Az oroszlán szimbolikája

“Lévén maga a lángsörényű Nap, a nyári forróság, ezért a tűz, továbbá az arany, később, az alkímiában a kén társul hozzá”. Az oroszlán mint egyetemes szimbólum a világ kultúráiban.

 A vélemény fontos. A Tiéd is az. Mielőtt azonban hozzászólnál a Facebook-oldalon közzétett posztokhoz, kérlek tanulmányozd át gondosan a kommentelési etikettről szóló bejegyzést. Ezzel megelőzheted azt a mindkettőnk számára igen kellemetlen helyzetet, hogy hozzászólásod töröljem, vagy le kelljen tiltsalak az oldalról. Köszönöm.

Jelképtár

A hatalom szimbóluma. Élettere az ókorban még Afrikán kívül Dél Európától Indiáig terjedt. Az ember nem csak azért irtotta, mert nyájait dézsmálta: az oroszlán vadászat a férfiasság, később az uralkodásra termettség próbája is volt Így vált az erő jelképévé, mint az állatok királya és a királyok állata (északi megfelelője a medve volt). Miután a királyság intézményét égi eredetűek, a királyt sok helyütt a Nap fiának tekintették, isteni lénnyé, Nap – jelképpé alakult. Mint ilyen, ott is fontos szerephez jutott, ahol vadon élő évezredek óta nem járt (Európában vagy a távol – Keleten).

Az Oroszlán csillagkép

Lévén maga a lángsörényű Nap, a nyári forróság, ezért a tűz, továbbá az arany, később, az alkímiában a kén társul hozzá. Az Állatövben is helyet kapott. A csillagkép a „Nap háza”, a legforróbb hónap (júl 23 – aug. 22) uralkodó jegye, az ókori birodalmak felemelkedése idején a nyári napforduló csillagképe is. Legfényesebb csillaga az Ekliptikán látható Regulus („Királyocska”, „Királyfi”) ill. Cor Leonis (Oroszlánszív). Az asztrológiában a „bátorság fészkének”, a szívnek az ura. Számos oroszlán- ábrázolás e csillagos képzetkörből ered. Így a kígyón taposó oroszlán jelképe az Oroszlán és az alatta tekerődző Vízi kígyó csillagkép együttesét ábrázolja, a kerékkel, gömbbel, rozettával (nappálya jelképpel) „gurigázó” oroszlán szintén az „Állatöv királyának” a képmása (az egyiptomiak hívták így a csillagképet), sőt, Ptolemaios a Regulust tekintette az Ekliptika első fokának. Szent Márk evangélista szárnyas oroszlánja egyik a négy apokaliptikus fenevad közül, mint égtáj, évszakjelkép u. csak a csillagképre vezethető vissza.

Az oroszlános anyaistennő-képmások is tulajdonképpen a vele szomszédos állatövi jegy, a Szűz és az Oroszlán együttesére vonatkozó csillagmitológia teremtményei. Ilyen az egyiptomi szfinx, az oroszlánfarkú Izisz és az oroszlán fejű Szahmet, a szerelem és a háború istennője, az oroszlánháton ábrázolt főníciai Astrate, a hettita Arianna, a phrüg Kübelé, a hindu Durga, keresztény eszmekörben az oroszlán háton álló Szűz anya. Egyiptomban két, egymásnak háttal ülő, a lenyugvó vagy a felkelő Napot közrefogó oroszlán (Aker) jelképezte a túlvilági „kapukat”, melyeken át este távozik, illetve reggel visszatér a Nap. A kapu – és hídörző szobrok (őrállat) állításának szokása végül is ebből a képzetből ered.

