Menu
A sárkány szimbolikája
2019-10-09 álmok

Párbeszéd álmainkkal : az álomszimbólum “kiszótárazása”

Az alábbiakban, a Párbeszéd álmainkkal című bejegyzés sárkány motívumánál maradva, az álmainkban előforduló jelképek értelmezéséhez szeretnék kiindulópontokat adni.

Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek…

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mit jelképez számunkra egy álombeli szereplő, érdemes utána olvasni a szimbólum általános jelentéstartalmának. Különösen így van ez a kollektív tudattalanból felbukkant szereplőkkel – ld. Párbeszéd álmainkkal.

Ne lepődjünk meg, ha egy jelképhez egymással homlokegyenest ellentétes jelentéstartalmak társulnak, hiszen valamennyi szimbólumnak van egy „világos” és egy „sötét” aspektusa is.

.Mint korábban már szó volt róla, a mi kultúrkörünkben a sárkány pl. többnyire negatív szereplő, bár a hozzá társított negatívumok viszonylag későn, a reneszánsz idején terjedtek el a köztudatban. Az ókori kultúrákban, távol keleten pedig a mai napig is sokkal pozitívabb és összetettebb szerepet töltött be.




A sárkány távol – keleten

Alakja leginkább az életadó vizek jelképe általában, a természetfeletti erők és bölcsesség, a rejtett tudás megtestesítője, ezért gyakran uralkodói embléma is. Japánban: a három arcú sárkány a Mikádót, a császári és a szellemi erőt jelképezi , de sárkány alakú esőisteneket is ismernek.

Az égi világok jelképeként is hatalmas őrző és védelmezőként tisztelik. Nagy szerencsét, a felsőbb világokból származó irányítást, oltalmat társítanak hozzá.

Hinduizmusban: pozitív értelemben Varuna ég isten és Agni tűzisten attribútuma, a szómának, a halhatatlanság italának birtokosa, a már manifesztált erő és a kimondott szó jelképe. (Jelképtár, Szimbólumtár)

A kínai sárkány

A Sárga Sárkány egyik 2010 őszi nagyhatású álmomban szerepelt. Azóta is az ágyam fölött van a képe

Mint nevének jelentése – lung, „kiváló értelmű lény”- is tanúsítja, Kínában a legrégebbi időktől kezdve nagy tiszteletnek örvendett. Egyike a négy szent. élőlénynek (teknősbéka, egyszarvú, főnix), a kínai zodiákus ötödik állata.

Ő a legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, a keleti égtáj, az időjárás és a termékenység ura. Szemben az európai elképzeléssel, a kínai mitológiában általában mindig a jó, a béke, a jólét, a virágzás szimbólumának számít.

A kelet, a napfelkelte, a tavasz, a teremtő erő és az újrakezdés , a Jin- Jang erők egyensúlyának és az optimális chi – áramlás egyik jelképe. A feng shuiban a szülők és a gazdagság területeit képviseli.

Sárkány a kínai istendinasztia megalapítója, az írás és a tudományok feltalálója is. Az első Han császártól kezdve mindig a császárt szimbolizálta, szerepel a császár emblémáján, valamint a hősöket és a tisztelettel övezett személyeket is hozzá hasonlítják.

Harci stílusa: a long quan (kungfuban), kevesebb hangsúlyt fektet magára a harcra, inkább a gyakorló spirituális átalakulására, a koncentrációra, a légzés és a lélek kontrollja által felépített erőre figyelnek. A harcos kevesebb testtartást ismer, inkább a légzés segítségével épít fel egy nagy erőteret és finom anyagi energiával, kiegyensúlyozott lélekkel harcol. (Bár a kínai sárkányak nincsenek szárnyai, ugyanolyan jól repül, mint európai társai. Azért tud könnyedén a levegőbe emelkedni, mert a jin (nőies, negatív, éjszakai, lágy, befogadó, passzív) és a jang ( férfias, aktív, pozitív, kemény,teremtő, nappali, világos ) princípiumok tökéletes egyensúlyban vannak a testében. (Kínai jelképtár)




Sokoldalú keveréklény

Hagyományos ábrázolásmódja eltér a mi kultúrkörünkben „megszokott”, őshüllőszerű, szárnyas lényekétől. Sokkal inkább kígyóra emlékeztet, és mindig csak egy feje van.

