakában érez. A prima materiat időnként egy farkas alakjában ábrázolják, amelyet meg kell égetni a tűzben, vagy egy öreg királyéban, aki kétségbeesetten kiált megmentője után. Az öreg király mindenfélét ígér annak, aki megmentené a szükséges szenvedéstől. De a folyamatnak a nehézségek ellenére is folytatódnia kell, így a prima materiat addig főzik a lezárt edényben, amíg meg nem feketedik és bűzleni nem kezd.

Az alkimia teli van csodálatos – e munka különböző stádiumait leíró – szavakkal. Azt a fázist például, amelyben az anyag megfeketedik és bűzleni kezd, putrefactionak nevezik, amit nem kell lefordítanom. Az alkimisták a sír szagáról és a kén bűzéről írnak. Feltűnik a sírban fekvő Ozirisz. Egy táblán fekszik és szemlátomást nincs benne élet. Minden befejeztetett és látszólag nincs többé remény. Minden nagyon depresszív és az egyén igen cinikussá válhat. Valamennyi nagy álma és ideálja haszontalannak bizonyult, az illető iszonyúan kiábrándult és kételkedni kezd az összes addigi reményében ls aspirációjában. Ekkor következik a sötétben való várakozás ideje. Aztán, amikor már mindent feladtál, valami kezd feltűnni a láthatáron. Az alkimiában ezt időnként a fekete, elszenesedett, bűzlő anyagból felrepülő fehér galamb formájában ábrázolják. Néha egy terhes nőből előbukkanó kis homunculus. A terhes nő egy másik, az ilyen Jupiter – Szaturnusz tranzit időszakában felbukkanó álommotívum.




Közönség: milyen asztrológiai kapcsolatot lát a terhes nő képével?

Liz : azt hiszem, sokféle dologgal kapcsolatba hozhatod. Azt hiszem, a legfontosabb kapcsolat az, amilyen érzéseket ez a kép kelt egy személyben. Milyen érzés, ha inkább pszichés mint fizikai értelemben vagy terhes ? Azt hiszem, valamely új potenciálra való készülődés és a feladat szentsége nagyon fontos részét képezik ennek. A fizikai terhességhez hasonlóan itt is jelen van a szorongás érzése, hiszen az élet már sohasem lesz ugyanaz, mint volt. Nagy kár, hogy sem a fizikai sem a pszichés terhességet nem övezi elegendő elismerés és rítus. Azt hiszem, ez kollektív szinten jelentős mértékben tükröződik. Orvosi értelemben a születések igen szakszerű környezetben zajlanak, de az élmény vallásos jellege elvész. Ha egy születendő gyerekkel álmodsz, vagy ha terhes vagy álmodban, vagy egy terhes nő van a közeledben, azt hiszem, időnként jobban teszed, ha ahelyett hogy túl részletesen elemeznéd, inkább a szent gyermek mítoszára gondolnál, aki mindig veszély közepette születik, sötét helyen. (Ford megj : Ld C. G Jung : Az archetípusok és a kollektív tudattalan/ A gyermek; Marie Louise von Franz : Puer Aeternus )




Kapcsolódó

Jupiter és Szaturnusz | Liz Greene

Jupiter és Szaturnusz I : Meghalt a király- éljen a király !

Jupiter és Szaturnusz II. Egymást kiegészítő őselvek. Mit jelent, hogy egy levegős jegyben találkoznak ?

Jupiter és Szaturnusz IV : Gyilkossági kísérletek, államfők, politikusok, prominens személyiségek halála ?

Jupiter – Szaturnusz együttállás – általános tudnivalók

A Jupiter és a Szaturnusz kiegyensúlyozása (Stephen Arroyo)

Erőpróbálú Jupiter – Szaturnusz fényszögek a horoszkópban

 

Könyvajánló

A Splendor Solis angol nyelvű változata  (ingyenesen letölthető pdf formátumban, gyönyörű illusztrációk)

C.G. Jung : Az alkímiai konjunkció

C.G. Jung : Az alkimista elképzelésekről

C.G. Jung : Az archetípusok és a kollektív tudattalan

Marie – Louise von Franz : Alchemy: An Introduction to the Symbolism and the Psychology (Studies in Jungian Psychology)

Marie – Louise von Franz : Alchemical Active Imagination

Farkas Attila Márton : Az alkímia eredete és misztériuma

Herbert Silberer : Okkult és alkímiai szimbólumok

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!