Szahmet a perzselő nap oroszlánfejű, egyiptomi istennője, az anyák oltalmazója, a háború, gyűlölet és halál úrnője

Legendás, mesei változatban a bibliai Dániel prófétát verembe (alvilág- jelkép), oroszlánok közé dobják. Egyiptomi Szent Mária sírját két oroszlán ássa meg, a mesehősnek, hogy bejusson az Alvilágba, ill .Tündérországba, a kapuőrző oroszlánok eszén kell túljárnia. E képzetkörben fogant az oroszlános trónus szimbolikája is ( első tárgyi emléke az új kőkorból való): a közel – Kelet uralkodói ilyen trónusokon ültek, ez illeti meg a Buddhista művészetben Buddhát. Amikor Héraklész naphérosz legyőzi a nemeai oroszlánt, az Oroszlán csillagkép megtestesítőjét, és felölti annak lenyúzott bőrét, oroszlánná, anyárban uralkodó Nappá változik. A Biblia oroszlánnak nevezi Júdát, Dávid királyi házának és Jézusnak az ősatyját.

Oroszlánölő naphérosz volt a sumér Gilgames, a zsidó Sámson, a görög Orión és a félig- meddig történelmi alak, az oroszlán sörényű iráni Rusztem. Oroszlánt öl Dávid s még a középkor vitézkedő uralkodói is „oroszlán” ragadványnevet kaptak (Oroszlánszívű Richard). Nem véletlen, h. a sas mellett a legkedveltebb címerállat volt.

A jelkép mindazonáltal nem csak pozitív jelentésű. A Biblia a sátánt, a Gonoszt fenekedő, mohó étvágyú, tűzokádó oroszlánhoz hasonlítja, a középkori művészetben az emberre támadó, az embert marcangoló oroszlán az ördögöt testesíti meg.

A megzabolázott erőt jelképezi Szt Jeromos oroszlánja (a remete a pusztában meggyógyít egy beteg oroszlánt, mire az ebbé juhászodik mellette). Kutyán v. oroszlánon taposnak a középkori lovagok sírszobrai. A Platontól eredeztetett (Az állam) reneszánsz világi ikonográfiában az oroszlán egyfelől az Erő, a Bátorság jelképe (ld. Tarot), másfelől a Harag és a Gőg szimbóluma.




(Jelképtár, 224 – 225 old, Helikon  kiadó 2004)

Szimbólumtár

Afrikai, ragadozó nagymacska; a királyság, az erő megtestesítője („az állatok királya”). A Nap, a fény birodalmához tartozó lényként apotropaikus jelentést is hordoz; gyakran jelenik meg a források, templomok, sírok őrzőjeként (pl. a déloszi oroszlánsor, Kr. e. VII. sz., a mükénéi oroszlános kapu, Kr. e. XIV. sz., a babiloni oroszlánfal, Kr. e. VI. sz.). Nősténye az anyaság és a szerelmi szenvedély jelképe; számos anyaistennő attribútuma.

Az egyiptomi mitológiában Szahmet, az oroszlánfejű női alakként ábrázolt istennő a háború és a perzselő Nap megszemélyesítője.

A buddhizmusban a törvény védelmezője, rBuddha bölcsességének jelképe. Az igazságosság szimbólumaként a világi hatalom kifejezője. A buddhista vallást támogató Asóka király oszlopán ábrázolt három oroszlán is ebben az értelemben szerepel (Kr. e. III. sz., Szárnáth, Régészeti Múzeum), s alattuk látható a Tan kereke (rkerék). Ez az ábrázolás vált India jelképévé; megjelenik a címerében is.

Héraklész harca a nemeai oroszlánnal

• A görög mitológiában a fényistenség, Phoibosz Apollón (rApollón/Apollo), az epheszoszi Artemisz (rArtemisz/Diana), rKübelé és Dionüszosz (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus) kísérője; az oroszlánbőr pedig Héraklész (rHéraklész/Hercules) attribútuma, akinek első hőstette a nemeai oroszlán megölése. ’Idő’ jelentésben is megjelenik: Szarapisz (rOzirisz/Szarapisz) attribútumának, az időt jelképező kígyóval övezett háromfejű (farkas-, oroszlán- és kutyafejű) állatnak középső, oroszlánfeje a jelen szimbóluma, mert kifejezi a múlt és jövő között álló legerősebb tényezőt (Macrobius: Saturnalia, I. 20,13). Ez Tiziano Az Idő allegóriája c. képén is szerepel (1560 k., London, National Gallery) (rkutya). A bírósági ügyeknél használatos, oroszlán alakú vízóra az igazság védelmezését jelképezi. Az antikvitás korából nyakba függesztett, oroszlánmancs formájú védőamulett is ismert (rláb/lábnyom).