Külseje ábrázolását szigorú szabályok írták elő, a hagyomány szerint e kanonikus megjelenítés különböző lények vonásaiból tevődött össze: szarvas szarva, tevefeje, démonszeme, pikkelyes kígyónyaka, teknős belső részei (egy másik változat szerint egy hatalmas kagyló gyomra), sas karmai, tigris lába, bika fülei vannak. További különlegessége, hogy nem a füleivel, hanem a szarvaival hall. Rendkívül változatos formákban és színekben ábrázolták. A kék sárkány pl. többek közt Kelet, a sárga sárkány az égtájak közepének a jelképe.

Megkülönböztetnek égi, földi és föld alatti sárkányokat, melyeknek a legkülönfélébb színeik lehetnek. Az égi sárkányok adták az esőt, a föld alatt lakók őrizték a föld méhének kincseit.

Alapjában véve a vizek és az időjárással kapcsolatos égi jelenségek jóságos isteneiként tartották számon őket, akiket azonban nem volt tanácsos megharagítani..

A vizeknek (tengerek,tavak és a folyók) külön sárkány gazdáik voltak, az ún. Sárkánykirályok (longwang), akik víz alatti, fényes palotában élnek udvarukkal és seregeikkel.

Hozzájuk kapcsolódik az esőt hozó sárkány isten kultusza. A sárkánykultusz fő ünnepnapja az 5. holdhónap 5. napjára esik, ez a Sárkánycsónak-ünnep: Ilyenkor sárkányorrú csónakokban eveznek a folyókon s áldoznak a vízi sárkányistennek.

A kék sárkányokat jószívűnek, a fehéreket erényesnek, a sárgákat pedig könyörületesnek képzelték el Utóbbiakat a lehető legjobb, legszerencsésebb előjelek egyikeként tartották számon. (A sárga szín kiemelt jelentőséggel bírt: hozzá kapcsolódott a föld elem, és a „közép”, mint égtáj, a császárkorban a mindenkori uralkodói szín volt, sárga selyemre írták a császári rendeleteket, s a császár öltözékének is meghatározó színe volt. A császári sárga használata mindenki más számára tilos volt)

Túl szenvedélyes természet

Viharsárkány egy 2011 nyári álmomban jelent meg, és nevéhez híven, vihart támasztva kiszabadított egy betonépületből,, ahonnan esélyem nem lett volna kijutni. Az álmot-és a karakter megrajzolását ébrenlétemben is kedvező változások követték

A kínai sárkányok között nagyon ritkán fordult elő a gonoszt szimbolizáló szörny, legfeljebb túlságosan szenvedélyes természetüket rótták fel nekik. Ez a titáni erő, mely áthágja a saját korlátait, folyamatosan túlzásokra ragadtatja magát, Talán ezért tartották úgy, hogy az erőteljes természeti jelenségeket egytől egyig sárkányok idézik elő. Az elemi csapásokat egyébként mindenütt összefüggésbe hozták a sárkány alakjával, ők szimbolizálják a kreatív, ám néha veszélyes természeti erőket. A víz princípiumának, az eső és a felhők jelképeként, a természet – és a tudattalan dinamikus erejét testesítik meg.

(A kelet – ázsiai és az európai néphit szerint egyaránt sárkány hozza a vihart és a jégverést, illetve ő maga azonos a viharral és a viharfelhővel. A magyar hiedelemvilág is ismeri a viharfelhőben, a forgószélben, jégverésben megjelenő sárkány alakját, akit csak a garabonciás diák tud meglovagolni)

A víz ereje

Míg az európai kultúrkörben a víz elemet a női princípiumhoz társítják és a tüzet pedig a férfiashoz, Kínában pont fordítva áll a helyzet: a víz az aktív, dinamikus, férfias, azaz jang minőség, a tűz pedig a függő, passzív, nőies jin.

A vizek felett uralkodó kínai sárkány tehát szintén a janghoz, a kozmikus rend férfiprincípiumához társítható, azaz a kreativitást, dinamizmust, a változáshoz és a megvalósításhoz szükséges erőt képviseli. A sárkányszimbólum megtalálható az összes, energiával, elektromos töltéssel kapcsolatos szó kínai írásjegyében, a Ji Csingben pedig a Csien trigramhoz, az éghez tartozik

Kapcsolatba hozható azonban a kan trigrammal is, ami a víz elemet jelöli. A trigram nevének kiegészítése: a Szakadékos.

„A Víz ősjel a zuhanás képe. Egy szilárd jang vonás két lágy jin vonás közé zuhant, s ezek úgy zárják maguk közé, mint a szakadék a vizet. A Víz a középső fiú ősjele. Az ősjel az Égből a Földre hulló, a folyókban áramló, és a földön minden életet létrehozó vizet jelenti.”

