Szinasztria-tanulmányok: navigálás a Neptunusszal
“Be kell ismernünk, hogy egy kicsit mindannyian szerelmesek vagyunk a külső bolygókba. Olyan rajongással olvasunk róluk, ahogy a fiatal lányok falják a tini – magazinokat, hogy aztán a legújabb szívtipróról emailezgessenek egymásnak. Ők a csapat ragyogó sztárjai. Ők a hétköznapok fölé magasló, elérhetetlen filmcsillagok. Színpompásak, gondtalanok, hatalmasak, ide-oda taszigálnak bennünket, amít addig nem is bánunk túlzottan, míg valami igazán szörnyű nem történik.E tündöklő pasik közül a Neptunusz a legvégzetesebb” Dawn Bodrogi.
Az ilyen leírások nagyon hasznosak lehetnek, de megvannak a korlátaik. Nem alkalmazhatók automatikusan,receptszerűen”. Bővebben: Mire jók, jók-e valamire egyáltalán az asztrológiai receptek? Mindenkinél más és más módon, a személyi horoszkóp sajátosságaitól függően nyilvánulnak meg.Tekintve, hogy a Föld jelenlegi népességetöbb mint 7 és fél milliárd, ennyi horoszkóp -variáció létezik. Beláthatod, hogy a szóba jöhető változatokat nem áll módomban egyenként kivesézni, komment formájában végképp nem. A TIÉDET sem 🙂 Kérlek tehát, ne tegyél fel olyan kérdést, hogy rád hogyan hat, mert nem fogok rá válaszolni. Az ilyen jellegű hozzászólások törlésre, szerzőik tiltásra kerülnek… |
Dawn Bodrogi | Synastry Studies : Navigating Neptune
(részletek)
Valamennyien tartunk egy kicsit a Plútótól, akinek tulajdonságai némiképp emlékeztetnek a gengszterekére. Mondhatni, ő a csapat Humphrey Bogartja vagy Cagney-e. Lehetünk belé szerelmesek, de agyon is lőhet bennünket, ha megszegjük a szabályokat, így aztán tudjuk, jobb ha óvatosak vagyunk vele. Az Uránusz a buggyant zseni, a kiegyensúlyozatlan különc, a fémes idegen, az elfuserált alak, aki elbűvöl bennünket. Elektromos és izgalmas, de holnap akár el is hagyhat minket, úgyhogy elfogadjuk, ami jön és reméljük a legjobbakat (Ha azt hiszed, hogy ebben nincs semmi vonzó, gondold át újra. Gondolj Doktor Who-ra és azokra a szerepekre, amelyeket Johnny Depp valaha eljátszott). És most a Neptunusz…
A Neptunusz veszélye abban áll, hogy sosem látjuk amikor közeledik, és ha már körénk szőtte bűvös hálóját, nem találjuk a kiutat. Eleinte ez nem érdekel bennünket, aztán már túl késő. A Plútó és az Uránusz váratlanul csaphat le ránk, sebzetten, összetörve, kiégetten és talán fizikailag is megégve hagyva magunkra, de agyunk sértetlen marad. A Neptunusz nem hagyja abba a totális padlót fogásig, és gyakran az is eltart egy darabig, míg rájövünk: padlót fogtunk. A Neptunusz sosem követel, nem kéri hogy adjuk meg magunkat, hanem addig csábít, míg szabad akaratunkból adjuk fel magunkat. A Neptunusz lágyan fülünkbe suttogva ígér örömöt, tökéletességet, és azt is kilátásba helyezi, hogy minden gondunk- bajunk szertefoszlik, és amíg ő velünk van, a problémák nem is térnek vissza.