A zsidó és keresztény hagyományban is kettős jelentésben szerepel. Jelezheti az Úr hatalmát (Oz 5,14; Ám 3,8), megjelenik isteni bíróként: „Mert az Úr elpusztította legelőiket, […] az oroszlán előjött rejtekéből” (Jer 25,36–38). A haldokló Jákob megáldja Júdát és oroszlánhoz hasonlítja: „Fiatal oroszlán lesz Júda… Nem tűnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca” (Ter 49,9–10). ’Harciasság’ és ’bátorság’ értelemben Izráel népére vonatkozik (Szám 23,24); ereje a hősöket jellemzi. Júdás Makkabeus „Tetteiben oroszlánhoz volt hasonló, zsákmányért bömbölő oroszlánhoz” (1Mak 3,4). Az ellenség pusztító erejére is utal: „Az oroszlán fölkelt fekvőhelyéről; elindult útjára a nemzetek megrontója, eljött hazájából, hogy pusztává tegye országodat” (Jer 4,7). Az oroszlánok barlangjába vetett Dániel története a hívő lélek haláltól való védettségét fejezi ki (Dán 6, 23). Negatív értelemben Sátán-szimbólum: „Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” (1Pt 5,8).

A középkori szobrászatban a Megváltót pl. lába alatt oroszlánokkal, a legyőzött sátáni erővel ábrázolták (pl. a chartres-i Notre-Dame-katedrális Tanító Krisztus-szobra, 1194–1220), s ennek bibliai alapja: „oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el” (Zsolt 91,13). Az Ezekiel prófétánál és az Apokalipszisben szereplő négy lelkes állat, amelyek egyike oroszlánarcú, az Úr királyi hatalmának kifejezője (Ez 1,1–28; Jel 4,7). Az ezen alapuló evangélista-jelképek közül az oroszlán Márk szimbóluma, mivel evangéliuma a pusztába kiáltó (oroszlán) Keresztelő Szt. János fellépésével kezdődik (pl. Arles, St. Trophime, a főkapu timpanonja; rállat/állatok). Márk evangélista – Velencében őrzött ereklyéinek révén – a város védőszentje. Az oroszlánt Krisztus-szimbólumként is értelmezték; a tipológiai megfeleltetések értelmében előképe Júda oroszlánja: „győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja” (Jel 5,5). Az oroszlánt legyőző bibliai Sámson alakját is a Gonoszon győzedelmeskedő Krisztus tipológiai előképeként értelmezték, ezért története gyakran szerepelt a középkori templomok faragványain.

Tizian : Az idő allegóriája

Azok az ókori legendák, amelyeket a Physiologus is ismertet, a keresztény szimbolikában is szerepelnek; pl. ahogy az oroszlán eltünteti nyomait a vadászok elől, úgy az Isten is elrejti igéjét az emberekben az ördög elől. A nyitott szemmel alvó oroszlán az éberség jelképe; Krisztus teste is így „aludt” a kereszten, míg isteni része az Atya jobbján őrködött. Az oroszlán születéséről szőtt elképzelés keresztény értelmezésben a feltámadásra utal: az oroszlán (Krisztus) születése után három napig alszik, majd a hímoroszlán (Atya) üvöltése lehel belé életet. Az a tévhit, hogy az oroszlán csak egyetlen fiat hoz a világra, a Szűz Máriával való azonosítás alapja. A szentek közül Egyiptomi Szt. Mária és Remete Szt. Pál attribútuma. A szilárd Hit állata, az alvó oroszlán a kontemplatív, az éber az aktív élet megtestesítője (Canova: XIII. Kelemen síremléke, 1783–1792, Róma, Basilica di San Pietro). Szt. Jeromos attribútuma a Legenda Aurea nyomán, amely szerint a szent egy oroszlán mancsából kihúzott egy tövist, az állat pedig ezután mellette maradt.