A lehulló, áramló víz tehát olyan, mint a sárkány, aki a mozgást képviseli.

„A Víz az emberben a szív, a testbe zárt lélek, a sötétbe zárt fény, az értelem jelképe. A Jel nevének kiegészítése az ősjelek megkettőzése miatt: az ismétlődő veszély. Ezzel a Jel egy tényleges helyzetet jelöl, amihez hozzá kell szokni, és nem egyéni érzésre vonatkozik. Az egyéni veszélyérzetet vagy a vakmerőség, vagy az álnokság kelti fel. A veszélyt azért jelképezi a szakadék, mert olyan helyzetben van az ember, amelyből ugyanúgy lehet helyes magatartással kikerülni, ahogy a víz jut ki a szakadékból”.(Ji Csing)

Ha megnézzük a Ji Csing második részében található megjegyzéseket, láthatjuk, hogy a kan szívbetegséget, szívfájdalmat, valamint fülfájást és siketséget is jelent. Összefügg a sötét indulatokkal és a heves természet veszélyeivel – a pszichológia nyelvén szólva a tudattalan dinamikus és kreatív aspektusaival, és ezeknek az ösztönökhöz és a szenvedélyes érzelmekhez fűződő szoros kapcsolatával.” Marie Louise von Franz: Archetípusos minták a mesékben.

Az Asztropressz küldetése az aktuális és várható bolygóhatásokkal, a személyi horoszkópban rejlő lehetőségekkel és korlátokkal kapcsolatos reális tájékoztatás. Akkor is, ha ez nincs összhangban a new ages „szellemiség” által diktált minden szép-minden jó narratívákkal. Erre az esetre is vonatkoznak a kommentelési etikettben írtak: aki nem ért egyet az itt megfogalmazott szempontokkal, nyugodtan abbahagyhatja oldalam követését és keressen magának lightosabb olvasnivalót. Nincs harag 🙂 Mindkettőnknek időt, energiát spórol meg 🙂 Nekem legalábbis rengeteget, hiszen nem kell az irreleváns kommentek moderálására, nagyon sok esetben ezzel egyidejűleg szerzőik spammelés miatti jelentésére és letiltására is pazarolnom értékes időmet. Így ezt további hasznos tartalmak írására fordíthatom. Bevallom, annak ellenére, hogy naponta többször is kénytelen vagyok sort keríteni rá, utálom használni a “Törlés”, “Tiltás” funkciókat. Mindkettőnknek szebb lesz a napja, ha egyáltalán nem kerülök, vagy a jelenleginél sokkal ritkábban kerülök ilyen kínos döntéshelyzetekbe. Bízom benne azonban, hogy az ezogagyi helyett a valósággal nagyobb összhangban levő tartalmakra fogékony, azokat kimondottan igénylő többség -vagyis a tényleges célközönségem – a jövőben is velem marad.





A sárkány az ókori Európában és a Mediterráneumban

Démétér (Ceres) sárkányfogatán

A sárkány szó eredetileg a latin Draco szóból származik, jelentése kígyó, éleslátó. Alakja a világ valamennyi kultúrájában összemosódik a kígyóéval.

A görög – római kultúrkörben a sárkányok (drakonesz) a föld mélységeiben élő lények voltak. A termékenység urai és a misztériumok ismerői, a sorsot jóslatok formájában fedik fel.

Termékenységszimbólumként Dionuszosz- Bacchus állatai

A Nagy Istennő ereje

Atargatis istennő egyik ábrázolása

A középkorra a fiatal szüzek elrablójává és fogvatartójává vált sárkány az ókori Ázsiában, mediterraneumban még meglehetősen jóindulatú volt a nőkkel. Társával, a kígyóval együtt a női istenségek erejének, hatalmának a szimbólumai voltak. Eric Neumann: A Nagy Anya című tanulmányában pl. az ókori Egyiptomból fennmaradt, nőalakokkat segítő sárkány / kígyó ábrázolásokról tesz említést, Démétér/Ceresz föld- és gabonaistennő szekerét sárkánykígyók húzták, őrzószellemekként a Magna Bona Dea (Jóságos Nagy Istennő) szentélyét őrizték.

Delphoi őrzője, a Püthia nevét Püthón sárkányról kapta, amelyet Apollón pusztított el. Így lett a –sárkány a Püthia révén a bölcsesség és a prófécia jelképe.

A sárkány mint őrállat

Thébai városát és forrását Arész (gör), Mars (róm) sárkánya védi, Kadmosz vele ill. a sárkányfogakból kikelő harcosokkal küzd meg. A Heszpriszek kertjét is sárkány védelmezi.. A görög. mitológiában olykor az alvilág kapuőrzőjeként is szerepel.