A Neptunusz a válasz azokra a kérdésekre, amelyeknek nem is voltál tudatában, hogy felmerültek benned, de most, hogy feleletet kaptál rájuk, minden olyan furcsán teljesnek tűnik. A Neptunusz addig fonja magát körénk, amíg már nem is tudjuk, hol végződünk mi és hol kezdődik ő. Aztán, szívünk és agyunk után azt is kicsalja tőlünk, amit eddig még nem adtunk fel magunkból. Elcsábítja a lelkünket. A Neptunusz varázsereje hatására mindennel eggyé válunk: valamennyi tapasztalással, valamennyi tudással, valamennyi érzelemmel. Fuldoklunk, így elengedjük terheinket: egóinkat, tudatosságunkat. Egyébként ezt nevezzük halálnak.
Erős Neptunusz- hatás alatt álló képletek
Azok, akiknek képletben erőteljesen érvényesül a Neptunusz befolyása, az eksztázis és a kétségbeesés neptuni időszakait élhetik át. Ez a hullámvasutazás lehet spirituális természetű, kapcsolatorientált, a kreativitás dagályaival és apályaival összefüggésbe hozható vagy lelki természetű. Egyik héten még a legmagasabb szintű boldogság és egység élményét élhetjük át, hogy a következő héten már a „minden mindegy” neptuni kelepcéjébe zuhanjunk. Ebben az esetben nem a mániás és depressziós szakaszok váltakozásáról van szó, hanem érzékelésünk csúcspontjai és mélypontjai a Neptunusz hatására hullámoznak. Ironikus módon, gyakran akkor érzékelünk a legtisztábban, amikor a Neptunusz a legintenzívebb befolyást gyakorolja ránk. Mivel a Neptunusz módosítja azt a képességünket, hogy érzékeljük, hogyan is áll össze a világ, gyakran a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan tartományok közötti szürke zónában élünk.
A Neptunusz lehetővé teszi, hogy olyasmiket is lássunk és érezzünk, amikre a nem – neptuni személyek képtelenek. (A Neptunusz ott van valahol valamennyi képletben. És ahova esik, ott érzékenyebbek vagyunk, átlátunk a falakon). Amikor megengedjük, hogy ösztöneink valószínűtlen irányokba vezessenek, gyakran azért tesszük, mert több küszöb alatti információval rendelkezünk. Azonban , ha döntéseinket nem Mély- Énünk diktálja (vagyis minden lény javára cselekedjünk), hanem az egónk (azt tesszük, ami csak nekünk jó), az ilyesféle kiruccanások kudarcra vannak ítélve. A Neptunusz nem vesztegeti idejét a mohó egóra, így erőteljes Neptunusz hatások esetén egy önösségen alapuló élet, amely híján van mindenfajta szolgálatvállalásnak, a neptuni büntetések legrosszabbikát, a teljes lélekvesztést fogja bevonzani.
A Neptunusz egyik legvégzetesebb tulajdonsága az a képessége, ahogy el tudja hitetni velünk a tökéletesség illúzióját. Bárhova essen, bármit uraljon is, meg kell tanulnunk együtt élni egy bizonyos fokú sóvárgással.
A neptuni alkatok sosem érzik magukat teljesnek. Ez az „isteni elégedetlenség” állapota. (Már elfelejtettem, kitől származik az idézet, de biztos vagyok benne, hogy valamelyik romantikus költőtől. Ha pedig nem, igazán ők is kitalálhatták volna). Az isteni elégedetlenség legszemléletesebben egy olyan smiley-val ábrázolható, amelynek arcára fagy a vigyor a neptuni sóvárgás taslijától. Ez az örök nyugtalanság hátterében munkáló kreatív erő. Azonban a földi inkarnáció puszta ténye lehetetlenné teszi ennek az isteni állapotnak az elérését. Az inkarnáció mindenekelőtt a határokról szól, a Neptunusz pedig ki nem állhatja, ha bezárják. Az alkotómunka hátterében a világ valamennyi részén ez az isteni elégedetlenség áll. Mivel a Neptunusz a Vénusz magasabb oktávja, egyike a bolygó fő funkcióinak. Kis énjeinket összeköti a nagyobb egésszel és arra inspirál, hogy kezdjünk valamit látomásainkkal.