Kettős jelentést hordoznak azok a középkori ábrázolások, amelyek egy oroszlán és egy másik állat küzdelmét mutatják: általában a pusztítás ördögi állata, de ha egy bikát támad meg, amelynek szarvai Hold-szimbólumok, vagy őzet, amelynek pettyes bőre a csillagokat jelképezi, akkor az oroszlán a sötétséget legyőző fény győzelmére utal. A földrészek közül Afrika állata, a négy temperamentum közül a Kolerikusé.Az erények ábrázolásain a Bátorság/Erő allegorikus figurája mellett látható.




A heraldikában az uralkodói hatalom, az erő kifejezője, gyakori címerállat, pl. a Luxemburg-házé (rcímer). Uralkodók jelzőjeként is gyakori (pl. Oroszlánszívű Richárd angol király, I. Oroszlán Henrik bajor és szász herceg). A Leo név a bizánci császárok és a pápák között szintén kedvelt volt. A török és iráni nyelvekben a Rusztem, Ruszlán név jelentése ’oroszlán’.

• A magyar királyi rjogar kristálygömbjébe vésett három oroszlán hatalmi szimbólum. Az oroszlán a vitézi bátorságra utal a késő középkori lovagi síremlékeken is (pl. Szentgyörgyi és Bazini György síremléke, 1467, Pozsonyszentgyörgy; Szapolyai István síremléke, 1499, szepeshelyi prépostság)

. A trónoló, diadalmas Mátyás király oroszlánon pihenteti lábát a meghódított sziléziai Bautzenben, Ortenburg várának tornyán. Danténál az Isteni Színjáték kezdetének szimbolikus állatai között (rleopárd/párduc, rfarkas) az oroszlán a gőg, az erőszak, a világi hatalom bűneit testesíti meg (Pokol, I. 47).

Az alkímiában a vörös oroszlán (rkén) a férfiúi-, az oroszlán egyszarvúval (rhigany) pedig a női princípium. • A tarot XI. (később VIII.) lapja, az Erő, egy oroszlánt a szájánál fogva megragadó nőalakot ábrázol (rkártya).

• Nietzsche Im-ígyen szóla Zarathustrac. művében az oroszlán a szellem megtisztulásának második fokozataként a szabadság, az akarat megtestesítője: „szabadságot teremteni magának új teremtésre – ezt bírja az oroszlán ereje” (Zarathustra beszédei; A három változásról, I). rgriff, rKhimaira, rszfinx [Ú. E.]

Oroszlán csillagkép: Az európai állatöv ötödik szakasza, ideje a nyár közepe: július 23– augusztus 23. Jele: . Az asztrológiai hagyomány a méltóság, a jóság és a hiúság tulajdonságaival ruházta fel. Uralkodó bolygója a rNap, a négy elem közül a tűzhöz kapcsolódik. Mivel ebben a jegyben áll hatalma csúcsán a Nap, a jegy gyakori ábrázolása az oroszlán hátán ülő napisten vagy az oroszlánok húzta napszekér (rHéliosz/Sol, rszekér/kocsi). Az antik költők a Héraklész hőstetteivel összefüggésbe hozott csillagképek között említik az Oroszlánt is; eszerint a hérosz által legyőzött nemeai oroszlán került csillagképként az égre. Dürer Sol Justitiaec. rézmetszetén a kardot és mérleget tartó allegorikus férfialak oroszlánon ül (1500). A Nap szimbolikájához kapcsolódva ez a csillagkép az életerő, az uralkodás, a szilárd akarat a zodiákus rendszerében. Az ún. zodiákus ember ábrázolásain a szív tájékán helyezkedik el. rállatöv [Ú. E.]

(Szimbólumtár, digitalizált változat)




Kapcsolódó

A Nap ereje

A Nap együttállásai

A Regulus

A tüzes jegyek és a tüzes típus

Éltető konfliktus: a tüzes jegyek és az agresszió

A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!