Sárkány az ember előtt rejtett dolgok, kincsek, varázseszközök őre, hiszen a kezdet és vég őreként csak ő tudhatja a kezdet előtti és vég utáni titkokat. Ezért lehet a rejtett tudás képviselője is.

A hatalom, tudás és erő jelképe

A walesi zászló vörös sárkánya – wikipédia

Nemcsak keleten, hanem Európában is gyakori totemállat és törzsi jelvény a rómaiak, dákok, szászok hadijelvényein, zászlóin.

Érdekes módon, a középkori heraldikában még akkor is gyakran szerepelt az erő és hatalom jelképeként a címereken (akár Magyarországon is, pl. a Zsigmond király által alapított Sárkány- lovagrend emblémáján), amikor már inkább negatív jelentéstartalma élt a köztudatban. Egy középkori hiedelem egyenesen azt tartotta, hogy ha egy sárkány születik, a Föld életereje megújul.

A kelta mitológiában uralkodói jel, a vörös sárkány ma is Wales emblémája. Ismeretesek voltak olyan sárkányvitézek is, akiknek vagy ez a lény volt a szövetségesük vagy pedig maguk voltak képesek sárkánnyá változni. (A metamorfózis az ázsiai kultúrkörökben sem ismeretlen: az ind mitológiában pl. emberalakban, sok fejjel is ábrázoltak sárkányokat. Bármelyik kultúrkörről legyen is szó, fejeinek sokassága a megsokszorozott testi és szellemi erő ősi kifejeződése.)

Rúnája (kelta mitol): Eiwatz, az élet és a halál fája, az isteni beavatás, kitartás, védelem.




A sárkány negatív szerepben

Fafnir sárkány, Arthur Rackham illusztrációja Wagner, A Niebelung gyűrűje c operaciklusához

A világot fenyegető káosz

„A még differenciálatlan őslétezés és a káoszba visszasüllyedő pusztulás erőit gyakran szimbolizálja sárkány. Ebben a minőségben a kezdet és a vég kozmikus eseményeinek a szereplője A hindu Káosz sárkány pl. a még differenciálatlan, elemi lét szimbóluma. A perzsa mitológia sárkánya, Azsi Daháka az emberi nem ellensége, a Rossz princípiuma. A babilóni Tiámat, Marduk ellensége, a „Babilón sárkánya” szintén egyértelműen a nőnemű káoszsárkány, mely a Világmindenség rendjének a felborulásával fenyeget s hozzá is a vízözön képzete párosul. Ez a káosz – vízözön magára ölti a kétfejű kígyó alakját is.” (Jelképtár)

Sárkányölő vitézek

„A görögök világfáját, a Heszpriszek aranyalmafáját a százfejű és sok nyelven beszélő Ládón sárkány őrizte, míg Héraklész, tizenegyedik munkájaként, meg nem ölte. A kolkhiszi aranygyapjúra úgyszintén félelmetes sárkány vigyáz. A thébai Kadmosz és később Iaszón pedig egy megölt sárkány fogait vitte el, melyből a spártaiak ősei kelnek ki. Delphoi őrzője, Püthia – nevét Püthón sárkányról kapta,amelyet Apollón pusztított el. Egyúttal e hagyomány arra is utal, hogy Püthia a sárkány bölcsességét, jövőbelátását is örökölte. A germán mitológiában Sigurd megöli Fafnirt, a gonosz sárkányt, a kincs őrzőjét, majd miután megette annak a szívét és a vérében megfürdött, mindentudóvá és sérthetetlenné lett.” (Jelképtár)

Sárkányok a keresztény világban

„A sárkányt a reneszánsz korának művészete a Gonosz szimbólumává tette meg, a bibliai Leviatán, s főleg János Jelenéseinek a sugallatára, ahol Isten ellenségeként sorban megjelenik az égi, földi és a tengeri sárkány is. Babilon „nagy kéjnője” a hétfejű fenevadon, a káosz – Sárkányon ül. A sárkány ellen küzdő Mihály arkangyal s az ugyanilyen színben feltűnő szentek – szt Margit, Szt Márta, Kappadókiai Szent György és Szent Szilveszter attribútuma a sárkány, de ábrázolták Jézus Krisztus mellett „(Jelképtár)

Sárkány a magyar néphitben

Csuba Ferenc táltos a sárkánnyal (Népies rajz a 19. sz. második feléből, Szűcs Sándor nyomán) Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

