„Egy szeles napon a bozótban támadt tűznek elég pár perc ahhoz, hogy a haragvó Plútó pillanatok alatt elpusztítsa világi ragaszkodásainkat. Még csak el sem búcsúzhatunk múltunk helyszínétől, ami tragikus módon a szemünk láttára válik a lángok martalékává. Nehéz megmondanunk miért volt szükségünk erre a tapasztalatra, ám ha az esemény egy Plútó – Szaturnusz tranzit alatt történik, akkor bizonyosan nem csupán a szeszélyes véletlen műve, amely esetlegesen és személytelenül szedi áldozatait. Ez a két bolygó ennél határozottabban és célirányosabban cselekszik. ”. Bil Tierney: Békességben a Plútóval, 1999, Édesvíz kiadó 271- 272 old, 2003
Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek… |
Bil Tierney 1999 -ben , a személyi horoszkóp Plútó – Szaturnusz tranzitjai kapcsán írt sorai hátborzongatóan aktuálisak a 2019- 2020 as Szaturnusz – Plútó együttállás idején is. Jóllehet ez a konjunkció csupán egyesek radix Szaturnuszával és Plútójával képez fényszögeket, kollektív hatásként mindnyájunkat érint. A 2019-es posztokban és a Szaturnusz – Plútó együttállás tematikus oldalán már rengeteg szó volt az együttálláshoz köthető eseményekről . Sajnos nagyon valószínű, hogy 2020- folyamán még az ideinél is több ilyen témájú bejegyzést kell megírnom. Már persze ha egyáltalán abban a helyzetben leszek, hogy módomban áll reflektálni a nem is olyan távoli jövő eseményeire. Bőven benne vannak ugyanis a pakliban olyan forgatókönyvek is, hogy a Szaturnusz – Plútó tranzitokra jellemző élethalálharc fogja felemészteni energiáimat. Természetesen nem csak az enyémet – az ilyen aspektusokhoz rendszerint kollektív események is kapcsolhatók . Ezek nem mindegyike fog 2020 folyamán bekövetkezni, bár az előttünk álló 12 hónap semmiképp sem lesz unalmasnak nevezhető. Sokunk egy életen keresztül emlékezni fog rá. A konjunkcióhoz kapcsolható történések és folyamatok másik, igen tekintélyes része azonban vagy csak a következő években következik majd be, vagy csak évek múltán leszünk képesek felmérni jelentőségüket. Az új Szaturnusz – Plútó ciklus viszont MOST kezdődik. A környezeti katasztrófák csupán egyikei a sokféle hozadékoknak.
Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad. |
Az ausztráliai bozóttüzekkel már novemberben is részletesen foglalkoztam Tomboló elemek című írásomban. (A nyári, szintén ezzel az együttállással kapcsolatba hozható, a szokásosnál nagyobb erdőtüzek témáját az Égetően fontos problémák, Merre mutat Isten ujja ? című bejegyzések dolgozták fel. ) Az ausztráliai tüzeket illetően nemhogy javult volna, hanem csak romlott a helyzet november óta. Gyakorlatilag az egész kontinens lángokban áll.
Ausztráliában persze eddig sem voltak hűvösnek nevezhetők a nyarak. A közösségi médiában időről – időre évek óta tréfás helyi videók jelennek meg, arról, hogyan sül meg egy bezárt autóban néhány óra alatt a hús. Idén januárban például egy Mildurában levő étterem munkatársai sütöttek így steaket poénból öt óra alatt, december 14-én pedig a Perthben élő Stu Pengelly posztolta, hogyan készített lassan sült sonkát 81°C-ra felmelegedett autójában. A férfi dokumentálta, ahogy a napon lévő Datsun Sunnyjában elkészül az étel. A Facebookra kirakott videó és képek mellé azt írta, hogy 10 órán át volt a kocsiban a hús, a végeredmény pedig tökéletes lett.
A bozóttüzek szintén teljesen megszokottnak számítanak a kontinensen. Idén azonban olyan súlyos tűzvészek pusztítanak Ausztráliában az extrém aszály és a hőség miatt, amilyenekhez hasonlót 30-40 éve nem tapasztaltak. Az őszi katasztrófák láttán sokan tartottak attól, hogy a legrosszabb még hátravan. Sajnos igazuk lett. A kormány vitatja, hogy a baljós eseményeknek köze lenne a klímaváltozáshoz, de a tények éppen az ellenkezőjét bizonyítják.
Az utóbbi években sorra dólnek meg a melegrekordok Ausztráliában, december 19-én, csütörtökön pedig két hónapon belül immár másodszorra hirdettelk szükségállapotot Új Dél – Walesben a bozóttüzek és a rendkívüli hőség miatt. Mintegy száz helyen ég a növényzet az államban. Az utóbbi egy napban leégett 40 lakóház, a tüzek kezdete óta pedig mintegy 700. A megsemmisült hivatali és gazdasági épületek száma pedig kétezer. (Index : Két hónap alatt nyolc tűzoltó halt meg az ausztrál bozóttüzek miatt , Szükségállapotot hirdettek ki Ausztráliában a bozóttüzek miatt )
A tüzek már novemberben is példátlan pusztítást okoztak . Mint sok más hírforrás mellett az Élő bolygónk portál egyik, december 9-i cikke is beszámolt róla „Példátlan légszennyezést okoztak az ausztráliai bozóttüzek Sydney-ben és az ország keleti partvidékén. Szeptember óta Ausztrália keleti partvidékén több száz bozóttűz ég, amelyek füstje beborította Sydney-t és Brisbane-t. Új-Dél-Wales Szövetségi Állam környezetvédelmi minisztériuma csütörtökön bejelentette, a bozóttüzek és füstjük Ausztrália történetének egyik legnagyobb légszennyezését okozták, és a légzőszervi betegségek megugrását idézték elő.