Csakhogy ugyanez az (elérhetetlen) teljesség utáni sóvárgás az, ami függőségekbe is taszíthatja a neptuni alkatokat. Ez lehet akár kapcsolati függőség is. A függőségek feloldják az ego határait, és a teljesség és boldogság hamis érzeteivel töltenek el. Amikor az ego kibújik földi felelősségei alól, nem akarunk semmi mást, csak boldogok lenni. Az elkülönült én és hozzá társítható felelősségek, amelyeket a valós élet -és spiritualitás ruház ránk – elvetése ugyanolyan mérgező lehet, mint egy drog.
Neptuni jutalmak
A neptuni jutalmak nem fizikai természetűek. Nem olyanok, mint amikkel a Szaturnusz jutalmazza a kitartó munkát, nem profitálhatunk belőlük olyan módon, amikor maximális hatékonysággal aknázzuk ki a Marsunk vagy Merkúrunk-adta lehetőségeket. De a Neptunusszal való munkának mégis megvannak a maga előnyei.
Ellentmondásos módon az egyik éppenséggel a tisztánlátás. Amikor a Szűz megkülönböztetőkészsége a neptuni adottságokkal ötvöződik, feloszlik a köd, és ihletett állapotba kerülünk. Olyasmiket láthatunk meg, amiket soha azelőtt, létrehozunk dolgokat, amikre korábban nem tartottuk képesnek magunkat, és igen, olyan tudatállapotokat élhetünk át, amelyekben még soha nem volt részünk azelőtt. Felismerjük, hogy a boldogság, az öröm és az egység állapota ebben az életben is megtapasztalható. A Neptunusz lehetővé teszi számunkra, hogy túllássunk földi életünk határain. Megérteti velünk, hogy ami egy élőlénnyel történik, mindnyájunkat érint.(…)
Neptunusz a szinasztriában
A szinasztriában a hamis boldogság egy másik személy alakjában testesülhet meg. Szükségünk van erre az emberre. Nem tudunk nélküle élni. Ő jelenti számunkra mindazt, amire valaha sóvárogtunk vagy sóvárogni fogunk. A tapasztalt neptuni alkatok szerencsére idejében felismerik a figyelmeztető jeleket ( függőség, énvesztés, kifogáskeresés, megszállott rajongás) és egy idő után már tudják hová tenni. Azok azonban, akiknek nem kell nap mint nap megküzdeniük a Neptunusszal, a legkiszolgáltatottabbak. Ezek az érzések ugyanis a lehető legváratlanabbul kerítik őket hatalmukba.
Be kell vallanom, hogy sok éves szinasztria praxisom során azt tapasztaltam, hogy a Neptunusz okozza a legnagyobb szenvedést. Persze lehet, hogy ez a rezonancia miatt van. Meggyőződésem ugyanis, hogy olyan ügyfeleket vonzunk magunkhoz, akiknek történetei a legjobban illeszkednek tudásunkhoz és tapasztalatunkhoz. Ezért én az átlagosnál több neptuni karaktert vonzok.
A Neptunusz veszélyesen hajlamossá tehet bennünket arra, hogy oly mértékben belefeledkezzünk az elérhetetlen miatti gyászunkba, hogy az egész életet hiábavalónak érezhetjük. Nem tudom mi a rosszabb: ha van egy álmunk és azt elveszítjük, vagy ha álmodozunk egy álomról.
A Neptunusz a szinasztriában lehetővé teszi, hogy becsapjuk magunkat. Valóban ez a férfi lenne a megtestesült tökély? Valóban nem élhetek e nélkül a nő nélkül? Szó sincs róla. Ezt csupán a Neptunusz meséli be nekünk, de a történet hatásos, hiszen éppen azokon a lelki indítógombjainkon játsszák le, hogy teljes mértékben bedőlünk neki. A Neptunusz minden idők legzseniálisabb filmrendezője, aki képes egy kimondottan személyünkre szabott mozit csinálni.