„A magyar néphit Illés prófétát is sárkányölőként tartja számon. Nálunk egyébként azon az általános hiedelmen kívül, hogy sárkány jelenik meg a viharfelhőben, a forgószélben és a jégverésben, továbbá, hogy kizárólag leányáldozatért enged inni a tulajdonában levő vízből, azt is tudni vélik, hogy a sárkány olyan ragadozó halból – pl harcsából vagy csukából – esetleg kútba rejtezett kakasból lesz, amelyik hét évig fejlődött láthatatlanul, mialatt kígyókat falt. Ezt a sárkányt aztán csak a garabonciás bűvölheti elő, akinek hátasa lesz, s ettől kezdve, gazdájához hasonlóan ő is csak tejet iszik. A garabonciást meséink szerint aztán Szerecsenországba, az Alvilágba viszi, ahol az kiméri a Sárkány húsát, mert a szerecsenek csak úgy tudják elviselni az ott uralkodó hőséget, hogy húst tartanak a nyelvük alatt.

Néphitünk sokszor az üstököst is a sárkánnyal azonosítja.

Báthori Erzsébet címere, Wikipédia.Az ecsedi-láphoz több népmonda is fűződik, mely szerint hatalmas sárkány tanyázott az irdatlan mocsárban. Amit a Báthoriak egyik őse Opos vitéz ölt meg, emiatt került a családi címerbe a három sárkányfog[17] és a Sárkány Lovagrend jelvénye, a farkával nyaka köré tekeredő, azaz önmagát megfojtó sárkánykígyó, egy Uroborosz

A magyar néphitben gyakran tűnik fel a kincs őrzőjeként, az égi vár védelmezőjeként tüzet fúj, kénkövet okád. Szerepe az, ami a szörnyeké általában: elpusztítani azt, aki beavatatlanul, méltatlanul akar túljutni rajta. Másutt a Holdat és a Napot is leeszi az égből, éppúgy, mint közép-ázsiai rokonai és az egyiptomi Apóphisz – kígyó. Népmeséink egyik érdekes vonása, hogy bennük a sárkány alakja sűrűn antropomorfizálódhat többfejű emberré (a közép – ázsiai hősénekekben is). A Báthori család címerállatként viselte, mert a hagyomány szerint ősük megölte az ecsedi láp sárkányát. Róbert Károly Szent György rendjét megújítandó Zsigmond magyar király alapította a Sárkány- rendet.” (Jelképtár) 

 

 

Wikipédia : Sárkányok a magyar mesékben

A magyar kultúrkörben a sárkány mítoszok és legendák ősi sárkánya, isteni szörnyetege és a kincseket őrző lény, legtöbbször szárnyaspikkelyes hüllő alakjában, ám egyes esetekben a megjelenése ötvözheti más lények egyesített tulajdonságait is. A Magyar néprajzi lexikon szerint a néphit, illetve a hiedelemmondák kétféle alakban ismerik:

  • „A tarajos csúszó, tarajos kígyó félelmetes, természetfeletti erejű kígyó. Szárnyas alakú, elöl lóhoz, hátul kígyóhoz hasonlít, pikkelyes kemény bőrű, hosszú körmű, hosszú fogúlángoló tarajú; szikrát fúj, lángot hány. Színe különböző: sárga, fehér, fekete, vörös, kék, de lehet piros nyelvű, vörös testű, piros-fekete pikkelyes farkú, fekete-sárga szárnyas is.”
  • „Sárkány, mint a garabonciás lova, kapcsolatban áll a viharraljégesővel és a kincsekkel. Olyan halból vagy kígyóból lesz, amelyet mocsárbankőszirtben elbújva hét évig emberi szem nem látott.”

 

Korai megjelenések

Sárkányok, középkori zoológusok leírása és ábrázolása. Wikipédia

A 18. század előtt a sárkányok, mint ősi hitvilág elemei jelennek meg. A legrégebbi, univerzális funkciójuk alapján az anyagi és szellemi világ közötti kapcsolatot szimbolizálják, amelyek között szabad átjárásuk van.[2] Később általában a természeti erőkkel, jelenségekkel azonosították őket, melyeknek vagy az okozói, vagy az elmulasztói lehettek. Általánosságban kijelenthető, hogy legtöbbször a pusztító, villámló viharokkal hozták összefüggésbe a sárkányok megjelenését, ahol a vihar mennydörgése tulajdonképpen a sárkányok tombolása volt az égben [3]Pivárcsi István Székelyföldi legendárium című műve[4] szerint az égben egymással csatározó sárkányok a farkukkal összetörték a felhőket, melyekből hatalmas özönvíz zúdúlt a magyar földekre.[5]