Már korábban is okoztak heteken át tartó súlyos légszennyezést a bozóttüzek Sydney-ben 1994-ben és 2001 decemberében, 2002 januárjában – közölte a tárca szóvivője az AFP francia hírügynökséggel. „A mostani azonban hosszabb idejű, és jóval nagyobb területet érint.”
( Fontos tudnivaló, hogy 2001 – 2002 – ben az Ikrek Szaturnusz és a Nyilas Plútó szembenállást – egy szintén erőpróbáló aspektust képezett egymással)
A bozóttüzek természetesen a környezet állatvilágát is megtizedelik. Beleértve a ritka, máshol nem megtalálható fajokat is. A koalákat például – mindannyiunk kedves, élő plüssmaciit – már eddig is kipusztulás fenyegette: a National Geographic 2019 májusában erre fel is hívta a figyelmet, „Ausztráliában évek óta nagy a szárazság, bozóttüzek több millió hektárnyi területen égették fel a növényzetet, sok állat, köztük koalák is elpusztultak. Az ország egyik jelképének számító állatokat ezen kívül járművek okozta balesetek és a chlamydia baktérium is tizedeli”. 2019 ősze aztán úgy tűnik, megpecsételte sorsukat. A Forbes magazin egyik, 2019 november 23-án megjelent cikkében Trevor Nace így foglalta össze a jelenlegi helyzetet: „ Funkcionálisan kihaltnak nevezhetőek a koalák, miután lakhelyük 80%-át elpusztították a bozóttüzek. Az ausztrál Koala Alapítvány elnöke, Deborah Tabart becslése szerint több mint 1000 koala halt meg a tüzek során.”
Nem véletlen, hogy 2019 nyarán, néhány hónappal az év végi, minden eddiginél pusztítóbb erdőtüzek előtt, éppenséggel ausztrál tudósok figyelmeztettek annak a nagyon is reális lehetőségére, hogy 2050-re elpusztulhat az emberi civilizáció. A tanulmány szerzői, David Spratt klímakutató Breakthrough – National Centre for Climate Restoration kutatási igazgatója valamint Ian Dunlop, aki korábban fosszilis energiahordozókban utazott mint cégvezető, még az Ausztrál Szénszövetség elnöke is volt, ma pedig a köztiszteletben álló kutatói csoport, a Római Klub tagja, amely az elsők között figyelmeztetett az üvegházhatású gázok kibocsátásának veszélyeire.
„A két szerző nem kevesebbet állít, mint hogy a túl konzervatív tudományos klímaforgatókönyvek következtében „káoszba fulladt világ” vár az emberiségre, és „az emberi civilizáció 2050-re nagy valószínűséggel véget ér“, mivel a Föld egyszerűen megszűnik számunkra lakható lenni. Mindennek gyökere természetesen az exponenciálisan növekvő kártételekkel járó klímaváltozás, valamint a vele párosuló globális cselekvőképtelenség. Az egyre extrémebb időjárási körülmények olyan káoszt szabadítanak el, amellyel a társadalmak nem bírnak majd el – érvelnek a szerzők a tanulmányban, amelyhez az ausztrál hadsereg korábbi főparancsnoka, Chris Barrie admirális írt előszót”. Forrás: Quibit
És most térjünk vissza Tierney könyvéhez. „A hamuvá lett romokvól kell felépítenünk új életünket, amely egész biztosan sokkal tágasabb, messzebb érő és hasznosabb lesz, mint amit elképzelhetőnek véltünk. Ne feledjük, hogy a Plútó rejtett kincsekben gazdag, amiket mindig kész felajánlani nekünk, jóllehet a veszteség pillanatában nem tartjuk reálisnak a bőség ígéretét. Ezen a fordulóponton a végzet iszonyatosan kegyetlennek tűnik’. – folytatja gondolatmenetét a szerző a Plútó- Szaturnusz tranzitokról. Pillanatnyilag nehéz elképzelni, hogyan lehetne majd jóra fordítani a már jelenleg is irreverzilisnek tűnő károkat, mi módon köszönthet majd be a bőség az elementáris pusztulást követően. Az egymást érő környezeti katasztrófák tükrében az elemek tombolása elleni küzdelem szélmalomharcnak tűnik. De az is lehet, hogy bolygónk hosszabb távú érdekében nem is kell megnyernünk ezt a harcot. Mi a helyzet akkor, ha a Föld csak azon az áron tudna regenerálódni sok- sok száz ezer, netán több millió év alatt, ha leggyalázatosabb, legkártékonyabb faja, az ember belátható időn belül elpusztítaná magát ? Még az előtt, hogy a teljes bolygót a levegőbe röpítené ? Tartok tőle, hogy a 2020-at követő években a vártnál is hamarabb megkapjuk rá a választ…..
Kapcsolódó
Szaturnusz – Plútó együttállás tematikus oldala
Szaturnusz a Bakban – tematikus oldal
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!