Amikor a Neptunuszt értelmezzünk egy szinasztriában, elsősorban azt a tényt kell szem előtt tartanunk, hogy amikor úgy érezzük, mások csaptak be bennünket, tulajdonképpen mi csaptuk be saját magunkat. Vajon melyik személyiségrészünk éberségét altatta el a Neptunusz bűbája oly mértékben, hogy hagytuk átverni magunkat? Nem vagyunk áldozatok. A Neptunusz hírhedt trükkjeinek az a céljuk, hogy felhívják figyelmünket a bennünk levő vakfoltokra. Ezek a vakfoltok nagyon gyakran rejtenek el olyasmiket, amiket nem akarunk észrevenni: pl. bántalmazást, elhanyagolást, elhagyást. Amikor a Neptunusz részévé válik egy szinasztria képletnek, arra kényszerít bennünket, hogy tudatosan újra átéljük ezeket a mintákat, újra meglátogassuk a traumák helyszíneit, vakfoltjaink ugyanis megakadályoznak abban, hogy megfelelő kapcsolatot létesítsünk a bennünket körülvevő világgal.
Akár személyi horoszkópról akár szinasztria- képletről van szó, a Neptunusszal való harmonikus együttélés titka az, ha lehorgonyozzuk magunkat. Nem sodródhatsz ide-oda a tenger hullámaival. Tudnod kell, mikor kell hátrább lépned és leválasztanod magad. Ahhoz, hogy biztonságban ereszkedhess le a Neptunuszgyomrába és őt is magadat is egy helyben tartsd, kell rendelkezned valami nehézzel, valóságossal és földiessel. Talán egy kis Szaturnusz? (magyarul , ang). Ahhoz, hogy racionális maradj és tudd, hogy hol vagy, látnod kell az eget is a fejed fölött. Aztán szükséged lesz még az ösztöneid tüzére is, hogy olvashass a jelekből, amelyekből megérted: vihar közeleg, és azonnal ki kell takarodnod a felszínre, ha nem akarsz megfulladni. És, a leges -legrosszabb esetben a Szűztől még mindig megkaphatod a választ. Csinálj valami hasznosat. Valami valóságosat.
A Neptunusz és a belső bolygó tulajdonosa
Az asztrológiai receptkönyvek szerint egy szinasztria -képletben a Neptunusz – tulajdonos „varázsolja el”a belső bolygó tulajdonosát. (ez az én tapasztalatom is, a szerző egy másik véleményt képvisel, de az szintén megfigyeléseken alapszik – ford. megj) Őszintén szólva én nem így tapasztaltam. Azt kell mondanom, gyakrabban láttam a fordítottját, vagyis azt, hogy a Neptunusz -tulajdonost babonázza meg a belső bolygó tulajdonosa: Legalábbis kezdetben. A belső bolygó tulajdonosával kapcsolatos bonyodalmak később kezdődnek, amikor fogalma sincs, mit akar a Neptunusz – játékos. Ezt különösen szembenállások esetén érzem találónak. Ezekben az esetekben a Neptunusz energiája kivetül az adott bolygóra, az meg, lévén a Neptunusz polarítás-pontja – táplálja. Az a bolygó megszemélyesít valamit, amit a Neptunusznak meg kell tanulnia, magába kell építenie. Az adott személy, a teljesség illúziójával együtt ezt a leckét testesíti meg. Az elragadtatottság elkerülhetetlen. Ez enyhébb fényszögeknél is bekövetkezik, de e szembenállásnál, majd rögtön utána a kvdrátnál, igen erőteljesen érvényesül.