Tulajdonságaik és létrejöttük

A középkori humanista zoológusok leírása és ábrázolása szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonló állat, hosszú farokkal és denevérszárnyakkal. Miskolczi Gáspár is a 17. század végén azonban azt írta: „semmi szárnyuk nints, hanem tsak igen vén és meg nevekedett Kígyók.[6] A mitikus keveréklény a sárkány, a magyar kultúrkörben is – egyéb lényekkel együtt – a Sátán-szimbólumok (baziliszkusz, béka, boszorkány, denevér, gyík,egér, farkas, kaméleon, kecskebak, kígyó, kutya, légy, macska, majom, medve, mókus, oroszlán, pók, róka, sárkány, varjú) között szerepel.[7] Habár a legendáriumok nem nyújtanak teljes körű információt a sárkányok létrejöttével kapcsolatban, egyes területeken elfogadott tény volt, hogy a sárkányok valamilyen más állatból alakulnak ki.

Csallóköz vidékén például úgy hitték, hogy a sárkány vagy öreg csukából, vagy pedig 7 , vagy 13 éves kakasból alakul ki, amikor az előbbi vagy beleveti magát az iszapba, vagy az utóbbi esetében a házi rejtekébe vonul, ahonnan csak a Garabonciás tudja kibűvölni, már sárkány alakjában. [8] Máshol úgy tartották, hogy a sárkányok születhetnek más sárkányoktól is, ahol a nőstény 7 évig hordja ki a fiát és 7 évig szoptatja. [9] Az ősi magyar hitvilág szerint a sárkányok általában kétféle alakban jelenhetnek meg. Első, a már említett Garabonciás által megszelídíthető, hátasként használatos lény, míg a második elgondolás szerint a sárkányok tarajos csúszómászóhoz, hüllőhöz hasonlatos lények hosszú karmokkal és fogakkal, illetve különböző színű pikkelyekkel, melyet nehezen üt át a kard. Odvakban, barlangokban tanyáznak, és bizonyos történetekben tűzokádó képességekkel is rendelkeznek.

Szerepük

Bár a korai elbeszélésekben nincs kincsőrző szerepük, a későbbi évszázadokban már megjelentek az aranyat, drágakövet őrző sárkányok is, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a sárkány alakja egyre jobban átkerült a gyermekmesékbe a 19. századi illetve a korai 20. századi magyar irodalomban, ahol a sárkány legtöbbször ijesztő és gonosz lényként jelenik meg. A történet szempontjából a fő szerepük a cselekmény beindítása, illetve a hős cselekvésre késztetése. Ezekben a történetekben általánosságban nem csak kincset őriznek, hanem királykisasszonyokat is elrabolnak, így a hős feladata a sárkány legyőzése mellett a lány kiszabadítása is a rettegett szörny karmaiból, elnyerve annak szerelmét, illetve egyúttal önmaga számára a dicsőséget is. [10]

Sárkányok a magyar gyermekmesékben

Egy híres sárkány, aki János vitéz ellenfele Petőfi Sándor verses meséjében

A magyar gyermekmesékben rendkívül gyakran ábrázolásra kerül a sárkány alakja, ahol kezdetben a hős-ellenség ellentétében jelent meg. Érdemes megemlíteni, hogy ezekben a történetekben a sárkányoknak antropomorf, ellenséges lények, akik legtöbbször nagyon is emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Nem vetik meg a vigasságokat sokszor a bort sem, illetve torzsalkodó vitákba is mélyedhetnek a hőssel a küzdelmük előtt vagy közben. Benedek Elek (író)Illyés Gyula, illetve Ipolyi Arnold történeteiben felfedezhetőek fel legjobban a sárkányoknak ezen tulajdonságai.

Benedek Elek János diák című meséjében[11] a sárkány „nagyokat szippog az orrával”, a Hajnalban pedig az is megemlítésre kerül Benedek Elek által az, hogy a sárkányok lakhelye tulajdonképpen Sárkányország, ahová a hősnek le kell utaznia. [12] Ipolyi Arnold Népmesegyűjteményében, illetve Illyés Gyula Hetvenhét Magyar Népmeséjében pedig a fiatal vitéz, vagy szegény sorsú fiú viadala kerül előtérbe a sárkánnyal, ahol a lény legyőzése egyúttal a hős felnőttkorba lépését is szimbolizálja. [13]

Érdekesség, hogy ezekben a mesékben a többfejű sárkány képe is megjelenik 6,12, vagy 24 fejű bestia képében, de nem ritka a 9 fejű sárkány történetbe építése sem, ennek oka a számok szimbolikus szereppel való felruházásában keresendő, ami a magyar folklórban kiemelt jelentőséggel bír. Az 1970-es évek környékén azonban változás köszöntött be: az agresszív, ellenséges lény képét felváltotta barátságos, bölcs sárkány képe, akit már a hősnek nem érdemes, és nem is szabad legyőznie. Lázár Ervin Hétfejű Tündérében a csúnya fiú egyetlen reménye, hogyha megöli a hétfejű tündért (=sárkányt), akkor ki lesz gyógyítva a csúfságából. Azonban mielőtt végre tudná hajtani végleg a feladatot, a lény szemébe néz, ahol megpillantja annak jóságát, és egyúttal rájön a saját tettének súlyára is. [14] Csukás István Süsüjében pedig nemcsak Süsü sajátosan barátságos természete az újdonság; a sárkánynak egy feje van, ami egyben a kitaszítottságát is jelképezi a többfejű sárkányközösségből. [15] Csukás kiemelt hangsúlyt fektet a sárkány érzelmes oldalának bemutatására, amivel a gyerekek könnyen tudnak azonosulni.

 

Alkímia, hermetizmus

Sárkány a nyugati alkímiában

Egy 2009-es álmom hatására festett zöld sárkánysagítőkész álom alak

A szárnyas sárkány az asztrológia és alkímia emblémája. Az alkímiában az ősanyag szimbóluma. A szárnyas sárkány az illékony anyag jelképe, a szárnyatlan az állandót jelképezi. Hat különböző formája a Nagy Mű létrehozásának különböző állomásait jelképezi.”

A hermetikus iratokban megjelenő hímnemű, égi sárkány Logoszt, az „isteni gondolatot” testesíti meg..

Az alkimiai műveletekben oly fontos és ellentmondásos szerepet játszó Mercuriust gyakran ábrázolják sárkány formájában. Alkimiai jelentéstartalma sokkal tágabb fogalom volt az asztrológiainál.

Az asztrológiában a Merkúr az értelem, a logika, a tapasztalatszerzés, áttekintés planétája, összefüggésben áll az ítélőképességgel, emlékezőtehetséggel is Változékony, alkalmazkodó, mindennel kapcsolódó. Emberi vonatkozásokban összefügg mindazzal, ami kapcsolatokat hoz létre, ami az érintkezést, a forgalmat, összeköttetést, közvetítést szolgálja úgy szellemi mint anyagi értelemben. Uralma alá tartozik tehát a gondolatközlés, az írás, különösen az újságírás, a közlekedés, postaszolgálat, kereskedelem, értékcsere.

Ezzel szemben az alkímiában, ebben az annyira komplex, önismereti, világnézeti rendszerben részben magát a természetben rejlő elpusztíthatatlan életerőt jelképezi, az anyagot átlelkesítő szellemet, jungiánus értelemben a kollektív tudattalant Ezt a spiritus vegetativust, azaz élet-és idegszellemet gyakran zöld sárkányként jelenítik meg.

Ő hatja át a materia primát is, azt az értéktelen alapanyagot, melyből a filozófusok aranya vagy a Bölcsek Köve nyerhető ki. A cseppet sem veszélytelen, egy sor pszichés és kémiai átalakulást magába foglaló folyamatok végére az alkimista a lelki- szellemi fejlődés legmagasabb fokára, egy fajta, a világmindenséggel egységbe olvadt, megvilágosodott állapotba, az unio mentalis majd unus mundus fokozataiba lép.

Mercurius kettős (egyszerre szellemi és anyagi) természetét hagyományosan a kaduceus pálcára tekeredő két kígyó szemléltette, de az alkímiában gyakran ábrázolták összenőtt, kettős sárkányalakként is.

Mercurius dualitása más szinteken is megnyilvánul. Az alkimisták munkájukhoz nélkülözhetetlen útmutatást kaphattak tőle, de össze is zavarhatta értelmüket, a szakadékba vezető útra terelve őket. Köztudott: akik a filozófusok aranya, a lelki teljesség megvalósítása helyett a szó fizikai értelmében vett aranyat akartak csinálni, sokszor megőrültek, koldusbotra jutottak- hiszen minden vagyonukat kotyvalékaikra költötték, csalóknak estek áldozatul vagy maguk váltak szélhámosokká.