Első fiatalságunk ideje alatt valóságos kínszenvedés lehet együtt élni a Neptunusszal. Újra meg újra valami elérhetetlenre vágyunk, és ez elviselhetetlen. Folyton – folyvást melegekbe, családos emberekbe , hírességekbe szeretünk bele. És fülig beléjük szeretünk. Olyan élet után sóvárgunk, amiben sosem lesz részünk. Olyan emberekre és témákra fókuszáljuk energiáinkat, olyasmiktől várunk beteljesülés, akiket és amelyek sosem kaphatunk meg (vagy ha igen, nem abban a formában, ahogy vártuk). Később aztán, amikor megdobnak bennünket a valóság egy darabkájával…azaz…nem is… várjunk csak. Érettebb korunkban is meg kell harcolnunk a Neptunusszal.Csakhogy könnyebb dolgunk lesz, amikor megtanuljuk, hogy azoknak a dolgoknak egy része, amiket a Neptunusz ígért nekünk, a miénk lehet (talán némi boldogság is). Végül azt is megtanuljuk, hogy a Neptunusz túlélésének a titka az, ha tárva hagyjuk szívünket – bármennyire félelmetes legyen is ez egy keserves neptuni fejezet után. Ezt követően ugyanis kísértést érzünk, hogy mindenestől kizárjuk a Neptunuszt az életünkből, de ez a lehető legrosszabb, amit tehetünk.
Ugyanis, ha így döntünk, azt választjuk, hogy varázslat nélkül fogunk élni, lemondunk arról az izgalomról, ami akkor tölt el bennünket, amikor látjuk: ( igaz, kemény munka révén) reményeink, kívánságaink és álmaink valósággá válnak. A Neptunusz nélkül ugyanis elvágjuk magunkat mindama lehetőségektől, amiket az univerzum megengedne a számunkra. Ennek ellenére azonban árgus szemekkel kell figyelnünk a trükkös gazfickót, ellenkező esetben ugyanis újra behálóz bennünket bűbájával. Aztán, amikor szertefoszlik a varázs, a kastélyból a sivatag kellős közepén találjuk magunkat. Senkiföldje barátságtalan terepén aztán arra kényszerülünk, hogy egyedül leljünk rá a hazavezető ösvényre, és .egymagunknak is kell, nagy üggyel-bajjal végigbotorkálni rajta.
Nem csoda, ha a Neptunusznak el kell csábítania bennünket, hiszen még ő sem hiszi el, hogy akadna közöttünk valaki, aki önszántából lenne hajlandó követni.
Forrás: Dawn Bodrogi – The Inner Wheel
A szerzőről:
Dawn Bodrogi az egyik legigényesebb, magyar származású, az Egyesült Államokban praktizáló asztrológus volt. 2017 december 1-jén hunyt el. Írásainak egy része The Inner Wheel című honlapján érhető el. A tradicionális asztrológia beható ismerete mellett Dawn otthonosan mozgott a jungiánus pszichológia, hermetizmus, mitológia, antropológia területén is. Praxisát 1984-ben kezdte el és súlyos betegségei ellenére haláláig folytatta. Élete utolsó szakaszában írt munkái különösen mélyek.
Kapcsolódó:
Ikerlángok, lélektársak meg a többiek….
Szerelmi csalódások, amelyekre nagy szükséged van (Vénusz – Neptun fényszögek)
A Neptunusz szövevényes ösvényein (tematikus oldal)
Kiemelt kép: Andreas Franke
A BLOGOMBAN MEGJELENT FORDÍTÁSOKAT, ÍRÁSOKAT ÉS KÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS. EZ ALÓL KIVÉTELT KÉPEZ, HA CSAK AZ ÍRÁSOM ELSŐ NÉHÁNY SORÁT TÜNTETIK FEL, MAJD A FOLYTATÁSÉRT A BLOGOMRA KATTINTVA JUT EL AZ OLVASÓ! AMENNYIBEN MÁS FORRÁST NEM JELÖLÖK MEG, AZ ÍRÁSOK, FORDÍTÁSOK A SAJÁT SZELLEMI TERMÉKEIM, KERESKEDELMI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÜKHÖZ CSAK SZEMÉLYES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN JÁRULOK HOZZÁ!