Asztrológia

Szaturnusz, Jan Sadeler metszete, 1585, British Museum

Az asztrológiában a sárkány Szaturnusz állata de kapcsolatba hozható a Marssal, valamint a Skorpió és a Plútó princípiumával is. (Mint fentebb szó esett róla, a víz elemhez tartozó sárkány a kollektív tudattalan mélyén munkáló archaikus erőket jelképezi. Ezek akár a semmiből is teremthetnek egy új világot vagy elemi csapások formájában egy pillanat alatt elsüllyeszthetik a legcivilizáltabb területeket is.)

Pszichológiai szinten ugyanis a Plútó és a Skorpió elv a személyiségünk legősibb rétegeiben működő erőket is jelképezi, a kreativitás, megújulás, túlélési képesség kincses bányáját, melyek a kollektív tudattalannál, az emberiség közös tapasztalatainak varázsbarlangjánál is mélyebben honolnak..

Ennek tulajdoníthatóan a Plútó/ Skorpió – tartalmak gyakran öltik magukra álmainkban hüllők, kétéltűek, sárkányok, vizes, barlangos, a Jurassic Park hangulatát idéző tájak és lények alakját, velük kapcsolatos élményeink pedig aszerint kellemesek vagy kellemetlenek, hogy milyen kapcsolatban vagyunk az ősprincípiummal- ld. a Plútó archetípusa c. cikk.

A két holdcsomópont (a holdpálya metszéspontjai az ekliptikával) régies neve a Sárkányfej és a Sárkányfarok.




Sárkány a kínai alkímiában

A sárkány a kínai alkimista hagyományban is fontos szerepet játszik.

Ez a taoista filozófiától elválaszthatatlan hermetikus irányzat abban különbözik nyugati rokonától, hogy a bölcsek köve előállítása helyett a halhatatlan test megvalósítására törekszik. (Természetesen az európai hagyományokból ismert csodálatos kő nem a szó szerint értendő, hanem, egyebek mellett a földi életben elérhető „halhatatlanság”, személyiségünk romolhatatlan – és ezért elpusztíthatatlan lényegének szimbóluma.)

A kínai kultúrkörben ismeretes halhatatlan test, a gyémántest a földi élet során tudatosan, lépésről lépésre építhető fel az olyan, a fizikai testet és a szellemet egyaránt bevonó módszerek segítségével, mint a tai chi, chi kung, harcművészetek, ill. az ezekhez kapcsolódó meditációs gyakorlatok.

Általánosan elterjedt volt az a hit, hogy a nagy bölcsek és taoista alkimisták valójában nem halnak meg, csak átköltöztetik lelküket a rejtett gyémánttestbe, halandó földi testük pedig porként lepereg róluk – miközben mindez a beavatatlan számára természetesen láthatatlan marad. A taoista alkimisták számára a halál csupán az a a jelentéktelen pillanat volt, amikor a földi test pora lehullt a már teljesen kifejlődött gyémánttestről, amelyben aztán tovatűntek. A taoista mesékben , elbeszélésekben szereplő öreg bölcsek hol sárkányháton, hol sárkányhintón szállnak az ég felé, máskor meg egyszerűen köddé válnak.

Addig is azonban, amíg ez be nem következik, a keleti és a nyugati alkimisták varázsszerekkel hosszabbíthatták meg életüket. Míg az európai kultúrkörben a folyékony arany, az ún. aurum potabile segítségével élték túl akár sok ezer évvel is az egyszerű halandókat, Kínában vörös színű életelixír labdacsok váltották ki ugyanezt a hatást. A csodálatos pirulák alapanyagát szintén arany és higany képezte.

A hosszú élet titkának pirulája, a varázsszer, melyet néha gyöngyként is említenek, gyakran a sárkányok kezében van. Nyugati társaikkal ellentétben azonban, ők nagylelkűen megosztják ezt a kincset az arra érdemes halandókkal. Nem csoda, ha a kínai művészetek népszerű motívuma az égi sárkány, aki a halhatatlanság eme gyöngyszemét tartja a karmai között.




Kapcsolódó

Párbeszéd álmainkkal

A Plútó archetípusa

A Skorpió (Liz Greene)

Az Ikrek (Liz Greene)

Könyvajánló

Szimbólumtár

Jelképtár

Kinai Jelképtár

Marie Louise von Franz: Archetipusos minták a mesékben

Jean Shinoda Bolen : Bennünk élő istennők

Erich Neumann : A Nagy Anya

C. G. Jung : Alkímiai konjunkció

C. G Jung : A filozófusok fája

Wikipédia : Sárkányok a magyar mesékben

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!

Comments are closed
* *